Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
A két építményfőcsoport – az épületek építése és az egyéb építmények – merőben eltérő képet mutat. A nagyobb részben a vállalkozások és a háztartások tevékenységéhez kötődő épületek építése esetében a termelési volumen éves alapon 5,7 százalékos mérséklődést mutatott egy viszonylag magas bázishoz képest, miközben havi alapon is kismértékű, 0,3 százalékos zsugorodást mért a KSH.
Az építőipar ezen szegmensében a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság, illetve a gyenge kereslet játssza a legnagyobb szerepet a gazdasági szereplők óvatossága mögött.
Az ágazat kilátásai is vegyesek, az októberben megkötött szerződések volumene harmadával maradt el a megelőző évi szintjétől, ugyanakkor ezzel együtt is a hó végi szerződésállomány a megelőző évi szintjéhez közel alakult. Itt a dinamikus fellendüléshez elsősorban a kilátások javulására van szükség, ami oldaná a vállalatok óvatosságát.
Az egyéb építmények esetében, amelyek nagyobb részben a költségvetési szférához kötődnek, 7,5 százalékkal bővült a termelési volumen, ám ebben az alacsonyabb bázis is szerepet játszott, ugyanakkor a havi alapú, 10,5 százalékos bővülés az építőipar negyedik negyedéves teljesítménye kapcsán bizakodásra ad okot. Az egyéb építmények körében a vártnál lassabb gazdasági növekedés miatt beszűkülő költségvetési mozgástér nyomán elhalasztott beruházások kedvezőtlen hatását kell kiemelni, de az uniós források körüli viták miatt visszatartott összegek is visszafogják a szegmens teljesítményét. Előre tekintve viszont a kilátások már optimistábbak.
Bár a megkötött új szerződések volumene a megelőző évi szintjétől több mint a felével elmaradt, a hó végi szerződésállomány így is 66,0 százalékos bővülést mutat a megelőző évhez képest, elsősorban az útépítési munkák nyomán.
Az építőipar fellendüléséhez mindenképpen szükség van a gazdasági kilátások javulására, ami jelentős mértékben függ a külső kereslet alakulásától. Amennyiben ezen a területen fordulat következik be, akkor az ágazat ismét a gazdaság húzóerejévé léphet elő és a beszállítói láncokon keresztül más ágazatok növekedését is dinamizálhatja.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Január második felétől gyökeres fordulat következett be a forint piacán, amiben szerepet játszik a Trump által belengetett vámok szerepének átértékelése, emellett a kedvezőbb GDP-adat és a szigorúbb monetáris üzenetek is támogatták a hazai devizát. A geopolitikai konfliktusok enyhülése további forinterősödést hozhat.
Az idei évre várt 3 százalékos növekedés elérhető, amennyiben megvalósul az export és a beruházások élénkülése.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint a kormány az igéreteit betartotta, most a növekedés további fázisai következnek.
A legjelentősebb nemzetközi intézmények prognózisai szerint a világgazdaság mintegy 3 százalékkal bővül az idén, ám az eurózóna kilátásai ennél jóval kedvezőtlenebbek.
Decemberben csökkent a gazdasági bizonytalanság a Makronóm Intézet EPU indexe alapján.
Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
Magyarország gazdasági kilátásai 2025-ben, globális minimumadó, európai versenyképesség – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere és Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
A számunkra is kiemelt jelentőséggel bíró dán–portugál Nemzetek Ligája-mérkőzések előtt ismét megjelentek a csalók, akik a hiszékeny és jegy nélkül maradt szurkolókon élősködnek.
