A 21. század új realitása: atomfegyver nélkül nincs biztonság. India és Észak-Korea példátlan lépései mutatják, hogy a leszerelési ígéretek ideje lejárt.
Miközben a világ figyelme Oroszország ukrajnai háborújára szegeződik, két másik atomhatalom csendben, de annál veszélyesebben gyorsította fel nukleáris programját – számolt be The Guardian.
India a héten sikeresen tesztelte az Agni–5 nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát,
amely akár 5000 kilométeres körzetben képes nukleáris csapást mérni.
A fegyver egyértelműen India két fő riválisa, Pakisztán és Kína ellen irányul. Az indiai–pakisztáni viszony idén többször a nyílt háború küszöbéig fajult, és Washington is büntetővámokkal sújtotta Újdelhit, amiért az túl sok orosz energiát vásárol.
A másik forró pont a Koreai-félszigeten található.
Egy amerikai agytröszt szerint Észak-Korea titokban egy új katonai bázist épített ki a kínai határ közelében, ahol interkontinentális ballisztikus rakétákat és azok indítóberendezéseit tárolják.
Egy jelentés szerint a létesítmény azon 15–20 rejtett rakétabázis egyike, amelyeket Phenjan soha nem jelentett be a nemzetközi tárgyalásokon.
Kim Dzsongun rezsimje 2019 óta újra teljes gőzzel építi atomarzenálját, és egyértelművé tette: Észak-Korea soha nem fog lemondani nukleáris fegyvereiről.
A hivatalosan is atomfegyverrel rendelkező országok köre ma kilenc államot számlál, de elrettentő erőben továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország jár az élen.
Washington 1770 hadrendben álló nukleáris robbanófejet tart, míg Moszkvának 1718 van, raktárkészleteikkel együtt pedig több mint 7000 atomfegyvert birtokolnak.
Kína, India és Pakisztán fegyverkészlete ennél jóval kisebb, de a gyors ütemű fejlesztések azt jelzik: a világ új fegyverkezési verseny küszöbén áll.
Történelmi tapasztalat, hogy egyes országok lemondtak atomfegyvereikről – így Ukrajna, Kazahsztán vagy Dél-Afrika –, ám a budapesti memorandum tanulsága, miszerint Oroszország megszegte Ukrajna biztonsági garanciáit, mára intő példává vált.
Nem véletlen, hogy egyre kevesebben hisznek a leszerelési ígéretekben: India és Észak-Korea mostani lépései egyértelműen arra utalnak, hogy a 21. században az atomfegyver birtoklása ismét a túlélés zálogává vált.
Ezt is ajánljuk a témában
Az arab világban kezdődött újra a békekötés, de a háttérben zajló erőcsatározás messze túlnő a Kaukázuson: Oroszország aggódik, Irán dühöng, és az Egyesült Államok most új taktikai lépéseket tesz.
Nyitókép: Tauseef MUSTAFA / AFP
Észak-Korea élén egy véreskezű és kiszámíthatatlan legfelsőbb vezető áll, akinek rossz egészségi állapota miatt már megkezdődött a találgatás, hogy ki lesz az örököse.
„Ha csak a két nagy rivális felszólalását néznénk, a Fidesz máris megnyerte volna az országgyűlési választást” – jelentette ki Nagy Attila Tibor.
Hiába a nagy reklám, az üzengetés, a Tisza Párt lépése kontraproduktívnak bizonyult – hívta fel a figyelmet Deák Dániel.
Ha az orosz energiahordozókat kitiltaná a Tisza Párt Magyarországról, akkor a lakossági rezsidíjak a jelenlegi 3,5-szeresükre emelkednének.
Így számoltak be a miniszterelnök nyaralásáról a vezető országos lapok.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése szerint árulkodó mozzanat az is, hogy a Tisza Párt vezetője csak az Index cikke után kezdett el saját adóprogramjukra hivatkozni.
Ausztria közel került a párharc megnyeréséhez.
A NATO keleti szárnya vörös vonal – jelentette ki Carsten Breuer német vezérkari főnök Litvániában, miután orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.
