Az egyéb építmények esetében, amelyek nagyobb részben a költségvetési szférához kötődnek, 7,5 százalékkal bővült a termelési volumen, ám ebben az alacsonyabb bázis is szerepet játszott, ugyanakkor a havi alapú, 10,5 százalékos bővülés az építőipar negyedik negyedéves teljesítménye kapcsán bizakodásra ad okot. Az egyéb építmények körében a vártnál lassabb gazdasági növekedés miatt beszűkülő költségvetési mozgástér nyomán elhalasztott beruházások kedvezőtlen hatását kell kiemelni, de az uniós források körüli viták miatt visszatartott összegek is visszafogják a szegmens teljesítményét. Előre tekintve viszont a kilátások már optimistábbak.
Bár a megkötött új szerződések volumene a megelőző évi szintjétől több mint a felével elmaradt, a hó végi szerződésállomány így is 66,0 százalékos bővülést mutat a megelőző évhez képest, elsősorban az útépítési munkák nyomán.
Kilátások a közeljövőre
Az építőipar fellendüléséhez mindenképpen szükség van a gazdasági kilátások javulására, ami jelentős mértékben függ a külső kereslet alakulásától. Amennyiben ezen a területen fordulat következik be, akkor az ágazat ismét a gazdaság húzóerejévé léphet elő és a beszállítói láncokon keresztül más ágazatok növekedését is dinamizálhatja.
Kapcsolódó: