Minden remény szertefoszlott Ukrajnában: már csak egy javaslatba tudnak kapaszkodni

Pedig Zelenszkij még Trumpnál is bepróbálkozott korábban.

Az Európai Bizottság elnöke ma tartja az úgynevezett State of the Union beszédét az Európai Parlamentben. Fő téma az orosz–ukrán háború.
Ursula von der Leyen szeptember 10-én tartja az úgynevezett State of the Union beszédét az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság elnöke minden évben megtartja az EU aktuális helyzetéről szóló értékelését, ez a felszólalás meghatározó pillanat az államszövetség életében, hiszen lehetőséget ad arra, hogy az elnök
A beszédet az EP-képviselőkkel folytatott vita követi.
A Bizottság előzetesen
témaköreit jelölte meg, amiket Ursula von der Leyen érinteni fog.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Európa harcban áll, egy egységes kontinensért harcol, a demokráciáért és a szabadságért, és hogy a saját sorsunkról dönthessünk"
- fogalmazott beszédében von der Leyen.
Szerinte „a harc tétje a jövőnk”, és kifejtette:
„Az unió alapvetően békeprojekt, de a mai világ könyörtelen, nem szépítgethetjük a nehézségeket. Az európaiak azt érzik, hogy kicsúszik a talaj a lábuk alól, érzik a globális válság hatásait, aggódnak a hírekben látható események, Gáza és Ukrajna miatt.
Idén nyáron bebizonyosodott, hogy nincs idő a nosztalgiázásra, Európának nincs más választása, harcolnia kell a helyéért egy olyan világban, amelyben sok nagyhatalom ambivalens, vagy ellenséges viszonyt ápol Európával.”
Az EB elnöke felhívta a figyelemet, hogy a függőségeinket „könyörtelenül fegyverként használják fel ellenünk”.
„Eljött az ideje egy új Európának, ez kell legyen Európa függetlenségének pillanata. Gondoskodnunk kell a függetlenségünkről, át kell vegyük az irányítást a gazdaságainkat tápláló technológiák és energiaforrások fölött” - fogalmazott.
Szerinte egységesen kell fellépnie a kontinensnek, minél gyorsabban és együtt kell cselekedni.
Javaslatom lényege: az egység a tagállamok és az EP demokratikus, Európa-párti erői között"
- jelentette ki von der Leyen.
A szabadságért és a függetlenségért küzd ma Ukrajna minden nap, mint Szása és édesanyja”
- Ukrajnáról szóló gondolatmenetében Ursula von der Leyen felidézte egy fiatal ukrán gyermek történetét, akit Oroszország elrabolt, majd nemzetközi és családi erőfeszítéseknek köszönhetően végül hazatérhetett.
Von der Leyen bejelentette, hogy nemzetközi csúcstalálkozót hív össze annak a koalíciónak a keretében, amely a gyermekrablások megszüntetéséért küzd. Ez azokra az esetekre fog koncentrálni, amelyek miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
Minden egyes ukrán gyermeket haza kell hozni”
– hangsúlyozta, és kérte, hogy a képviselők hajtsanak fejet az EP-ben jelenlévő ukrán fiú és családja helytállása előtt.
Hangsúlyozta:
A múlt héten a hajlandóak koalíciójának 26 országa bejelentette, hogy tűzszünet után hajlandó csapatokat küldeni Ukrajnába, a békét biztosító erők keretében, vagy adott esetben anyagilag támogatni az országot.”
Kijelentette, hogy továbbra is támogatni fogják a háború befejezésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket, és közölte:
Ugyanakkor mindannyian látjuk, mit ért Oroszország diplomácia alatt.”
Kitért az oroszok által elkövetett atrocitásokra is, és közölte:
Ez Oroszország háborúja, és Oroszországnak is kell fizetnie érte.”
Hozzátette:
Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, több szankcióra van szükségünk.”
Az Európai Bizottság elnöke sürgős pénzügyi megoldást javasol Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozására a „befagyasztott orosz állami vagyon” készpénz-hozamaira építve.
Ezekből egy úgynevezett „kártérítési hitelt” nyújtanának Kijevnek:
magukat az eszközöket nem érintenék, de a kockázatot közösen viselnék a tagállalmok, és Ukrajna csak akkor törlesztene, ha Oroszország háborús jóvátételt fizet.
A pénz azonnal segítene, és közép-hosszú távon is kulcsfontosságú lenne, például az ukrán hadsereg megerősítésére mint első biztonsági garanciára.
Von der Leyen bejelentette azt is, hogy új program indul „Qualitative Military Edge” néven, amely célzott kapacitásfejlesztéseket (különösen drónokba) finanszíroz.
