Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
Novemberben ismét minimálisan az elemzői várakozások alatt alakult az áremelkedési ütem, éves bázison 3,7 százalékot tett ki, miközben a havi ráta 0,5 százalék volt.
Az inflációt a megelőző hónaphoz hasonlóan az élelmiszerárak húzták fel, amik éves alapon 4,9 százalékkal drágultak, miközben a havi 0,9 százalékos áremelkedésük is erőteljesebb volt, mint a történelmi átlag. Ebben legnagyobb szerepe a gyenge mezőgazdasági termésnek volt, amit az aszályos időjárás eredményezett.
A ruházkodási cikkek esetében ezzel szemben a korábbinak megfelelő volt a havi átárazás mértéke, vagyis nem folytatódott az októberben tapasztalt erőteljesebb drágulás.
A tartós fogyasztási cikkek, illetve a háztartási energia árának alakulása is lassította az inflációt, mindkét termékcsoport esetében a megelőző évinél alacsonyabb fogyasztói árakkal találkozhattak a háztartások. Az egyéb cikkek és az üzemanyagok esetében is átlag alatti áremelkedés történt, ezen belül is a járműüzemanyagok mindössze 0,7 százalékkal drágultak az előző évhez képest, viszont jelentős mértékben hozzájárultak a havi szintű áremelkedéshez a maguk 2,4 százalékos drágulásával. Ebben elsősorban az amerikai elnökválasztás eredményeként a dollár erősödése játszott szerepet.
Kedvező, hogy a szolgáltatásinfláció is tovább lassult novemberben, 7,0 százalékra, vagyis még mindig elsősorban ez a főcsoport húzta felfelé az áremelkedést. Ebben azonban az év eleji folyamatok játszották a legnagyobb szerepet, valamint a több területen alkalmazott visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlat. Kiemelendő viszont, hogy bár a szolgáltatások árai havi alapon csak 0,2 százalékkal nőttek, ez is némiképp erősebb, mint a történelmi átlag, és ebben a testápolási, az egészségügyi szolgáltatások, a lakbér, valamint a mozi drágulását kell kiemelni.
Várakozásaink szerint decemberben, elsősorban a bázishatások miatt, tovább, 4,4 százalékra gyorsulhat az infláció üteme. A jövő év elejétől ugyanakkor ismét lassulást mutathat a pénzromlás, ugyanis a szolgáltató szektorban a visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlat hatása ki fog esni.
Ezzel együtt kiemelten fontos lesz a szokásos év eleji átárazások mértéke amiatt, hogy a jelenlegi – a külső környezet bizonytalansága nyomán kialakult – turbulens árfolyammozgást milyen mértékben építik majd be a vállalatok az áraikba. Arra számítunk, hogy jövőre tovább lassulhat az áremelkedés, miközben a jegybanki célhoz 2025 nyarára térhet vissza a pénzromlás.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Mandiner
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
A baloldali politikus továbbra is álhírt terjeszt hazánkról, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
Szerdán bejelentette a német Zalando, hogy 1,1 milliárd euróért felvásárolja riválisát, az About You-t.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
