Miközben Nyugaton az orosz hadiipar kimerüléséről beszélnek, Putyin egészen más képet fest: Moszkva állítása szerint a háború új szintre emelte a fegyvergyártást.
A háború harmadik évére drámai mértékben felpörgött az orosz hadiipar – legalábbis Vlagyimir Putyin állítása szerint. Az orosz elnök egy, az állami fegyverkezési programról tartott moszkvai tanácskozáson arról beszélt:
2022 óta többszörösére nőtt a fegyverek és haditechnikai eszközök gyártása Oroszországban, miközben a fegyver- és lőszerszállítás volumene „több mint huszonkétszeresére emelkedett”.
Putyin úgy fogalmazott: „2022-höz képest a különleges hadművelet során különösen keresett termékek és eszközök gyártása 2025-re a többszörösére nőtt.”
A számok az orosz elnök beszámolója szerint önmagukért beszélnek. A páncélos fegyverzetek gyártása 2,2-szeresére, a gyalogsági harcjárművek és páncélozott szállítójárművek előállítása 3,7-szeresére, a katonai repülőgépeké pedig 4,6-szeresére emelkedett.
Ennél is látványosabb növekedést mutatott a rakétatüzérségi fegyverek gyártása, amely 9,6-szorosára nőtt, míg a kommunikációs és elektronikus hadviselési eszközöké 12,5-szeresére ugrott. „Az egyéni páncélvédettségi eszközök gyártása csaknem tizennyolcszorosára, a fegyvereké és lőszereké pedig több mint huszonkétszeresére nőtt” – sorolta Putyin.
Az orosz elnök szerint mindez annak bizonyítéka, hogy az ország „védelmi-ipari komplexuma” stabilan működik, és képes ellátni a fegyveres erőket, beleértve az ukrajnai háborúban részt vevő egységeket is.
Putyin ezt az állami támogatásnak, a hadiipari vállalatok teljesítményének és a gazdaság egészének együttműködésével magyarázta. „Fejlődés, valamint a pénzügyek és a gazdaság egészének stabilitása nélkül ez lehetetlen lett volna. Ez a közös munka eredménye” – hangsúlyozta.
Putyin azt is világossá tette, hogy a háborús tapasztalatokat maradéktalanul be kívánják építeni az orosz hadiipar jövőjébe. Feladatként nevezte meg az önköltségek csökkentését, a fegyvertesztelési és gyakorlóterep-hálózat fejlesztését, valamint a mesterséges intelligencia aktív alkalmazását a fegyvergyártásban és haditechnikai fejlesztésekben.
Mindez arra utal: Moszkva nem átmeneti háborús felfutásként, hanem hosszú távú stratégiai átalakulásként tekint a hadiipar megerősítésére.
Ezt is ajánljuk a témában
Papíron az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a világ legerősebb katonai szövetsége. A valóságban azonban akár 45 napba is telhet, mire egy komolyabb katonai erőt Európa nyugati feléből a keleti frontra juttatnak. Omladozó hidak, szűk alagutak, eltérő vasúti nyomtávok és bénító bürokrácia állják útját a védelemnek – miközben keleten már háború dúl.
Nyitókép: Mikhail METZEL / AFP
Nem akárhonnan „reklámozták” a Mandiner műsorát.
Pattanásig feszült a helyzet: Irán már a háborúra készül, miközben Trump titkos ultimátumot adott.
Az amerikai elnök az orosz-ukrán konfliktus kapcsán a drámai veszteségszámokat is megemlítette.
Nagy bajban van Zelenszkij.
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Mi az oka ennek a bénító vakságnak az európai vezetésben? Rodrigo Ballester írása.
A Kreml szóvivője mindenkit emlékeztetett: Zelenszkij akart mindenáron találkozni Putyinnal, és nem fordítva.
Hosszas mérlegelés után döntött úgy, hogy megtöri a csendet.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője értékelte a hatvani háborúellenes gyűlést.
