Háború, veszteségek, leépülő eszközállomány: az ukrajnai konfliktus súlyos nyomot hagyott az orosz haderőn. A Global Firepower friss listája megdöbbentő erőviszonyokat mutat.
A Global Firepower (GFP) 2025-ben is közzétette éves rangsorát, amely a világ országait katonai ütőképességük alapján sorolja be, kizárólag számszerűsíthető mutatókra támaszkodva.
Az idei lista egyik legfeltűnőbb változása, hogy Kína gyakorlatilag utolérte Oroszországot: a két ország holtversenyben áll a második helyen.
A háttérben jól láthatóan az ukrajnai háború áll, amely az orosz haderő eszközállományát jelentősen megtizedelte.
A GFP adatai szerint az orosz harckocsik száma a háború évei alatt hozzávetőleg a harmadára csökkent, de visszaesés látható a haditengerészeti és tüzérségi kapacitásoknál is.
Ezzel szemben Kína békeidőben, folyamatos modernizációval erősíti fegyveres erejét, így sok elemző szerint nem lenne meglepő, ha 2026-ban már önállóan is átvenné a második helyet.
Az élmezőnyben további változás, hogy Franciaország megelőzte Japánt, és a 7. helyre lépett elő, míg Japán a 8. helyre csúszott vissza.
A világ tíz legerősebb hadserege a rangsor szerint:
Magyarország ezzel szemben az 55. helyre került vissza, Angola és az Egyesült Arab Emírségek közé.
A régióban Ukrajna, Csehország és Románia is előrébb szerepel, ugyanakkor a GFP szerint a Magyar Honvédség továbbra is ütőképesebb a szerb és az osztrák haderőnél.
Fontos azonban hangsúlyozni: a Global Firepower listája nem tekinthető komoly hadtudományi elemzésnek. Nem veszi figyelembe a technológiai színvonalat, a katonák képzettségét, a parancsnoki lánc hatékonyságát vagy az összfegyvernemi hadviselés minőségét.
A rangsor pusztán „játék a számokkal” – érdekességnek izgalmas, de a valós háborús erőviszonyokról csak erősen torzított képet ad.
Ezt is ajánljuk a témában
Papíron az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a világ legerősebb katonai szövetsége. A valóságban azonban akár 45 napba is telhet, mire egy komolyabb katonai erőt Európa nyugati feléből a keleti frontra juttatnak. Omladozó hidak, szűk alagutak, eltérő vasúti nyomtávok és bénító bürokrácia állják útját a védelemnek – miközben keleten már háború dúl.
Nyitókép: AFP
A jövő évi választásnak is súlyos tétje van. Magyarországnak még van lehetősége megakadályozni a brüsszeli terv beteljesedését.
2025 egyszerre hozott reményt és csalódást Magyarország számára. Miért maradjunk mégis derűsek? Kovács András írása.
Középpontban a vasárnapi floridai találkozó.
Egy friss felmérés szerint egészen más problémák tartják őket lázban 2026 előtt.
Az elhibázott brüsszeli döntések következményeit mindannyian érezzük.
A dróntámadások sem csillapodnak.
Ami eddig csak provokatív regény volt, most amerikai nemzetbiztonsági kockázattá vált – véli J. D. Vance alelnök.
A brüsszeli háborús lelkesedés új szintre lépett Manfred Weber ámokfutásával: a nem épp a békepártiságáról ismert Mark Rutte NATO főtitkár volt kénytelen közbelépni.
A létesítmény igazgatója szerint már egy, a közelben becsapódó lövedék is végzetes lehet.
