Eszkalálódik a háború: a hidegháború óta nem tapasztalt fegyverkezésbe kezdett két NATO-tagország

Svédország és Dánia is jelentősen növeli védelmi kiadásait, a stockholmi vezetés hétfőn jelentette be, hogy jövőre csaknem ötödével emeli a költségvetés védelmi fejezetében szereplő összeget, míg a koppenhágai vezetés rekordbefektetéssel szándékozik erősíteni az ország légvédelmét.

„Megtesszük a következő nagy lépést a svéd védelem felszerelésének fejlesztésben” – hangoztatta. A pótlólagos forrásokból a légvédelmet, a rakétatüzérséget, a haditengerészetet tervezik erősíteni, illetve katonai szállítójárműveket akarnak beszerezni és növelni a katonák járandóságát.

Felidézte, hogy 2022 februárja, vagyis az ukrajnai háború kitörése óta Svédország mintegy 100 milliárd koronával növelte védelmi kiadásait.

– mondta. A mostani növelés mintegy 18 százaléknak felel meg a 2025-ös költségvetéshez képest. Ezzel jövőre a svéd védelmi kiadások a GDP 2,8 százalékára emelkednek, megközelítve a NATO GDP-arányos 3,5 százalékos célkitűzését. A stockholmi vezetés elképzelései szerint a védelmi kiadások 2028-ra elérhetik a GDP 3,1 százalékát.

Dánia helyzete

Pénteken a dán vezetés jelentette be, hogy rekordösszeget fektet az ország légvédelmébe. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter szerint 58 milliárd dán koronát terveznek költeni légvédelmi rendszerek beszerzésére.

– ismertette a koppenhágai védelmi tárca vezetője. „Az ukrajnai tapasztalatok azt mutatják, hogy a földi telepítésű légvédelem döntő jelentőséggel bír a civil lakosság védelmében az orosz légicsapások ellenében” – húzta alá Poulsen, hozzátéve, hogy összesen nyolc darab nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszert terveznek beszerezni. A dán védelmi miniszter szerint szerint szóba jöhet a német gyártmányú Iris-T rendszer vásárlása is.

(MTI)

A nyitókép illusztráció. Fotó: LUKAS BARTH-TUTTAS / AFP