A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A szerző a Makronóm újságírója.
Újabb rekordot döntöttek meg a globális katonai kiadások a tavaly: a világ 2443 milliárd dollárt költött összesen fegyverkezésre, ami 6,8 százalékos növekedés 2022-höz képest. A világ tíz legnagyobb védelmi pénzköltője (élükön az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal) tovább növelte a kiadásait, ám a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által közzétett legfrissebb összesítőből az is kiderül, hogy 2009 óta először a világ valamennyi vizsgált régiójában brutálisan megugrottak a fegyverekre szánt költségek.
Oroszország katonai kiadásai 109 milliárd dollárra nőttek 2023-ban, ami a Krím 2014-es annektálása óta a védelmi büdzsé 57 százalékos bővülését jelenti. A védelmi összegek tavaly a teljes kormányzati kiadások 16 százalékát tették ki, a Kreml GDP-arányosan a bruttó hazai termék 5,9 százalékát áldozta katonai célokra.
Ukrajna volt a nyolcadik legnagyobb fegyverkező 2023-ban, Kijev mintegy 65 milliárd dollárt fordított fegyverekre. Ez az összkiadásait tekintve az orosz összeg 91 százalékát is elérte, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy mind az ukrán államot, mind annak katonai tevékenységét a Nyugat tartja lélegeztetőgépen. Tavaly ez 35 milliárd dollárnyi hadisegélyt jelentett Kijevnek, így értelmetlen a GDP-arányos összehasonlítás azokkal az államokkal, amelyek önerőből fegyverkeznek.
Bár a NATO európai szárnya az ukrajnai háború kitörése óta érezhetően összekapta magát, az Egyesült Államokat katonai kiadások tekintetében a tagországok meg sem közelítik.
Problémás dolog külön európai védelmi rendszer kialakításáról beszélni, amikor azt látjuk, hogy a NATO harmincegy tagállama összesen 1341 milliárd dollárt költött fegyverkezésre (ez a globális kiadások 55 százaléka), ám ebből a bődületes összegből az Egyesült Államok önmagában felel 916 milliárdért. Ez a költségvetés a NATO összkiadásainak a 68 százalékát teszi ki, míg az európai államok 28 százalékos részesedést tudtak produkálni. (A maradék négy százalékon Kanada és Törökország osztozik.)
Lényeges adat: tíz évvel azután, hogy a NATO-tagállamok vállalták a védelmi költségvetésük GDP-arányosan 2 százalékosra növelését, a kötelezettséget tavaly még mindig csak 11 tagállamnak (köztük Magyarországnak) sikerült teljesíteni. A 2 százalék semmibe vétele okozta annak idején Donald Trump konfliktusát a szervezettel, a probléma pedig a mai napig óriási feszültséget okoz a volt (és valószínűleg leendő) elnök, valamint a NATO európai szárnya között.
Ezt is ajánljuk a témában
Németország elérte végre a 2006-ban vállalt NATO-kötelezettségét, vagyis a GDP-je 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra. Csakhogy mindezt kölcsönből teszi, a pénz pedig három éven belül elfogy.
Az Egyesült Államokat Kína követi a legnagyobb pénzköltők sorában, amely becslések szerint tavaly 296 milliárd dollárt adott ki a védelemre. Ez 6 százalékos növekedés 2022-höz képest, egyben azt is jelenti, hogy Peking immár a huszonkilencedik egymást követő évben növelte védelmi kiadásait.
Még ez az összeg is eltörpülni látszik az USA büdzséje mellett, ám Peking esetében annyira átláthatatlan a katonai finanszírozás és annyira más a pénzköltési struktúra, mint a nyugati államokban, hogy a becslés akár százmilliárdokat is tévedhet. Makacsul tartja magát ugyanis az elképzelés, hogy a szintén 300 milliárd körülire taksált 2022-es védelmi kiadások valójában a 700 milliárdhoz közelítettek. Hogy miért, arról itt írtunk bővebben:
Kína az ázsiai és óceániai régió teljes katonai kiadásainak a felét tette ki. Összehasonlításképpen: Japán tavaly 50,2 milliárd, míg Tajvan 16,6 milliárd dollárt költött haderőfejlesztésre, ami a Kínával összevetett méreteikhez és kapacitásukhoz képest egyáltalán nem rossz adat, sőt: 11-11 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Ami a másik kiemelt régiót, a Közel-Keletet illeti, a feszültségek és a háború csúcsra járatták a katonai költségeket a régióban is. A becsült katonai kiadások tavaly összesen 200 milliárd dollárra rúgtak, ami az elmúlt évtized legnagyobb kiadása.
