Amivel eddig az ellenzék támadta a kormányt, az ma a kabinet malmára hajthatja a vizet. Ma Magyarországon már jobb- és baloldalon is érezhető a gazdasági helyzet jelentős javulása.
Mind a Századvég Konjunktúrakutató Zrt., mind a GKI Gazdaságkutató Zrt. rendszeresen közzéteszi konjunktúraindexét, amely alapján leszűrhető, hogyan látják Magyarország, a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait a fogyasztók és a vállalkozások. Bár a két cég a kormányzati gazdaságpolitika megítélésében általában meglehetősen eltérő pozíciót vesz fel, a konjunktúraindexeik értékei 2025 augusztusa óta hasonló trendvonalon sorakoznak.
„A gazdasági szereplők döntéseit nagyrészt nem az adott pillanatban mérhető tények, hanem a meghatározó tényezők alakulására vonatkozó várakozások befolyásolják. A percepciós adatokon alapuló konjunktúraindexek nem a gazdasági teljesítményre közvetlenül ható objektív tényezőket mérik, hanem azt, hogy milyennek érzékelik a vállalatok és a fogyasztók a gazdaság helyzetét most és a közeljövőre vonatkozóan. Ez a pszichológiai, percepciós dimenzió azért fontos, mert ez határozza meg a reálgazdaság egy későbbi időpontban megvalósuló állapotát a beruházási, foglalkoztatási, fogyasztási döntéseken keresztül” – magyarázza a Mandiner megkeresésére Jávor Balázs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
Ha tehát a vállalatok pesszimisták a gazdasági növekedést illetően, akkor nem a foglalkoztatotti létszám bővítését, hanem inkább a szűkítését tervezik, ami később a termelés visszaesését és recessziót eredményezhet. Ha a fogyasztók bizakodók a gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatban, akkor bátrabban vásárolnak nagy értékű fogyasztási cikkeket, amivel összességében a gazdasági növekedés beindításához vagy fenntartásához járulnak hozzá. A gazdasági szereplők percepciói, várakozásai önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.
Ahogyan Jávor Balázs fogalmaz:
a konjunktúraindex a gazdasági hangulat hőmérője.
Ha az értéke tartósan emelkedik vagy pozitív tartományban van, az arra utal, hogy a gazdasági szereplők inkább optimisták. Arra lehet számítani, hogy nő a beruházási, fogyasztási hajlandóság, élénkül a gazdasági aktivitás. Ezzel szemben ha az index értéke csökken vagy negatív, az bizonytalanságot, visszafogottságot jelez. A vállalatok várhatóan óvatosabbak lesznek a fejlesztésekkel, a háztartások pedig a kiadásokkal. A percepciós konjunktúraindexek előrejelző jelleggel bírnak, mert a gazdasági szereplők várakozásai megelőzik a tényleges gazdasági fordulatokat. A vállalati döntéshozók és a gazdaságirányítás szereplői számára ezek az indexek korai figyelmeztető és iránymutató eszközök, amelyek segíthetnek a kereslet felmérésében, a pénzügyi és beruházási döntések időzítésében, a piaci hangulat és versenykörnyezet jobb megértésében.
A 2025. július–augusztusi trendforduló óta minden hónapban egyre optimistábban tekint a lakosság a gazdasági helyzet alakulására. Az utóbbi hét hónapban a lakossági konjunktúraindex értéke
A közelmúltban publikált februári felmérés alapján a lakossági konjunktúraindex GKI-nál 2,1, a Századvég adatai szerint 1,4 ponttal növekedett az előző hónaphoz képest. Ezzel a fogyasztók optimista hangulata a GKI-nél kétéves, a Századvégnél negyvenhét hónapos rekordot döntött. A Századvég adatai szerint a lakosság továbbra is a foglalkoztatási helyzetet ítéli meg a legkedvezőbbnek, s derűsebb a gazdasági környezet érzékelése és az inflációs folyamatok észlelése is az előző hónaphoz képest.
Az emberek bizakodva tekintenek a forint-euró árfolyam alakulására is.
A GKI értékelése szerint a februári indexérték-emelkedés hátterében elsősorban az ország következő egy évben várható gazdasági helyzetének jelentősen javuló megítélése áll. Emellett a lakosság az elmúlt egy évre vonatkozó pénzügyi helyzetét és a következő egy évre vonatkozó pénzügyi kilátásait is javulónak értékelte az előző hónaphoz képest. A vállalatoknál kisebb mértékben nőtt az optimizmus.
