Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése 3 terület köré csoportosul, azonban a gyakorlatban inkább két irányt fed le: egyrészről a jövedelmek megemelését és ennek fedezetének biztosítását célozza a kkv-k hatékonyságának növelése révén, másrészről a lakhatási helyzet javítását igyekszik elősegíteni, amely az építőipar fellendítésén keresztül támogathatja a gazdasági növekedést is. (Fontos hangsúlyozni, hogy frissen bejelentett elképzelésekről, tervekről van szó, így több pont konkrét részletei kapcsán egyelőre korlátozottan állnak rendelkezésre például költségbecslések – a szerk.)
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy idén a külső kereslet gyengélkedését (lásd a német gazdaság és ipar gyenge teljesítménye, azaz a fő exportpiacunk problémái) a fogyasztás tudja ellensúlyozni, amelyet a dinamikus béremelkedés és az alacsony infláció miatt
jelentősen, 9 százalékot meghaladó ütemben bővülő reálbérek hajtanak. Ez utóbbiak emelkedése pedig jelentősen javítja a háztartások jövedelmi helyzetét.
Ahhoz, hogy a fogyasztás a következő években is támogatni tudja a növekedést, szükség van a kiszámítható bérpolitikára, és ezt hivatott elérni a hároméves bérmegállapodás a minimálbér értékéről.
A gyermekek után járó családi adókedvezmény emelése (jövő júliustól 50 százalékkal, majd 2026 januárjától a jelenlegi duplázása) ezzel szemben célzottan a családok jövedelmi helyzetét javítja. A munkáshitel pedig a dolgozók fiatalok életkezdését, akár a vállalkozás indítását hivatott támogatni.
Annak érdekében, hogy a béremelkedés a gazdasági növekedés alapját adja, szükség van arra, hogy ezt a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kkv-szektor ki is tudja termelni. Ehhez jelentős hatékonyságnövelésre van szükség a kkv-k körében, amelyet a beruházások felpörgetése révén lehet elérni.
A most bejelentett intézkedések részben ezek forrását hivatott előteremteni, például
a Széchenyi-kártya beruházási hiteleinek 3,5 százalékos kamatplafonjával, az uniós források felpörgetésével, az Eximbank hiteltermékeivel, de az „1+1 Kkv Beruházásélénkítő Támogatási Programhitelek” is ezt a célt szolgálják, miközben a tőkefinanszírozási programok a vállalatok tőkehelyzetét javítják.
Az intézkedések között emellett a cégek digitalizációját elősegítő, valamint az adminisztratív terheket mérséklő beavatkozások is megjelennek, amelyek javíthatják a kkv-k versenyképességét. Ez a két terület egyébiránt nemcsak itt, hanem a néhány nappal korábban bejelentett turisztikai csomagban is megjelent célzottan.
A lakhatással kapcsolatos intézkedések egy meglévő problémára, a legnagyobb részben a fővárosban, de más aspektusban vidéken is fennálló lakhatási válságra igyekeznek választ adni. A bejelentett intézkedések egy része közvetlenül a kínálati oldalt igyekszik befolyásolni – értékeli az intézkedéseket Molnár Dániel.
Idesorolható például
az 5 százalékos áfakulcs fenntartása 2026 végéig, amely a lakásépítéseket támogatja és biztosít kiszámítható gazdasági környezetet, miközben a kollégiumi férőhelyek bővítése vagy az Airbnb szabályozása – a moratórium, illetve az adóemelés révén – a lakáskínálatot növelheti elsősorban a leginkább érintett fővárosban.
Több intézkedés ezzel szemben közvetlenül a keresleti oldalt támogatja.
A fiataloknak szóló lakásprogram vagy az 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafon mind-mind segítheti a lakásvásárlás előtt állókat.
Ezen felül az akcióterv több intézkedést is tartalmaz, amely várhatóan nem a lakásépítések, hanem a lakásfelújítások révén javítja majd a lakáshelyzetet, illetve növelik az építőipar megrendeléseit az országban. A SZÉP-kártyán lévő összegek vagy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások – kiegészülve a Vidéki Otthonfelújítási Programmal – is feltehetően a piac ezen szegmensében csapódnak majd le.
Ezek az intézkedések érdemi keresletet generálhatnak az építőiparban, amely így a gazdasági növekedésre is kedvező hatást gyakorolhat a jövő évtől kezdődően.
Összességében tehát a 21 intézkedés révén a kormányzat október közepén egy komplex csomagot mutatott be, amely több területen igyekszik beavatkozni a gazdaság működésébe azáltal, hogy több, aktuálisan fennálló társadalmi, gazdasági problémára igyekszik választ adni amellett, hogy potenciálisan a gazdasági növekedést is tudja dinamizálni – értékeli a Makronóm Intézet elemzője.
Húsz évvel ezelőtt a fősodratú elképzelés még az volt, hogy a liberális demokratikus kapitalizmus a leghatékonyabb gazdaságpolitikai rendszer a jólét és a politikai stabilitás eléréséhez. Ma pedig...
Becslések szerint ezzel az intézkedéssel Németország évente legalább hárommilliárd eurós bevételre tehetne szert.
Egy közel 230 éves vállalat sem bírta az elhibázott brüsszeli gazdaságpolitika következményeit.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Luxusfizetések és mellékjövedelmek: az EP-ben mindent lehet?
Érdekes, hogy azok, akik rongyosra pofázták magukat, most nemhogy hallgatnak, de helyeslik Elon Musk szerepvállalását.
Sajtóhírek szerint Pascal Jansent a City Football Group vásárolta ki, amely az amerikai bajnokságban, az MLS-ben a New York City FC tulajdonosa. Az FTC kispadjára Jansen segítője, az FTC-nél játékosként 9 év alatt 4 bajnoki címet szerzett Leandro de Almeida ül le ideiglenesen.
