Ezért mondta Orbán Viktor, hogy megkétszereződne a gazdasági növekedés, ha véget érne a háború

Nyitókép: Costfoto/NurPhoto via Getty Images

Épp ezért mondhatta Orbán Viktor miniszterelnök a múlt pénteki szokásos rádióinterjújában, hogy ha véget érne a háború és vele együtt a bizonytalanság, akkor megkétszereződne a magyar gazdaság növekedési üteme. 

A szakértő szerint is a fegyveres konfliktus befejezésén múlik a GDP-bővülés felgyorsulása.

„Magyarország kis, nyitott gazdaságként a gyenge külső kereslet mellett jelenleg nem képes a 2010-es évek második felében tapasztalt, négy százalék körüli ütemben bővülni. Ezen növekedési ütem eléréséhez mindenképpen szükség lenne a külpiacainkon is a kereslet élénkülésére” – mondta a Világgazdaságnak  Molnár Dániel. 

A Makronóm Intézet elemzője úgy véli, a magyar gazdaság még mindig a kilábalás időszakában van. 

a külső kereslet továbbra is gyenge, ami a beruházási hajlandóságot is rontja. 

Emiatt úgy látja, a magyar gazdaságban fenntarthatóan csak az idénre várt 2,5-3 százalékos bővülés reális, a 4 százalék feletti növekedés csak akkor érhető el, ha a külső környezet is támogató lesz.

Taccsra vágta a külső keresletet is a háború

Az elemző szerint a külső kereslet problémái jelentős mértékben kapcsolódnak a háborús konfliktushoz, tekintve, hogy legfontosabb külpiacaink szintén európai uniós országok. A problémát elsősorban abban látja, hogy a háború kitörése nyomán döntés született az olcsó orosz energiáról való leválásról, ami jócskán visszavetette az energiaintenzív iparágak versenyképességét, miközben a fő versenytársak, mint Kína vagy akár India is, kihasználták a felmerülő lehetőségeket, az USA pedig támaszkodhatott a saját nyersanyagkészletére.

Másrészről a gazdaság teljesítményének visszaesése – amely az uniós tagországokban is az infláció megugrása nyomán csökkenő vásárlóerő következménye volt – a költségvetési mozgásteret is beszűkítette, ez, kiegészülve a szigorú fiskális szabályokkal, korlátozta a gazdaságpolitika lehetőségeit a gazdaság ösztönzésére és a versenyképesség javítására. 

Ez pedig mind-mind meghatározza a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit: idén márciusban jött az a pillanat, amikor a magyar kormány is kénytelen volt beismerni, hogy ilyen feltételek mellett nem realitás a 4 százalékos növekedés. Azóta se lett sokkal kedvezőbb kép, májusban több mint 10 százalékkal esett vissza a jármű- és akkugyártás Magyarországon. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter talán pont emiatt az export helyreállásától tette függővé, hogy jövőre sikerüljön a 4 százalékos növekedési szintet megugorni.

A számok is azt mutatják, jóval alacsonyabb a növekedés a háború óta

A GDP-adatokban is jól kimutatható a háború gazdaságra gyakorolt eddigi hatása. Míg Németország, az unió vezető gazdasága 2010 első és 2019 utolsó három hónapja között negyedévről negyedévre átlagosan 0,47 százalékkal tudott növekedni, Magyarország pedig 0,73 százalékkal, addig 2022 és 2024 első negyedéve, tehát a háború kitörése óta eltelt két évben mindkét országban jóval kisebb számokat látunk: Németországban már csak 0,1 százalék, Magyarországon pedig 0,21 százalék a növekedés átlagosan, azaz a GDP-bővülés a korábbi negyedére, illetve harmadára olvadt.

Az adatok alapján az is jól kivehető, 

Csehország 0,6 százalékkal tudott átlagosan negyedévente növekedni 2010 első és 2019 utolsó negyedéve között, 2022 első negyedéve óta már csak 0,1 százalékkal.

Lengyelország, amely a 2010-es évek egyik legdinamikusabb fejlődését produkálta a 0,9 százalékos negyedéves növekedésének is köszönhetően, az elmúlt két évben már csak 0,37 százalékkal tudott bővülni. 

Szlovákia szenvedte el a legkisebb veszteséget a blokkban, északi szomszédunk 0,7 százalékos bővüléséből 0,43 százalék maradt, ami kétszerese az uniós átlagnak.