Az elemző rámutat: a két kutatócég adatsorait több mint egyéves időtávon összevetve szembeötlő, hogy mind a vállalati, mind a lakossági indexvonalak hasonló lefutásúak. A vállalati konjunktúraindexeknél az értékek is közel azonosak, a lakossági értékek között pedig jellemzően 12–15 pontos különbségek fordulnak elő, a két kutatócég görbéje egymással párhuzamosan, szinte állandó távolságban fut.
Kérdésünkre, hogy mi változhatott az elmúlt hónapokban, Jávor Balázs úgy fogalmaz: a világgazdasági és a hazai makrogazdasági folyamatok alakulása, illetve a kormányzati intézkedések is alakítják a konjunktúraészlelést. A szerény növekedési adatok mellett a infláció mérséklődése és a forint erősödése jellemezte ezt az időszakot. A vállalkozások optimizmusát erősíthette a 2025 őszén bevezetett fix 3 százalékos kkv-hitel, a 90 milliárd forintos vállalati adó- és bürokráciacsökkentés és a Trump–Orbán-találkozó farvizén élénkülő amerikai beruházási hajlandóság.
A lakosság javuló várakozásait a tavaly ősszel induló Otthon start program, a háromgyermekes, majd a kétgyermekes édesanyák szja-mentességének bevezetése, a családi adókedvezmények duplázása, a 14. havi nyugdíj bevezetése, a pedagógusok további béremelése, a rendvédelmi dolgozóknak juttatott fegyverpénz is megalapozhatta.
A konjunktúraérzet ilyen mértékű javulása azért is beszédes, mert
az ellenzék utóbbi években épített narratívája szerint Magyarországon egyre szegényebbek az emberek, államcsőd és katasztrófa felé rohan az ország.
Ezek, úgy tűnik, mégsem jelennek meg a lakosság jelentős részének érzetében. Az Oeconomus elemzője úgy látja, „a konjunktúraindexnek az országgyűlési választások szempontjából is van jelentősége, ahogy arra Török Gábor politikai elemző is felhívta a figyelmet néhány hete, és ahogy az Oeconomus 2025 októbere óta havonta megjelenő elemzéseiben jelezte. Kurrens politikatudományi empirikus kutatások szoros összefüggést tárnak fel a gazdasági hangulat és politikai választások eredménye között. A 2024-es európai parlamenti választásra fókuszáló tanulmány megállapítása szerint a gazdasági folyamatok alakulására vonatkozó percepciók – amit a lakossági konjunktúraindexszel lehet mérni – erősebben korrelálnak a hatalmon lévő pártok újraválasztásával, választási sikerével, mint az objektív gazdasági mutatók”.
Az országgyűlési választási kampányban a pártpreferenciákat mérő közvélemény-kutató intézetek mérései áthidalhatatlan, esetenként 25 százalékpontos távolságban vannak egymástól. Az ellenzékhez közel álló intézetek adatai ellenzéki győzelmet, a kormányközeli kutatóké pedig kormánypárti győzelmet vetítenek előre. Az inkább kormánykritikus GKI és az inkább kormányközeli Századvég lakossági konjunktúraindex-adatai hét hónapja mégis ugyanazt a folyamatosan javuló trendet mutatják. A februári adat a GKI-nél 8,7 ponttal, a Századvégnél 3,5 ponttal alacsonyabb, mint a megfelelő 2022. februári adatok, de egyformán emelkedőben vannak. Abban az évben ugyebár a kormánypártok listája 54,1 százalékot, az egységes ellenzéki lista pedig 34,4 százalékot kapott.
A kormányzati intézkedések érdemben javították a családok konjunktúraérzetét
Nyitókép forrása: MTI/Bruzák Noémi
A közgazdászokat és a gazdasági folyamatok iránt érdeklődő közvéleményt mindig is foglalkoztatta az országok fejlettségének, gazdasági teljesítményének, jólétének mérése és a nemzetgazdaságok egymással való összehasonlítása. Ebben jó szolgálatot tettek a nemzeti számlák rendszeréből (System of National Accounts, SNA) származó adatok. Idővel azonban megmutatkoztak a GDP-alapú számbavétel szűk keresztmetszetei és az összehasonlítások érvényességi korlátai.
