Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
Novemberben ismét minimálisan az elemzői várakozások alatt alakult az áremelkedési ütem, éves bázison 3,7 százalékot tett ki, miközben a havi ráta 0,5 százalék volt.
Az inflációt a megelőző hónaphoz hasonlóan az élelmiszerárak húzták fel, amik éves alapon 4,9 százalékkal drágultak, miközben a havi 0,9 százalékos áremelkedésük is erőteljesebb volt, mint a történelmi átlag. Ebben legnagyobb szerepe a gyenge mezőgazdasági termésnek volt, amit az aszályos időjárás eredményezett.
A ruházkodási cikkek esetében ezzel szemben a korábbinak megfelelő volt a havi átárazás mértéke, vagyis nem folytatódott az októberben tapasztalt erőteljesebb drágulás.
A tartós fogyasztási cikkek, illetve a háztartási energia árának alakulása is lassította az inflációt, mindkét termékcsoport esetében a megelőző évinél alacsonyabb fogyasztói árakkal találkozhattak a háztartások. Az egyéb cikkek és az üzemanyagok esetében is átlag alatti áremelkedés történt, ezen belül is a járműüzemanyagok mindössze 0,7 százalékkal drágultak az előző évhez képest, viszont jelentős mértékben hozzájárultak a havi szintű áremelkedéshez a maguk 2,4 százalékos drágulásával. Ebben elsősorban az amerikai elnökválasztás eredményeként a dollár erősödése játszott szerepet.
Kedvező, hogy a szolgáltatásinfláció is tovább lassult novemberben, 7,0 százalékra, vagyis még mindig elsősorban ez a főcsoport húzta felfelé az áremelkedést. Ebben azonban az év eleji folyamatok játszották a legnagyobb szerepet, valamint a több területen alkalmazott visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlat. Kiemelendő viszont, hogy bár a szolgáltatások árai havi alapon csak 0,2 százalékkal nőttek, ez is némiképp erősebb, mint a történelmi átlag, és ebben a testápolási, az egészségügyi szolgáltatások, a lakbér, valamint a mozi drágulását kell kiemelni.
Várakozásaink szerint decemberben, elsősorban a bázishatások miatt, tovább, 4,4 százalékra gyorsulhat az infláció üteme. A jövő év elejétől ugyanakkor ismét lassulást mutathat a pénzromlás, ugyanis a szolgáltató szektorban a visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlat hatása ki fog esni.
Ezzel együtt kiemelten fontos lesz a szokásos év eleji átárazások mértéke amiatt, hogy a jelenlegi – a külső környezet bizonytalansága nyomán kialakult – turbulens árfolyammozgást milyen mértékben építik majd be a vállalatok az áraikba. Arra számítunk, hogy jövőre tovább lassulhat az áremelkedés, miközben a jegybanki célhoz 2025 nyarára térhet vissza a pénzromlás.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Mandiner
Új korszak kezdődhet a városi közlekedésben: Zágráb utcáira megérkeztek a vezető nélküli taxik, igaz, egyelőre még emberi felügyelettel. A drága fejlesztés mögött komoly ambíció áll, hiszen a horvát cég más városok felé is nyitna – a valódi kérdés azonban az, hogy az utasok bizalmat szavaznak-e az önvezető technológiának.
Ezekről lesz szó a szerdai Fővárosi Közgyűlésen. Mutatjuk!
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
Egy utánfutóra épített, töredékáron működő mobil IVF-labor is képes arra, amire eddig csak a drága termékenységi klinikák voltak.
Magyarországnak ebben az évben is jelentős összegek járnak, de jó részüket visszatartja az unió. A kormányzatnak viszont van fegyvere arra, hogy megszerezze őket.
Jó, de mindeközben hol van a tiszás EP-asszisztensként „ténykedő” Molnár Dániel? Mert hogy ezekben a hetekben nem járt az uniós intézmények környékén, az nagyjából biztos. Francesca Rivafinoli írása.
Varga Mihály is megszólalt az ügyben.
