„A demokrácia durva korlátozása” – közleményt adott ki a Fidesz-frakció a lex Orbán elfogadása után
Orbán Viktor azt írta, az alaptörvény módosítása „nem érinti, róla szól”.
Neue Zürcher Zeitung: A Tisza Párt első nagy alkotmánymódosítása veszélyes precedenst teremthet
2026. június 17. 09:48
Alig néhány héttel a kormányalakítás után újabb jelentős alkotmánymódosítást fogadott el az Országgyűlés. A Tisza Párt szerint a cél a hatalom időbeli korlátozása, a Neue Zürcher Zeitung ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a szabályozás több demokratikus és jogállami kérdést is felvet.
2026. június 17. 09:48
A Tisza Párt kétharmados parlamenti többsége hétfő este elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amely legfeljebb nyolc évben vagy két ciklusban korlátozza a miniszterelnöki megbízatás időtartamát. A kormánypárt szerint ezzel eleget tett egyik legfontosabb választási vállalásának, amelynek lényege, hogy Magyarországon többé ne alakulhasson ki olyan hosszú kormányzati korszak, mint amilyen Orbán Viktor nevéhez kötődött.
A svájci Neue Zürcher Zeitung azonban már első értékelésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás politikai és jogi szempontból is vitákat generálhat. A lap szerint ugyanis a szabály visszamenőleges hatállyal számolja be az 1990 óta eltöltött miniszterelnöki időszakokat, ami gyakorlatilag egyetlen politikust érint közvetlenül:
Orbán Viktort.
A cikk szerint emiatt nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a szabályozás valójában személyre szabott. Bár a Tisza azzal érvel, hogy a hatalomnak mulandónak kell lennie, a svájci lap szerint a módosítás elsődleges politikai következménye mégis az, hogy kizárja Orbánt egy esetleges jövőbeli miniszterelnöki visszatérés lehetőségéből.
Tisza Párt és a személyre szabott jogalkotás kérdése
A Neue Zürcher Zeitung egyik legerősebb kritikája arra vonatkozott, hogy a szabályozás úgynevezett ad personam, vagyis konkrét személyre szabott törvényalkotás benyomását kelti. A lap emlékeztetett arra, hogy a korábbi ellenzéki pártok rendszeresen azzal támadták a Fideszt, hogy egyes törvények szerintük konkrét szereplőkre szabottak, noha a kormányoldal rendre cáfolta őket.
Az NZZ szerint különösen érzékeny kérdés, hogy a módosítás nem a jövőre nézve állapít meg új szabályokat, hanem évtizedekre visszamenőleg alkalmazza azokat.
A svájci lap megfogalmazása szerint a reform nem egyszerűen új kereteket szab a jövőbeni miniszterelnököknek, hanem utólagosan alakítja át a politikai verseny feltételeit. A Fidesz-frakció hasonló érvekkel bírálta a módosítást, szerintük a módosítás sérti a demokratikus politikai verseny alapelveit, miközben személyre szabott és visszamenőleges jogalkotást valósít meg. A ellenzéki pártok úgy látják, hogy az alkotmánymódosítás olyan helyzetet teremt, amelyben a parlamenti többség utólag megváltoztatott szabályokkal zárhat ki egy jelentős politikai szereplőt a versenyből.
Ezt is ajánljuk a témában
A svájci lap szerint a módosítás egy másik problémát is felvet. Magyarország parlamentáris rendszerben működik, ahol a választók nem közvetlenül a miniszterelnököt választják meg, hanem pártokra szavaznak. A kormányfőt végül az Országgyűlés választja meg.
Az NZZ szerint ezért kérdéses, hogy mennyire illeszkedik a rendszer logikájába egy olyan korlátozás, amely előre kizár bizonyos személyeket a miniszterelnöki tisztségből. A lap rámutatott arra is, hogy a hasonló európai parlamentáris demokráciákban a cikluskorlát jellemzően az államfőkre vonatkozik, nem pedig a kormányfőkre.
Kiszelly Zoltán szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati demokráciákban általában nem korlátozzák a miniszterelnökök mandátumainak számát. Az elemző szerint a Tisza ezzel olyan területre lépett, amely nem tekinthető bevett demokratikus gyakorlatnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Lex Orbán: az elemző szerint a Tisza csak fenn akarja tartani a protesthangulatot, de Orbán még lehet miniszterelnök
Demokráciában nem bevett jogalkotás, a Sándor-palotába vágyó Magyar Péter és a visszatérő Orbán: Kiszelly Zoltán elemezte a Lex Orbánt.
A Neue Zürcher Zeitung nemcsak a módosítás tartalmát, hanem az elfogadás módját is bírálta. A lap kiemelte, hogy a javaslatot nem a kormány nyújtotta be, hanem két tiszás képviselő egyéni indítványként terjesztette az Országgyűlés elé. Ez azért fontos, mert az egyéni képviselői indítványok esetében nem szükséges olyan széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés, mint a kormány által beterjesztett törvényjavaslatoknál.
Magyar Péter más intézményekkel is konfliktusba került
Az NZZ cikke arra is kitért, hogy a lex Orbán csak egy része annak a szélesebb politikai programnak, amelynek célja a korábbi rendszerhez kötődő intézmények átalakítása. A lap felhívta a figyelmet rá, hogy Magyar Péter több vezető közjogi méltóság távozását is szorgalmazta. Különösen éles kritikákat fogalmazott meg Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben, akit azzal vádolt, hogy nem lépett fel kellő határozottsággal az előző évek vitatott ügyeiben.
