Színt vallott a német védelmi miniszter: csak Amerika tudja garantálni a biztonságunkat
Boris Pistorius leszögezte, miniszterként „kötelessége hogy megvédje az embereket a külső veszélyektől”.
Boris Pistorius leszögezte, miniszterként „kötelessége hogy megvédje az embereket a külső veszélyektől”.
Svédország két évszázadon keresztül távol tartotta magát a katonai szövetségektől.
Ipari védelmi stratégia, európai befektetési alap, gyorsreagálású haderő – ezek a tervek mind azt szolgálják, hogy földrészünk a harctereken hiteles erőt tudjon felvonultatni. Az ukrajnai háború által újraélesztett együttműködési projektek egyre szaporodnak, ám egy nem elhanyagolható és lényeges kérdésre nincs válasz: honnan lesz erre pénz?
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A lengyelek 2023-ban már így is kétszer annyit költött fegyverkezésre GDP arányosan, mint amennyit a NATO elvár a tagállamaitól.
A Balti- és a Fekete-tenger között szinte összeér Lengyelország és Románia határa. Szűkebb térségünk két legnagyobb területű és népességű országa egyre inkább felismeri egymásban a szövetségest.
A Rheinmetall az ukrajnai orosz invázió miatt az értékesítés és a nyereség tartós növekedésére számít, 2024-re ismét rekordforgalmat vár 10 milliárd eurós bevétellel.
Úgy tűnik Németország valóban kísérletet tesz a hadsereg feltámasztására, és ez nagyban Boris Pistorius védelmi miniszter érdeme, aki a jelenlegi kormány egyetlen népszerű tagja.
Felgyorsítaná a fegyverkezést a svéd hadvezetés.
Nem akartak több katonát látni, most megvan ennek az eredménye – fejtegeti Európa önlefegyverzése utáni kapkodását Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő.
„Ha a Tajvan-szorosban vagy a Szenkaku-szigeteknél bármilyen konfliktus bekövetkezne, a japán hadseregnek erre az eshetőségre fel kell készülnie” – mondja lapunknak Takei Tomohisza. A Japán Haditengerészet volt vezérkari főnökét, a Japán Külügyi Intézet (JIIA) munkatársát kérdeztük a Távol-Kelet hatalmi átrendeződéséről és a japán haderő-reformról. Interjúnk.
Az orosz költségvetés 40 százaléka biztonsági jellegű és katonai célokra megy el.
A baloldali újságíró szerint Lengyelország védelmi képességének közel felét elvesztette az ukrajnai háború miatt.