Irán 2023-ban 10,3 milliárd dollárral a negyedik legnagyobb katonai kiadásért felelt a Közel-Keleten. A Forradalmi Gárda katonai költségeinek aránya egyébként 27-ről 37 százalékra nőtt 2019 és 2023 között.
Hadsereg vs. szervezett bűnözés
Feltűnő volt a katonai kiadások növekedése Közép-Amerikában és a Karib-térségben: 54 százalékkal ugrott a mutató 2014-hez képest. A durva számot a régió több országában tapasztalható, bűnbandákhoz köthető erőszakos cselekmények elburjánzása váltotta ki, amely ellen a hadseregeket vagy a hadsereghez köthető, drasztikus megoldásokat előnyben részesítő, így azonnali hatást kiváltó fegyveres szervezeteket vetik be. (A Dominikai Köztársaság katonai kiadásai például 14 százalékkal nőttek 2023-ban, ami egyértelmű válasz volt a szomszédos Haitin 2021 óta tomboló és egyre súlyosabb erőszakhullámra.)
Mexikóban a katonai kiadások elérték a 11,8 milliárd dollárt 2023-ban, ez némi csökkenést mutat ugyan az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva, ám tízéves periódusban így is 55 százalékos növekedés. Különösen nagy szeletet kaparintott meg a tortából a nemzeti gárda, amelyet 2019-ben kifejezetten a drogkartellek és a bűnbandák ellen hoztak létre: ennek a költségvetése 0,7 százalékról 2023-ra 11 százalékra emelkedett.
És még néhány „leg”
India a negyedik legtöbbet költő ország a világon, a katonai kiadásai 4,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, és elérték a 83,6 milliárd dollárt.
Ha azonban a legnagyobb százalékos növekedést vizsgáljuk, a listát a Kongói Demokratikus Köztársaság vezeti, ahol a kormányerők és a militáns csoportok közötti szakadatlan összecsapások 105 százalékos védelmikiadás-növelésre kényszerítették a kabinetet. Dél-Szudán hasonlóképpen a belső erőszak (és a szudáni polgárháború) hatásait nyögi, ott 78 százalékkal nőtt a katonai költségvetés.
Ami Európát illeti, a lengyelek toronymagasan vezetik a listát. Barátaink 31,6 milliárd dollárt áldoztak tavaly fegyverkezésre, ezzel világviszonylatban a 14. helyen állnak, a százalékos ugrásuk pedig egy év alatt 75-tel emelkedett, ami messze a legnagyobb éves növekedés a kontinensen.
Érdekes, hogy a NATO hatása Brazíliára is kiterjedt. A dél-amerikai állam nem tagja a szervezetnek, de a 2 százalékos GDP-ajánlást vette alapul, így 2023-ban 3,1 százalékkal lökte meg a védelmi költségvetését, amely így 22,9 milliárd dollárt tett ki. Ezzel még mindig csak a GDP-jének 1,1 százalékát költötte fegyverkezésre, de a 2 százalékos küszöböt annyira komolyan veszi, hogy még alkotmányt is hajlandó módosítani az érdekében.