A köztársasági elnök azonban nem mondott le, és hangsúlyozta, hogy kész együttműködni az új kormánnyal. Az NZZ szerint ezt követően a Tisza által kilátásba helyezett további lépések egyelőre elmaradtak, ami kérdéseket vetett fel a kormány stratégiájával kapcsolatban.
A Neue Zürcher Zeitung által idézett László Róbert politikai elemző szerint a Tisza rövid távon aligha szenved politikai károkat. A párt támogatottsága továbbra is rendkívül magas, és a választási győzelem után jelentős társadalmi felhatalmazással rendelkezik. Hosszabb távon azonban szerinte a Tisza számára kockázatot jelenthet, ha egyes választók ugyanazokat a vádakat kezdik megfogalmazni vele szemben, amelyeket korábban a Fidesz ellen hangoztatott az ellenzék.
Az elemző úgy vélte, elegánsabb megoldás lett volna, ha a cikluskorlátozás kizárólag a jövőben hivatalba lépő miniszterelnökökre vonatkozik.
A svájci lap összegzése szerint éppen ez jelentheti a Tisza legnagyobb kockázatát. Miközben a párt a hatalom korlátozásának szükségességével indokolja a módosítást, ellenfelei könnyen állíthatják azt, hogy valójában egy konkrét politikai ellenfél jövőbeli indulását kívánja megakadályozni. Az NZZ szerint ez a vita még hosszú ideig meghatározhatja a magyar belpolitikai közbeszédet.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
10 milliónál megálljt parancsolnának! Mindent eldöntő népszavazás következik
Nagyon szoros végeredmény várható Svájcban.
Közleményben szólította fel a Fidesz Magyar Pétert és a Tiszát, hogy nyilatkozzanak a „pedofilbotrányról”
„A rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb politikai botrányáról” írnak.
Megszólalt a Szőlő utca egykori alkalmazottja, súlyos dolgokat állít
Belföld
Újabb részletek, újabb kérdőjelek.
Bayer Zsolt a Mandiner államosításáról: Magyar Péter kijelentésében benne van 1919 és 1952 is
„Mi lenne itt, ha ezt a mondatot Orbán Viktor mondta volna?” – teszi fel a publicista a költői kérdést.
A sorsukkal örökké elégedetlenek Magyar Péteren keresztül kaptak egy lehetőséget arra, hogy bosszút álljanak a világon
A tartalom nélküli hergelés és a személyes sértettség gyorsan egymásra talált.
Magyar Péter és a Mandiner: sajtószabadság helyett komcsi államosítás?
Magyar Péter kommunista módra államosítana egy hírportált, aminek törvényellenesen határozná meg a tartalmát, amiből az következik, hogy a közmédia sem lesz olyan független, mint amilyennek ígéri. Szilvay Gergely írása.
Hazudott a nemi erőszakkal vádolt játékos – már biztosan nem játszhat csapata első vb meccsén
Újra elutasították a ghánai játékos kanadai vízumkérelmét.
Hatalmas áttörést jelentett be Krausz Ferenc: hamarabb felismerhetőek lesznek a krónikus betegségek
Már a hagyományos diagnózis felállítása előtt jelezhetik az egészségi állapot változásait.
„A miniszterelnök testvérének független-objektív újságja” – ezt a poént nem én találtam ki
Érinthetetlen vagyok.
Összesen 18 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
falcatus-2
2026. június 17. 10:59
Teljesen abszurd és logikátlan, ha egyszer az az álmuk, hogy közvetlen legyen az elnökválasztás, azaz a nép, az Isten adta nép válassza meg.
Így most nem egy ember jogaitól való megfosztása történik, hanem 8 millió választó polgárt korlátoznak, fosztanak meg állampolgári jogától
Válasz erre
0
0
pandalala
2026. június 17. 10:27
bolsiszták :-D
Válasz erre
0
0
igazmagyar
2026. június 17. 10:25
A fososgatyás, részeges, kábítószeres poloska pötyikétől, aki állítólag miniszterelnök, kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusa, szemtelensége, hataloméhsége, gátlástalansága, rombolási hajlama, kultúra- és szellemellenessége elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem - Tiszás ember számára. Ő nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. Ő egy eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet Tiszás! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy Tiszás szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a Tiszás csürhe személyes boldogulása így kívánja. Most már a Mandinert is ő fogja dirigálni, mert ő a másfél méteres selyemmajom, a pötyike. Ilyenek a követői is, mert egy liberál fasiszta más nem lehet, csak gazember.
Válasz erre
4
0
Agricola
2026. június 17. 10:22
A "Neue Zürcher Zeitung ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a szabályozás több demokratikus és jogállami kérdést is felvet."
De az a fontos, hogy az EB nem mondja, hogy ez nem jogállami.
Herman Göring birodalmi marsallnak tulajdonított kijelentés szerint: „ Wer bei mir Jude ist, bestimme ich! Azt, hogy ki a zsidó, én döntöm el!”
Ő is úgy gondolta, hogy neki nincs szüksége bizonyítékokra. Ugyanezt teszi az EB.
Válasz erre
7
0