A legnagyobb költő még mindig Szaúd-Arábia, Izrael azonban érthető módon még feljebb tolta az amúgy is magas katonai büdzséjét: a kiadásai 24 százalékkal nőttek, és elérték a 27,5 milliárd dollárt.
Irán 2023-ban 10,3 milliárd dollárral a negyedik legnagyobb katonai kiadásért felelt a Közel-Keleten. A Forradalmi Gárda katonai költségeinek aránya egyébként 27-ről 37 százalékra nőtt 2019 és 2023 között.
Feltűnő volt a katonai kiadások növekedése Közép-Amerikában és a Karib-térségben: 54 százalékkal ugrott a mutató 2014-hez képest. A durva számot a régió több országában tapasztalható, bűnbandákhoz köthető erőszakos cselekmények elburjánzása váltotta ki, amely ellen a hadseregeket vagy a hadsereghez köthető, drasztikus megoldásokat előnyben részesítő, így azonnali hatást kiváltó fegyveres szervezeteket vetik be. (A Dominikai Köztársaság katonai kiadásai például 14 százalékkal nőttek 2023-ban, ami egyértelmű válasz volt a szomszédos Haitin 2021 óta tomboló és egyre súlyosabb erőszakhullámra.)
Mexikóban a katonai kiadások elérték a 11,8 milliárd dollárt 2023-ban, ez némi csökkenést mutat ugyan az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva, ám tízéves periódusban így is 55 százalékos növekedés. Különösen nagy szeletet kaparintott meg a tortából a nemzeti gárda, amelyet 2019-ben kifejezetten a drogkartellek és a bűnbandák ellen hoztak létre: ennek a költségvetése 0,7 százalékról 2023-ra 11 százalékra emelkedett.
India a negyedik legtöbbet költő ország a világon, a katonai kiadásai 4,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, és elérték a 83,6 milliárd dollárt.
Ha azonban a legnagyobb százalékos növekedést vizsgáljuk, a listát a Kongói Demokratikus Köztársaság vezeti, ahol a kormányerők és a militáns csoportok közötti szakadatlan összecsapások 105 százalékos védelmikiadás-növelésre kényszerítették a kabinetet. Dél-Szudán hasonlóképpen a belső erőszak (és a szudáni polgárháború) hatásait nyögi, ott 78 százalékkal nőtt a katonai költségvetés.
Ami Európát illeti, a lengyelek toronymagasan vezetik a listát. Barátaink 31,6 milliárd dollárt áldoztak tavaly fegyverkezésre, ezzel világviszonylatban a 14. helyen állnak, a százalékos ugrásuk pedig egy év alatt 75-tel emelkedett, ami messze a legnagyobb éves növekedés a kontinensen.
Érdekes, hogy a NATO hatása Brazíliára is kiterjedt. A dél-amerikai állam nem tagja a szervezetnek, de a 2 százalékos GDP-ajánlást vette alapul, így 2023-ban 3,1 százalékkal lökte meg a védelmi költségvetését, amely így 22,9 milliárd dollárt tett ki. Ezzel még mindig csak a GDP-jének 1,1 százalékát költötte fegyverkezésre, de a 2 százalékos küszöböt annyira komolyan veszi, hogy még alkotmányt is hajlandó módosítani az érdekében.
Algéria is saját rekordot döntött, a katonai kiadásai 76 százalékkal nőttek, így elérték a 18,3 milliárd dollárt. A finanszírozást elsősorban az európai államokba irányuló gázexportból fedezte, tehát ez az az ország, amely úgy profitál az Oroszország elleni szankciókból, hogy annak nyereségét azonnal fegyverekbe fekteti be.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan
Majdnem tűpontos volt a Daily Mail.
Az újságíró azt kérdezte Babistól, hogy a megválasztásával Csehország kevésbe megbízható partnere lesz-e az EU-nak és NATO-nak.
Európa minden kapacitását a keleti veszedelem elleni háborúra kell felhasználnunk. Győzni fogunk, mert győznünk kell! Éljen!
Nem mindennapi kérdést kapott az orosz elnök a Valdaj Klub idei ülésén.
„Ha nem akarnak magyarnak maradni, akkor támogassák Von der Leyent” – közölte az orosz elnök.
„Oroszország válaszlépései nem fognak sokáig váratni magukra” – mondta az orosz elnök.
„Nyilván nem ettől lesz gól, vagy nem gól, de ha már a szabályokról beszélünk, akkor legyünk szabályosak.”
Ők lemondtak a magyar érdekről.
