A lap szerint az Európai Unió egyszerűen alkalmatlan a háborús fenyegetések kezelésére.
Ursula von der Leyen szeptemberi évértékelő beszédében úgy fogalmazott: Európa „egy békés, egységes kontinensért” küzd.
A Guardian elemzője szerint az Európai Bizottság elnöke helyesen látja az elérendő célt, ám a megoldás illetően már rossz úton jár. A cikket jegyző Anand Menon így fogalmaz:
Az integráció kezdettől fogva békeprojekt volt, amely gazdasági és intézményi eszközökkel akadályozta meg a nagyhatalmi háborúk kiújulását.
Ám szerinte ugyanezek a struktúrák teszik lehetetlenné, hogy az EU hatékony hadigépezetként működjön.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében hangsúlyozta: „Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, több szankcióra van szükségünk.” A tiszás képviselők állva tapsolták a háborúpárti beszédet.
A cikk felidézte Robert Schuman szavait, aki szerint az EU eredetileg azért jött létre, hogy „egy Franciaország és Németország közötti háború ne csak elképzelhetetlen, hanem anyagilag is lehetetlen legyen”. A szén- és acélközösség, majd a bonyolult intézményi rendszer célja az volt, hogy
Ez békeidőben működött is: kompromisszumokkal, lassú döntéshozatallal sikerült felépíteni a belső piacot, amely minden tagállam számára elfogadható volt. Az aktív védelmi politika viszont más logikát követ.
Nem lehet évekig halogatni, hogy beavatkozzunk-e egy konfliktusba, vagy hogy vásároljunk-e légvédelmet és tankokat”
– mutat rá az elemzés. Az EU ereje a konszenzusban és az időigényes egyeztetésben rejlik.
Ám egy háború gyors és egyértelmű döntéseket követel, tehát ami békében erény, fegyveres fenyegetés idején bénultságot és végzetes hátrányt jelent.
A Guardian szerzője szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államok Donald Trump vezetésével egyre kevésbé hajlandó garantálni Európa biztonságát (ami a valóságban a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak és képességfejlesztésének ösztönzését jelenti – a szerk.).
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre nyomasztóbb a helyzet.
„Így a kontinensnek saját erőből kellene erőteljesebben fellépnie Oroszországgal szemben, csakhogy erre az EU intézményei nincsenek felkészülve”
– írja Anand Menon, aki szerint az unió legfeljebb
Az Európai Unió alapítói a szerző szerint minden bizonnyal ünnepeltek volna, ha tudják, hogy a XXI. században már nem az a fő gond, hogy Németország újra dominanciára tör, hanem hogy képes-e az EU közösen erőt felmutatni. Csakhogy a szervezetet nem erre tervezték:
Egy békeprojektből nem lehet egyszerűen háborús projektet faragni, anélkül, hogy elveszítenénk mindazt, amiben eddig sikeres volt.”
A Guardian szerint az európaiaknak új fórumot kell keresniük a közös védelem megszervezésére, mert az unió struktúrái erre nem alkalmasak. A béke megőrzésében és a gazdasági együttműködésben továbbra is kulcsszerepet játszhat, de a „nehéz munkát”, vagyis a tényleges katonai koordinációt más intézményeknek kell elvégezniük.
Kapcsolódó vélemény
A magyar álláspont ebben teljesen világos.
***
Fotó: Sergei GAPON / AFP
A gyorsuló világrendváltás kontextusában egyre több tapasztalt közvetítőre lesz szükség.
Vlagyimir Putyin megbízottja pénteken érkezett meg az Egyesült Államokban.
Az elnök láthatóan miden lehetséges stratégiát igyekszik kipróbálni abban a reményben, hogy valamelyik elvezet a háború lezárásához.
Óriási megerősítést kapott a tengerentúlról a magyar békepárti politika: ha Donald Trump tervei megvalósulnak, és Vlagyimir Putyin sem fekszik nekik keresztbe, hamarosan a békefolyamat fővárosaként tisztelheti a világ Budapestet.
Húsz ország, köztük Magyarország kéri az EU-tól az afgánok kitoloncolásának felgyorsítását.
Tessék csak nézegetni fotókat, olvasgatni tényeket, feltenni a kérdéseket.
„Orbán most már tényleg úgy hazudozik, mint Gyurcsány a fénykorában” – jelentette ki a kritikus az Önkényes Mérvadó című műsorban.
