Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

A magyar gazdaságban megtermelt jövedelem egyre nagyobb része jutott hazai szereplőkhöz 2010 és 2024 között: ezen a téren Magyarország az Európai Unió élmezőnyébe került.

Egy friss, Eurostat-adatokra épülő elemzés olyan folyamatot tett mérhetővé, amelyről Orbán Viktor már évekkel ezelőtt a magyar gazdaság egyik kulcskérdéseként beszélt.
A magyar gazdaságban megtermelt jövedelem egyre nagyobb része jutott hazai szereplőkhöz 2010 és 2024 között: ezen a téren Magyarország az Európai Unió negyedik legnagyobb javulását érte el

A Moore Czech Republic Eurostat-adatokra épülő friss elemzése szerint a magyar mutató 2,6 százalékponttal javult ebben a tizennégy évben; ennél csak Csehország, Észtország és Horvátország ért el nagyobb előrelépést.
A Világgazdaság aláhúzza:
az időszak teljes egészében az Orbán-kormányokhoz kötődik, és különösen érdekes annak tükrében, hogy Orbán Viktor már 2022-ben a magyar gazdaság egyik legfontosabb problémájaként beszélt a negatív profitegyenlegről.
A szám elsőre technikainak tűnhet, valójában azonban az egyik legfontosabb kérdést méri egy erősen külföldi tulajdonra épülő gazdaságban: nemcsak azt, hogy mennyit termel egy ország, hanem azt is, hogy az ebből származó jövedelem végül kikhez kerül. Ebben Magyarország az elmúlt másfél évtizedben látványosan javított.
A gazdasági lap rámutat: mostani adatok azért különösen érdekesek magyar szemmel, mert Orbán Viktor 2022-es gazdasági évadnyitóján éppen ezt a problémát nevezte meg az ország előtt álló öt gazdasági csapda egyikeként. A volt miniszterelnök akkor a magas külföldi tulajdonhányad, az exportáló nagyvállalatok dominanciája, a negatív profitegyenleg, a gazdaság dualitása és a vidék lemaradása között sorolta fel azokat a problémákat, amelyekből szerinte Magyarországnak a következő évtizedben ki kellett törnie.
A profitegyenleg abban az időszakban komoly magyar gyengeség volt. A rendelkezésre álló akkori adatok szerint a külföldi tulajdonú cégek magyarországi profitja jóval meghaladta a magyar tulajdonú vállalatok külföldről származó nyereségét.
GDP-arányosan a magyar hiány 4,3 százalék körül alakult; a régióban csak Csehország állt ennél kedvezőtlenebbül, 5,1 százalékkal.
Orbán akkori diagnózisa ezért lényegében ugyanarra a szerkezeti problémára vonatkozott, amelyet a Moore Czech Republic most a bruttó nemzeti jövedelem és a GDP viszonyán keresztül vizsgált. A friss összehasonlítás pedig azt mutatja, hogy 2010 és 2024 között Magyarország ezen a téren nem romlott, hanem az uniós élmezőnyben javított.
A Világgazdaság felidézte:
az Orbán-kormányok hosszú éveken keresztül hangsúlyozták a magyar tulajdon arányának növelését egyes stratégiai ágazatokban, miközben több nagy hazai társaság külföldi terjeszkedését is fontos gazdaságpolitikai eredményként kezelték.
A Mol külföldi töltőállomás-hálózatokat és más érdekeltségeket szerzett, az OTP több délkelet-európai országban épített ki jelentős banki jelenlétet, a Magyar Villamos Művek Csehországban jutott nagy ügyfélállományhoz. Más magyar vállalkozások a Balkántól Ázsiáig hajtottak végre beruházásokat vagy akvizíciókat.
A Világgazdaság szerint ennek gazdasági jelentősége túlmutat azon, hogy egy magyar cég külföldön is megjelenik. Ha a külföldi érdekeltségek nyereségesek, az onnan hazai tulajdonosokhoz kerülő osztalék, kamat és visszaforgatott nyereség ellensúlyozhatja azt a jövedelmet, amelyet Magyarországon működő külföldi vállalatok tulajdonosai visznek ki az országból.
Pontosan ezt az egyensúlyt akarta Orbán Viktor javítani, amikor a negatív profitegyenleget csapdahelyzetnek nevezte.
A magyar adat súlyát leginkább a környező országok teljesítménye adja.
Miközben Magyarország 2,6 százalékpontot javított, Szlovákia 1,1 százalékponttal került rosszabb helyzetbe. Lengyelország 0,4, Románia pedig 2,2 százalékponttal rontott. A Moore értelmezése szerint ezekben az országokban a belföldön megtermelt jövedelem egyre nagyobb része kerül külföldi gazdasági szereplőkhöz.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
