Nem az a kérdés, hogy akar-e Európa békefenntartókat küldeni Ukrajnába, hanem hogy tudna-e egyáltalán

Számokkal, adatokkal és persze szakértővel jártunk utána, vajon délibábos álom-e az egész. Elemzés!

Az EU Oroszországgal szomszédos tagállamai jelentős haderőnövelésbe kezdtek az elmúlt években, válaszul Moszkva Ukrajna ellen indított háborújára.
A második világháború utáni európai békeprojekt szellemiségétől merőben ellentétes nyilatkozatok hangzanak el az Európai Unión belül.
Az egyetlen eszközünk Oroszország tárgyalóasztalhoz való kényszerítésére, ha még több nyomást helyezünk rájuk”
– mondta április közepén Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, egyben az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
A Magyar Nemzet értékelése szerint ez a nyilatkozat a felesleges kardcsörtetés mintapéldája volt, minekután Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hét múlva kijelentette: kész tárgyalóasztalhoz ülni az ukránokkal.
Ugyanakkor az EU vezetése nem csupán szavak szintjén veszi fel a küzdelmet az ukrajnai háború kirobbantójával, Oroszországgal szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Számokkal, adatokkal és persze szakértővel jártunk utána, vajon délibábos álom-e az egész. Elemzés!
Németország: a hadsereg, a Bundeswehr létszáma 2011 óta, a sorkötelezettség felfüggesztését követően 180 ezer körülire csökkent. Moszkva háborúindítása után azonban Boris Pistorius német védelmi miniszter 2024-ben egy új koncepciót vázolt fel, amely évente 10 ezer fő bevonását célozná a katonai alapkiképzésbe. A terv alapján évente minden 18 éves német férfinek ki kell töltenie egy alkalmassági kérdőívet, és a kitöltők közül pedig évente választanák ki a már említett 10 ezer embert. A nők számára a kérdőív kitöltése választható lenne.
Lengyelország: az itteni fegyveres erők 2022 végi 190 ezres létszáma, amelyben a hivatásosok, szerződésesek és területvédelmi erők állománya is benne foglaltatik, néhány éven belül 300 ezer főre nő a tervek szerint. Donald Tusk liberális kormányfő már a félmilliós létszámot is megemlítette egy beszédében, ám a megvalósítás céldátuma, részletei alig ismertek.
Lettországban 2007-ben ugyan eltörölték a sorkatonaságot, ám 2023-ban, a háború nyomán annak újbóli bevezetéséről döntöttek. Abban az esztendőben még csak önkéntes alapon 500 fő vett részt a kiképzésben, 2024-től azonban már megkezdték a behívásokat is, eleinte kis létszámban, évi 600 fővel.
Litvániában 2008-ban felfüggesztették, majd 2015-ben újra bevezették a sorkötelezettséget. 2022-ben 3500 férfi teljesített kilenc hónapos szolgálatot.
Észtországban a függetlenség 1991-es visszanyerése óta fenntartják a sorkatonaság intézményét a férfiak számára, amely 8 vagy 11 hónapos szolgálatot jelent. 2023-ig évente 3500 fiatalt soroztak be, majd attól az esztendőtől kezdve a szám 4000-re emelkedett.
Nyitókép forrása: AFP