A néhány mutató aktuális értékének összehasonítása alapján levont sommás de téves tanulságoknak kiváló példáját szolgáltatta, amikor 2024-ben keleti szomszédunk kedvező, egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számolt GDP adatára rácsodálkozva beindult a bezzegromániázás. Ez a leegyszerűsítő keretezés nem vett tudomást arról, hogy az impozáns bruttó hazai termék adat olyan időszakban született, amelyet jelentős mértékű költségvetési lazítás és választási célú költekezés jellemzett Romániában. Más indikátorokból már akkor is látható volt, hogy az ország gazdasági stabilitása gyenge lábakon áll. A költségvetési hiány már 2024-ben elszállt (8,65 százalék) és 2025-től napjainkig a román gazdaságpolitika a jelentős mértékű és tartós megszorításokról szól, nő a munkanélküliség és az államadósság, csökkennek a jóléti mutatók értékei.
A pusztán 1-2 mutató alapján történő összehasonlítás gyengének bizonyuló magyarázó ereje miatt mutatkozott igény kiegyensúlyozott mutatószámrendszerek kialakítására, amelyek valóban alkalmasak a gazdasági-társadalmi fejlettség mérésére. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által kidolgozott Oeco-Index is egy olyan komplex mutató, amely igyekszik a legfontosabb, rendszeresen publikált gazdasági és társadalmi fejlettséget bemutató jelzőszámokat egyetlen indexbe sűríteni. Ennek segítségével lehetővé válik az országok közötti összehasonlítás, és a mutató időbeli alakulásának vizsgálata is.
A Világbank nyilvánosan elérhető adatbázisában az adatok minimum kétéves késéssel jelennek meg, ezért az Oeco-index 2026-os kiadása döntő többségben 2024-es adatokkal dolgozik. A frissen publikált rangsor szerint Magyarország továbbra is a fejlett országok közé tartozik: globálisan a 31., míg az Európai Unió tagállamai között a 19. helyet foglalja el. Ezzel hazánk megelőzi többek között Romániát, Bulgáriát, Lengyelországot, Lettországot és Szlovákiát. A 2023-as adatok alapján számított tavalyi rangsorban Magyarország a világon a 35., az EU-n belül a 18. helyen állt. Az uniós országok sorrendjében Olaszországgal cserélt helyet tavalyhoz képest. A globális pozícióján viszont javítani tudott a rendkívüli kockázatokkal terhelt világgazdasági környezetben, ami a magyar gazdaság rugalmasságát és alkalmazkodóképességét bizonyítja.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány idén tavasszal frissítette saját gazdasági és fejlettségi mutatóját, az Oeco-Indexet, amelybe már a 2024-es és a 2025-ös adatok is bekerültek. Magyarországot a régióban csak Ausztria és Csehország előzi, Lengyelország, Horvátország, Románia és Szlovákia is mögöttünk van.
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
Ráadásul a holland kormány új adókat vetett ki a lakosságra, míg Magyarországon a családok terheit folyamatosan csökkentik. A hollandok csak irigykedhetnek.
A magyar lakosság jóval pozitívabban tekint a jövőbe, mint ahogy a múltat értékeli – derül ki a Századvég konjunktúrakutatásából.
Minden európai országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet egy szavazat elvéhez, ezt a jogot az Európai Unióban sem lehet megkerülni. Giró-Szász András írása.
Például ha a belgához hasonlóan elégedetlen magyar csak annyit panaszkodna, mint a belga? Vagy ha mernénk elhinni, hogy felnőve simán alapíthat majd techóriást is az, akinek ma nem vásárolnak okostelefont? Francesca Rivafinoli írása.
Egyszerű sorvezetőt ajánlok: ha valamiben Finnország, Lengyelország és Kína egyetért, az valószínűleg Magyarország számára is jó politika. Kohán Mátyás írása.
A 8 milliárd eurós klímacsomag senkinek sem nyerte el a tetszését: a gazdasági szakemberek szerint túl költséges, a környezetvédők szerint nem elég zöld.
Az amerikai alelnök szinte ugyanazt gondolja a legfontosabb kérdésekről, mint Orbán Viktor.
