Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése 3 terület köré csoportosul, azonban a gyakorlatban inkább két irányt fed le: egyrészről a jövedelmek megemelését és ennek fedezetének biztosítását célozza a kkv-k hatékonyságának növelése révén, másrészről a lakhatási helyzet javítását igyekszik elősegíteni, amely az építőipar fellendítésén keresztül támogathatja a gazdasági növekedést is. (Fontos hangsúlyozni, hogy frissen bejelentett elképzelésekről, tervekről van szó, így több pont konkrét részletei kapcsán egyelőre korlátozottan állnak rendelkezésre például költségbecslések – a szerk.)
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy idén a külső kereslet gyengélkedését (lásd a német gazdaság és ipar gyenge teljesítménye, azaz a fő exportpiacunk problémái) a fogyasztás tudja ellensúlyozni, amelyet a dinamikus béremelkedés és az alacsony infláció miatt
jelentősen, 9 százalékot meghaladó ütemben bővülő reálbérek hajtanak. Ez utóbbiak emelkedése pedig jelentősen javítja a háztartások jövedelmi helyzetét.
Ahhoz, hogy a fogyasztás a következő években is támogatni tudja a növekedést, szükség van a kiszámítható bérpolitikára, és ezt hivatott elérni a hároméves bérmegállapodás a minimálbér értékéről.
A gyermekek után járó családi adókedvezmény emelése (jövő júliustól 50 százalékkal, majd 2026 januárjától a jelenlegi duplázása) ezzel szemben célzottan a családok jövedelmi helyzetét javítja. A munkáshitel pedig a dolgozók fiatalok életkezdését, akár a vállalkozás indítását hivatott támogatni.
Annak érdekében, hogy a béremelkedés a gazdasági növekedés alapját adja, szükség van arra, hogy ezt a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kkv-szektor ki is tudja termelni. Ehhez jelentős hatékonyságnövelésre van szükség a kkv-k körében, amelyet a beruházások felpörgetése révén lehet elérni.
A most bejelentett intézkedések részben ezek forrását hivatott előteremteni, például
a Széchenyi-kártya beruházási hiteleinek 3,5 százalékos kamatplafonjával, az uniós források felpörgetésével, az Eximbank hiteltermékeivel, de az „1+1 Kkv Beruházásélénkítő Támogatási Programhitelek” is ezt a célt szolgálják, miközben a tőkefinanszírozási programok a vállalatok tőkehelyzetét javítják.
Az intézkedések között emellett a cégek digitalizációját elősegítő, valamint az adminisztratív terheket mérséklő beavatkozások is megjelennek, amelyek javíthatják a kkv-k versenyképességét. Ez a két terület egyébiránt nemcsak itt, hanem a néhány nappal korábban bejelentett turisztikai csomagban is megjelent célzottan.
A lakhatással kapcsolatos intézkedések egy meglévő problémára, a legnagyobb részben a fővárosban, de más aspektusban vidéken is fennálló lakhatási válságra igyekeznek választ adni. A bejelentett intézkedések egy része közvetlenül a kínálati oldalt igyekszik befolyásolni – értékeli az intézkedéseket Molnár Dániel.
Idesorolható például
az 5 százalékos áfakulcs fenntartása 2026 végéig, amely a lakásépítéseket támogatja és biztosít kiszámítható gazdasági környezetet, miközben a kollégiumi férőhelyek bővítése vagy az Airbnb szabályozása – a moratórium, illetve az adóemelés révén – a lakáskínálatot növelheti elsősorban a leginkább érintett fővárosban.
Több intézkedés ezzel szemben közvetlenül a keresleti oldalt támogatja.
A fiataloknak szóló lakásprogram vagy az 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafon mind-mind segítheti a lakásvásárlás előtt állókat.
Ezen felül az akcióterv több intézkedést is tartalmaz, amely várhatóan nem a lakásépítések, hanem a lakásfelújítások révén javítja majd a lakáshelyzetet, illetve növelik az építőipar megrendeléseit az országban. A SZÉP-kártyán lévő összegek vagy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások – kiegészülve a Vidéki Otthonfelújítási Programmal – is feltehetően a piac ezen szegmensében csapódnak majd le.
Ezek az intézkedések érdemi keresletet generálhatnak az építőiparban, amely így a gazdasági növekedésre is kedvező hatást gyakorolhat a jövő évtől kezdődően.
Összességében tehát a 21 intézkedés révén a kormányzat október közepén egy komplex csomagot mutatott be, amely több területen igyekszik beavatkozni a gazdaság működésébe azáltal, hogy több, aktuálisan fennálló társadalmi, gazdasági problémára igyekszik választ adni amellett, hogy potenciálisan a gazdasági növekedést is tudja dinamizálni – értékeli a Makronóm Intézet elemzője.
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Eközben a kormány „nagyotmondás helyett” sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is – mutatott rá Suppan Gergely.
Paul Morlandot, Nagy-Britannia vezető demográfusát kérdeztük.
Nem kis név jelentkezett be az elnöki posztra.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A Bournemouth védője októberben és novemberben is sérülés maradt távol a magyar labdarúgó-válogatottól, miközben játszott a Premier League-ben.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
