Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése 3 terület köré csoportosul, azonban a gyakorlatban inkább két irányt fed le: egyrészről a jövedelmek megemelését és ennek fedezetének biztosítását célozza a kkv-k hatékonyságának növelése révén, másrészről a lakhatási helyzet javítását igyekszik elősegíteni, amely az építőipar fellendítésén keresztül támogathatja a gazdasági növekedést is. (Fontos hangsúlyozni, hogy frissen bejelentett elképzelésekről, tervekről van szó, így több pont konkrét részletei kapcsán egyelőre korlátozottan állnak rendelkezésre például költségbecslések – a szerk.)
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy idén a külső kereslet gyengélkedését (lásd a német gazdaság és ipar gyenge teljesítménye, azaz a fő exportpiacunk problémái) a fogyasztás tudja ellensúlyozni, amelyet a dinamikus béremelkedés és az alacsony infláció miatt
jelentősen, 9 százalékot meghaladó ütemben bővülő reálbérek hajtanak. Ez utóbbiak emelkedése pedig jelentősen javítja a háztartások jövedelmi helyzetét.
Ahhoz, hogy a fogyasztás a következő években is támogatni tudja a növekedést, szükség van a kiszámítható bérpolitikára, és ezt hivatott elérni a hároméves bérmegállapodás a minimálbér értékéről.
A gyermekek után járó családi adókedvezmény emelése (jövő júliustól 50 százalékkal, majd 2026 januárjától a jelenlegi duplázása) ezzel szemben célzottan a családok jövedelmi helyzetét javítja. A munkáshitel pedig a dolgozók fiatalok életkezdését, akár a vállalkozás indítását hivatott támogatni.
Annak érdekében, hogy a béremelkedés a gazdasági növekedés alapját adja, szükség van arra, hogy ezt a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kkv-szektor ki is tudja termelni. Ehhez jelentős hatékonyságnövelésre van szükség a kkv-k körében, amelyet a beruházások felpörgetése révén lehet elérni.
A most bejelentett intézkedések részben ezek forrását hivatott előteremteni, például
a Széchenyi-kártya beruházási hiteleinek 3,5 százalékos kamatplafonjával, az uniós források felpörgetésével, az Eximbank hiteltermékeivel, de az „1+1 Kkv Beruházásélénkítő Támogatási Programhitelek” is ezt a célt szolgálják, miközben a tőkefinanszírozási programok a vállalatok tőkehelyzetét javítják.
Az intézkedések között emellett a cégek digitalizációját elősegítő, valamint az adminisztratív terheket mérséklő beavatkozások is megjelennek, amelyek javíthatják a kkv-k versenyképességét. Ez a két terület egyébiránt nemcsak itt, hanem a néhány nappal korábban bejelentett turisztikai csomagban is megjelent célzottan.
A lakhatással kapcsolatos intézkedések egy meglévő problémára, a legnagyobb részben a fővárosban, de más aspektusban vidéken is fennálló lakhatási válságra igyekeznek választ adni. A bejelentett intézkedések egy része közvetlenül a kínálati oldalt igyekszik befolyásolni – értékeli az intézkedéseket Molnár Dániel.
Idesorolható például
az 5 százalékos áfakulcs fenntartása 2026 végéig, amely a lakásépítéseket támogatja és biztosít kiszámítható gazdasági környezetet, miközben a kollégiumi férőhelyek bővítése vagy az Airbnb szabályozása – a moratórium, illetve az adóemelés révén – a lakáskínálatot növelheti elsősorban a leginkább érintett fővárosban.
Több intézkedés ezzel szemben közvetlenül a keresleti oldalt támogatja.
A fiataloknak szóló lakásprogram vagy az 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafon mind-mind segítheti a lakásvásárlás előtt állókat.
Ezen felül az akcióterv több intézkedést is tartalmaz, amely várhatóan nem a lakásépítések, hanem a lakásfelújítások révén javítja majd a lakáshelyzetet, illetve növelik az építőipar megrendeléseit az országban. A SZÉP-kártyán lévő összegek vagy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások – kiegészülve a Vidéki Otthonfelújítási Programmal – is feltehetően a piac ezen szegmensében csapódnak majd le.
Ezek az intézkedések érdemi keresletet generálhatnak az építőiparban, amely így a gazdasági növekedésre is kedvező hatást gyakorolhat a jövő évtől kezdődően.
Összességében tehát a 21 intézkedés révén a kormányzat október közepén egy komplex csomagot mutatott be, amely több területen igyekszik beavatkozni a gazdaság működésébe azáltal, hogy több, aktuálisan fennálló társadalmi, gazdasági problémára igyekszik választ adni amellett, hogy potenciálisan a gazdasági növekedést is tudja dinamizálni – értékeli a Makronóm Intézet elemzője.
***
Fotó: Unsplash
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Révész Zsolt, a Hír TV egykori vidéki tudósítója 2015 tavaszától a saját szemével nézte végig, hogy miként eszkalálódott a migrációs válság a déli határon: hogy lett a 30-40 fős csoportokból több ezres emberáradat. Interjúnk.
Több elismerést követelt.
Az ellenzék szűklátókörű narratívája kizárólag a GDP-ből levezetett egyéni fogyasztásra épül. Ez a megközelítés mára elavult és túlságosan leegyszerűsítő. Szalai Piroska írása.
Az Orbán-gyűlölők táborában most mindenki pornós akar lenni, csak mert kiderült, Official The Man egyik önkéntese az volt.
Azért ez egy nagyon komoly erkölcsi válsága az ellenzéknek, hogy saját magát is megtagadja, mindent elnéz.
Egy utánfutóra épített, töredékáron működő mobil IVF-labor is képes arra, amire eddig csak a drága termékenységi klinikák voltak.
„Egy ilyen döntésnek következményei kell, hogy legyenek” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.
„Most már kvittek vagyunk!” – írta a kormányfő.
