Benjamin Netanjahu miniszterelnök terve szerint az izraeli hadsereg őszre teljes katonai ellenőrzést venne Gázaváros felett – így akarja megtörni Hamászt, visszaszerezni a túszokat és új arab civil kormányt létrehozni. A döntést azonban baloldal és világszerte jogvédők elítélték.
Augusztus 7-én Izrael biztonsági kabinetje, a miniszterelnök alárendelt döntéshozó testülete elfogadta Benjamin Netanjahu nagyszabású hadműveleti tervét, amely Gázaváros katonai ellenőrzés alá vonását célozza.
A lépés a Gázai övezet északi részének stratégiai „átvételét” jelentené, a Hamász teljes kiszorításával és egy később kijelölt, „nem-hamászos, arab civil irányítás” bevezetésével.
Netanjahu hangsúlyozta:
a cél a biztonsági fenyegetés felszámolása, a túszok kiszabadítása és a terület demilitarizálása.
Bár a tervet a kabinet többsége támogatta, annak tartalma azonnali bel- és külpolitikai vihart kavart.
A nemzetközi reakciók nem is várattak magukra: az Európai Unió, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezető politikusai egyaránt súlyos humanitárius kockázatokra figyelmeztettek. Berlin drasztikus lépésként felfüggesztette az Izraelnek szánt fegyverszállításokat, míg az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa „azonnali leállításra” szólított fel, mondván: a terv a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének veszélyét hordozza. Humanitárius szervezetek, köztük az International Commission of Jurists (ICJ) a „tömeges kényszerű kitelepítés” és „strukturális pusztítás” kockázatát emelték ki, amelyek akár háborús bűncselekmények kategóriájába is eshetnek.
A belpolitikai fronton is megosztottság tapasztalható.
Eyal Zamir vezérkari főnök és más katonai vezetők figyelmeztettek: egy ilyen hadművelet a legsúlyosabb izraeli katonai beavatkozások közé tartozna, és jelentős áldozatokat követelhet mind az izraeli katonák, mind a palesztin civilek körében. Közben túszok hozzátartozói és civil aktivisták országszerte tüntetéseket szerveztek, a kormányt pedig azzal vádolják, hogy politikai túlélését a katonai eszkalációval kívánja biztosítani. A felmérések szerint az izraeliek mintegy háromnegyede inkább tárgyalásos rendezést támogatna a gázai helyzetre.
A kiszivárgott tervek szerint Gázaváros lakosságát előbb „biztonságos zónákba” telepítenék át, miközben új humanitárius infrastruktúrát és ideiglenes lakóegységeket építenének. A hivatalos kommunikáció szerint ez a civilek védelmét szolgálná, de a kritikusok szerint a „biztonságos zónák” valójában hosszú távú kitelepítést jelentenének. Egyes elemzők úgy vélik, a hadművelet valójában egy teljes körű, meghatározatlan időtartamú megszállásra készíti elő a terepet, amely ellentétes lehet a nemzetközi joggal.
Ezt is ajánljuk a témában
2010 után világszerte felgyorsult a megerősített határzárak építése, Francis Fukuyama liberális vilgárendről szóló jóslata csúfosan megbukott. Tíz éve érte csúcspontját a migrációs válság Magyarországon, ekkor döntött az Orbán-kormány a déli határzár megépítéséről. Most bemutatjuk, hol állnak a világban hasonló kerítések.
A nemzetközi közösség egyre erőteljesebben sürgeti a felek közötti tűzszünetet és a politikai tárgyalások újraindítását. Egyes országok – köztük az Egyesült Királyság és Ausztrália – fontolóra vették Palesztina államiságának hivatalos elismerését, részben a gázai helyzet nyomán. A következő hetekben várhatóan eldől, hogy Netanjahu terve valóban megvalósul-e, vagy a nemzetközi nyomás és a belpolitikai ellenállás végül megakasztja a katonai akciót. Az viszont biztos: a gázai válság a közel-keleti béke egyik legnagyobb próbatétele marad.
Tamir Wertzberger, a Tett és Védelem Liga (APL) külügyi igazgatója
élesen bírálta a nemzetközi közösség Izraellel kapcsolatos hozzáállását és a gázai konfliktus körüli vitákat.