Míg a háború előtt Ukrajnának nem volt drónja, ma ezek okozzák az orosz eszközveszteségek több mint kétharmadát. Moszkva azonban gyorsan zárkózik, iráni Shahedekkel és ipari tömegtermeléssel – egyetlen éjjel 800 drónt indított –, ezért az ukrán lelemény mellé európai léptékű ipari támogatásra is szükség van”
- jelentette ki.
Ursula von der Leyen szerint
Putyin háborús gazdasága akkor sem fog leállni, ha maga a háború véget ér”, ezért Európának készen kell állnia saját biztonságának garantálására.
Miközben a NATO továbbra is nélkülözhetetlen, a bizottsági elnök hangsúlyozta:
Csak egy erős és hiteles európai védelmi képesség lesz képes szavatolni a biztonságunkat.”
Az elmúlt években szerinte történelmi lépéseket tettek a közös Európai Védelmi Unió felé. A Readiness 2030 program akár 800 milliárd eurónyi beruházást mozgósíthat, a SAFE kezdeményezés pedig 150 milliárdot közös beszerzésekre. Ehhez már 19 tagállam csatlakozott, teljes kapacitással. Kiemelte:
bónuszt kaphatnának azok, akik támogatják Ukrajnát vagy ukrán fegyvereket vásárolnak.
Külön hangsúlyozta Európa keleti tagállamainak fontosságát:
Európa keleti szárnya tartja biztonságban egész Európát, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig”.
Ennek erősítése érdekében javasolta az „Eastern Flank Watch” létrehozását, amely valós idejű űrmegfigyelést, valamint a balti országok kezdeményezésére egy „drónfal” kiépítését is magában foglalná.
Von der Leyen leszögezte:
Ez nem elvont ambíció. Ez a hiteles védelem alapja. Egy európai képesség, amelyet közösen fejlesztünk, telepítünk és tartunk fenn, és amely valós időben képes reagálni. Európa meg fogja védeni területének minden egyes centiméterét.”
A Bizottság elnöke azt is elárulta, hogy az Európai Tanács következő ülésén pontos menetrendet tesznek közzé és világos célokat tűznek ki 2030-ra a védelmi projektekkel kapcsolatban, illetve létrehozzák az Európai Védelmi Szemesztert.
Ursula von der Leyen szerint az európai függetlenség lényege, hogy a kontinens maga választhassa meg a sorsát:
„Ezért harcol Ukrajna. És ezt érdemli meg minden európai.”
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU-nak folytatnia kell a jövőbeli tagállamok közelítését a közösséghez:
Befektetünk, támogatjuk a reformokat, integráljuk őket az egységes piacba.”
A bővítés szerinte érdemalapú folyamat, amelynek ütemét fenn kell tartani. Hozzátette:
Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán jövője is az unióban van.”
Ursula von der Leyen felszólalásában a gázai helyzetet „a világ lelkiismeretét megrázó” tragédiának nevezte:
A mesterségesen létrehozott éhínség soha nem lehet a háború fegyvere. A gyermekek, az emberiség érdekében ennek véget kell vetni”
– hangsúlyozta.
Bírálta
Bejelentette, hogy
a Bizottság felfüggeszti a kétoldalú támogatásokat Izrael felé, szankciókat javasol az izraeli kormánytagok és az erőszakos telepesek ellen, valamint részleges kereskedelmi megállapodás-felfüggesztést is előterjeszt.
Emellett létrehoznak egy nemzetközi donorcsoportra épülő gázai újjáépítési alapot.
Von der Leyen egyértelművé tette, hogy miközben „Hamásznak sem most, sem a jövőben nincs helye”, Európa célja változatlan:
valódi biztonság Izraelnek, és békés, életképes jövő a palesztinoknak.
Ehhez tűzszünet, a túszok szabadon engedése és korlátlan humanitárius hozzáférés szükséges. A hosszú távú megoldás pedig szerinte csak a kétállami rendezés lehet.
Von der Leyen szerint Európa függetlensége azon múlik, mennyire tud versenyképes maradni a digitális és tiszta technológiák terén. Ezért az EU jelentős beruházásokat indít
Emellett elindítja a több milliárd eurós Scale-up Europe Fundot a gyorsan növekvő startupok támogatására.
A Bizottság elnöke kitért a hamarosan létesülő AI Gigafactoryk szerepére, amelyek új generációs modellek fejlesztését segítik.
A tiszta technológiák terén a Bizottság bemutatta a Clean Industrial Deal-t és a Battery Booster programot 1,8 milliárd eurós támogatással, valamint „Made in Europe” kritériumot vezet be a közbeszerzésekben.
