Elképesztő nukleáris fegyverkezés: India és Észak-Korea új világháborús rémképet idéz

2025. augusztus 23. 13:35

A 21. század új realitása: atomfegyver nélkül nincs biztonság. India és Észak-Korea példátlan lépései mutatják, hogy a leszerelési ígéretek ideje lejárt.

2025. augusztus 23. 13:35
null

Miközben a világ figyelme Oroszország ukrajnai háborújára szegeződik, két másik atomhatalom csendben, de annál veszélyesebben gyorsította fel nukleáris programját – számolt be The Guardian

India a héten sikeresen tesztelte az Agni–5 nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát, 

amely akár 5000 kilométeres körzetben képes nukleáris csapást mérni. 

A fegyver egyértelműen India két fő riválisa, Pakisztán és Kína ellen irányul. Az indiai–pakisztáni viszony idén többször a nyílt háború küszöbéig fajult, és Washington is büntetővámokkal sújtotta Újdelhit, amiért az túl sok orosz energiát vásárol.

A másik forró pont a Koreai-félszigeten található. 

Egy amerikai agytröszt szerint Észak-Korea titokban egy új katonai bázist épített ki a kínai határ közelében, ahol interkontinentális ballisztikus rakétákat és azok indítóberendezéseit tárolják. 

Egy jelentés szerint a létesítmény azon 15–20 rejtett rakétabázis egyike, amelyeket Phenjan soha nem jelentett be a nemzetközi tárgyalásokon. 

Kim Dzsongun rezsimje 2019 óta újra teljes gőzzel építi atomarzenálját, és egyértelművé tette: Észak-Korea soha nem fog lemondani nukleáris fegyvereiről.

A hivatalosan is atomfegyverrel rendelkező országok köre ma kilenc államot számlál, de elrettentő erőben továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország jár az élen. 

Washington 1770 hadrendben álló nukleáris robbanófejet tart, míg Moszkvának 1718 van, raktárkészleteikkel együtt pedig több mint 7000 atomfegyvert birtokolnak. 

Kína, India és Pakisztán fegyverkészlete ennél jóval kisebb, de a gyors ütemű fejlesztések azt jelzik: a világ új fegyverkezési verseny küszöbén áll.

Történelmi tapasztalat, hogy egyes országok lemondtak atomfegyvereikről – így Ukrajna, Kazahsztán vagy Dél-Afrika –, ám a budapesti memorandum tanulsága, miszerint Oroszország megszegte Ukrajna biztonsági garanciáit, mára intő példává vált. 

Nem véletlen, hogy egyre kevesebben hisznek a leszerelési ígéretekben: India és Észak-Korea mostani lépései egyértelműen arra utalnak, hogy a 21. században az atomfegyver birtoklása ismét a túlélés zálogává vált.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: Tauseef MUSTAFA / AFP

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sersem
2025. augusztus 23. 14:17
"ám a budapesti memorandum tanulsága, miszerint Oroszország megszegte Ukrajna biztonsági garanciáit, mára intő példává vált." Ja. Oroszország, mint a Szovjtunio jogutodja, haza szállította az Ukrajna területén állomásoztatott nukleáris fegyvereit, cserében vitte az adóságot is vele. Ukrajnának sosem voltak nukleáris fegyverei. Ahogy Törökországnak, Németországnak, vagy Olaszországnak sincsenek. Csak a területükön tárolják idegen hatalmak őket. Magyarországon is voltak, de azok sosem voltak magyar nukleáris fegyverek.
Válasz erre
0
0
survivor
2025. augusztus 23. 14:12
Karcos vajon ingyen hülye ? 2 az több ? Ha lesz 3. az se DRÁMAI...🤣🤣🤣🤣
Válasz erre
0
0
Nasi12
2025. augusztus 23. 14:02
Az Észak koreai kurszknál harcedzett katonák megpiszkálják a Déliekkel közös határt. Csak, hogy amerikának többfelé kelljen figyelnie😀
Válasz erre
1
0
karcos-2
2025. augusztus 23. 13:40
Világháború már több is volt.....és ezután is lesznek. Ez nem valami új dolog. Atomot is használtak több ízben is. Nem kell túldramatizálni ezt a dolgot sem.
Válasz erre
0
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!