Szerinte „a nemzetközi közösség Izraellel kapcsolatos rögeszméje számunkra nem új, ahogy a képmutatása sem”, ezért a külvilágban zajló diskurzus „számunkra irreleváns”.
Wertzberger hangsúlyozta: a háborúnak két világos célja van, amelyeket Benjamin Netanjahu már a kezdetekkor rögzített –
az összes túsz hazahozatala és a Hamász felszámolása”.
A diplomáciai tárgyalások azonban meghiúsultak. „A túszok szabadon bocsátására irányuló összes csatornát a Hamász elutasította és elzárta” – mondta, hozzátéve, hogy amikor a Donald Trump által felajánlott tárgyalásos rendezés is kudarcba fulladt, „áttértünk a háború második céljának végső szakaszára – a Hamász felszámolására”.
Ezt is ajánljuk a témában
Apró szikra lobbant Szíria déli tartományában, és nőtte ki magát hatalmas tűzvésszé. A drúzok védelmében Izrael légi csapásokat hajtott végre Damaszkusz ellen, és aztán minden elszabadult.
Az izraeli hadsereg adatai szerint Izrael már a Gázai övezet kétharmada felett teljes ellenőrzést gyakorol. Wertzberger szerint ez azt jelenti, hogy
a Hamász összes összpontosított ereje – és nagy valószínűséggel a túszok többsége is – nagyon pontosan behatárolható területeken van”.
Ezek elfoglalása szerinte kulcsfontosságú lehet a háborús célok elérésében. „Ne állítsanak meg minket” – idézte fel a budapesti Alapjogokért Központ Izrael-barát konferenciáján tett kijelentését.
Az Tett és Védelem Liga külügyi igazgatója úgy látja, a Hamász nem fogja önként elengedni a túszokat:
A túszok a Hamász életbiztosítását jelentik, és a szervezet nem érdekelt mindannyiuk szabadon engedésében, még tárgyalások során sem.”
Mivel a megadás nem opció, „az egyetlen alternatíva a katonai nyomás fokozása, ami a Hamász megsemmisítéséhez és így elkerülhetetlenül a túszok kiszabadításához vezet”.
Wertzberger különösen keményen fogalmazott a gázai lakossággal kapcsolatban is:
A probléma Gázában az a lakosság, amely létrehozta a Hamászt és megválasztotta vezetőnek. A Hamász nem a semmiből jött – a nép köréből emelkedett ki, és a vállukon hordozták.”
Szerinte a békés együttélés illúzióját október 7. végleg lerombolta: „A náci Németországban 659 olyan ‘Világ Igaza’ volt, aki segített a zsidóknak. Gázában nulla.”
A palesztin államiság elismerését Wertzberger élesen ellenzi, mert szerinte ez rossz üzenetet küldene a világnak.
„Egy palesztin állam elismerése világos üzenetet küldene: csak terrorizmussal lehet eredményeket elérni. Gyilkolj zsidó gyerekeket, erőszakolj meg nőket, égesd el a csecsemőket – és a végén államot kapsz”
– figyelmeztetett. Véleménye szerint a Nyugat „erkölcsi és logikai mélypontra” jutott, amikor hajlandó figyelmen kívül hagyni az október 7-i támadás borzalmait.
Ezt is ajánljuk a témában
A nemzetközi sajtó mára gyakorlatilag egy az egyben elfogadja a Hamász narratíváját a gázai háborúval kapcsolatban.
Nyitókép: Mosab Shawer / AFP
Az ukrán elnök szerint ezek a támadások kihatnak az orosz hadvezetésre is.
Nemcsak az oroszok állítják, az ukránok is megerősítették a támadás tényét. Igaz, a két fél abban már nem ért egyet, mennyire volt sikeres az akció.
Azonnali cselekvésre szólították fel Trumpot.
A vezérkari főnök kiemelte, hogy Ukrajna szándékosan csökkentheti a mobilkommunikáció minőségét az orosz dróntámadások során.
A legrosszabbra számít a szerb sajtó.
Közös nevezőre juthatott Trump és Putyin.
Szalai Zoltán főszerkesztő adott interjút a Weltwoche-nak a 2026-os választás tétjéről, az EU-nyomásról és az ukrajnai háborúról.
Matthias Ecke szerint Orbán Viktor hazudik, amikor a német AfD megbénításáról beszél, de a német politikus valós érveket nem tudott mondani.