A Bizottság elnöke a megélhetési válság egyik legégetőbb pontjaként, az energiaárakat emelte ki.
Szerinte az EU a válság csúcspontján közös erővel stabilizálta az árakat és biztosította az ellátást, de az energiaárak még mindig aggodalmat okoznak a családoknak és súlyos terhet jelentenek az iparnak.
Leszögezte:
a Bizottság célja a teljes függetlenedés az orosz fosszilis energiától, miközben fel kell pörgetni a hazai megújulók termelését és a nukleáris energia bázisszerepét.
Von der Leyen azt is hangsúlyozta:
A tiszta, hazai energia szállítja le az árakat.”
Ennek érdekében a Bizottság két új programot indít:
Az európaiaknak most van szükségük megfizethető energiára”
– fogalmazott.
Ursula von der Leyen az Egyesült Államokkal kötött nyári kereskedelmi megállapodásról is szólt, amelyet a bírálatok ellenére elengedhetetlennek nevezett:
Exportunk az USA-ba meghaladja az 500 milliárd eurót évente, és milliók munkahelye függ ettől. Elnökként soha nem kockáztatnám az emberek megélhetését.”
Von der Leyen szerint az alku „a lehető legjobb egyezség”, amely versenyelőnyt biztosít az európai vállalatoknak. Hozzátette:
Európa mindig maga fogja meghatározni a szabályait, legyen szó környezetvédelmi vagy digitális előírásokról.”
A Bizottság elnöke elutasította a vámokat, amelyeket adóknak nevezett, és úgy vélte, a megállapodás stabilitást teremt a transzatlanti kapcsolatokban a globális bizonytalanság közepette, miközben egy kereskedelmi háború az Egyesült Államokkal „káoszt” okozna. Ugyanakkor rámutatott a világrend átalakulására, amelyet a Kína–Oroszország–Észak-Korea-tengely megerősödése is jelez.
Von der Leyen szerint Európa számára két út nyílik:
a kereskedelmi partnerségek diverzifikálása és új lehetőségek kiaknázása.
Szerinte az EU Mexikóval és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) országaival kötött egyezményei, valamint az Indiával év végéig lezárni tervezett történelmi megállapodás mind ezt szolgálják.
Az elnök végül kiemelte: a cél egy „hasonlóan gondolkodó országokból álló szövetség” létrehozása a globális kereskedelmi rendszer megújítására, amely erősebb ellátási láncokat, új piacokat és kisebb függőséget biztosít.
Ursula von der Leyen szerint Európa függetlensége a szabadságjogok védelmén alapul.
A Bizottság ezért új jogállamisági ciklust hozott létre, amely korai szakaszban észleli és kezeli a problémákat, valamint
erősítette a kapcsolatot az uniós források és a jogállami normák betartása között.
A jövőben is alapelv lesz:
A jogállamiság tisztelete az EU-s pénzekért cserébe, most és a jövőben.”
Von der Leyen figyelmeztetett:
Demokráciánkat támadás éri. Az információmanipuláció és a dezinformáció megosztja társadalmainkat, nemcsak az igazságba, de magába a demokráciába vetett bizalmat is aláásva.”
Ennek ellensúlyozására jön létre az Európai Demokráciavédelmi Pajzs, valamint egy új Európai Demokratikus Ellenálló Képességi Központ.
A Bizottság elnöke hangsúlyozta: a demokrácia hitelességéhez szükséges, hogy választ adjon az emberek aggodalmaira, ez különösen igaz a migráció területére.
Ezért a következő költségvetésben
megháromszoroznák a migrációs és határvédelmi kiadásokat.
Ugyanakkor a jelenlegi helyzetet tarthatatlannak nevezte:
Nem lehet olyan helyzet, hogy akiknek nem engedélyezett a tartózkodása, azoknak csak 20 százaléka hagyja el Európát.”
Ezért sürgős közös megállapodás kell a Közös Európai Visszatérési Rendszerről, valamint
a Migrációs és Menekültügyi Paktum mielőbbi végrehajtásáról.
Von der Leyen kiemelte, hogy Európának kell döntenie arról, ki érkezhet a kontinensre, nem az embercsempészeknek:
Ők cinikus, hamis és végzetes ígéreteikkel milliókat keresnek. Meg kell törni az üzleti modelljüket.”
Ezért szorosabb együttműködés kell a közösségi médiával és a légitársaságokkal, valamint új szankciós rendszer az embercsempészek ellen:
Az embercsempészet borzalmas, bűnös üzlet, és egyetlen csempész sem úszhatja meg Európában”
- tette hozzá.