Politikai vita az Otthon Startról – az óbaloldal kudarcos ígéreteit melegítette fel Magyar Péter

Alig egy hónapja jelentette be Panyi Miklós  a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, hogy a kormány szeptember 1-től elindítja az első saját lakóingatlan megvásárlását segítő Otthon Start Programot. Bár még zajlik a társadalmi egyeztetés, a kedvezményes lakáshitel szinte azonnal a politikai viták középpontjába került. Az ellenzéki politikusok és a holdudvarukhoz tartozó baloldali-liberális értelmiségiek nagy része a program részleteit sem várta meg, azonnal kritikákkal illette a kormányzati projektet. 

Persze mindez természetes, hiszen a pártok politikai programokról vitáznak, és ez rendben is van – ám épp ezért érdemes megnézni, milyen konkrét ígéreteket és érveket mond az egyik és a másik oldal, hogy az olvasó tisztán lásson a kérdésben. A kormány 3 százalékos lakáshitel programjának legtöbb részlete ismert, de a hírek szerint egyes feltételeken még enyhítenek is majd. Az Otthon Start Program részleteiről ebben a cikkünkben olvashat bővebben, de a biztonság kedvéért felsoroljuk a legfontosabb kondíciókat: 

• 3 százalékos lakáshitel állami kamattámogatással
• legfeljebb 25 éves futamidőre
• 10 százalék önerő szükséges 

A jogosultak személyi feltételei: 

• az elmúlt 10 évben nem rendelkeztek belterületi lakóingatlanban tulajdonjoggal,
• amennyiben mégis, tulajdoni hányaduk értékbecslő által megállapított aktuális piaci értéke vagy – eladott ingatlan esetén – az adásvételi szerződésben szereplő vételára nem haladta meg a 15 millió forintot. 
• vagy az ingatlan lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, 
• olyan lakóingatlannal rendelkeznek vagy rendelkeztek, amely haszonélvezettel terhelten került tulajdonukba, és az  érintett lakóingatlanban a  kölcsön iránti kérelem benyújtásakor is ugyanazon haszonélvező lakik. 
• A kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában (és a benyújtását megelőző tíz éven belül) egyszerre legfeljebb egy belterületi lakóingatlanban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Az Otthon Start hitellel megvehető ingatlanok tulajdonságai: 

• A lakás építési költsége vagy vételára legfeljebb bruttó 100 millió forint lehet
• A ház, tanya vagy birtokközpont építési költsége vagy vételára maximum 150 millió forint lehet
• A megvásárolt vagy épített ingatlan négyzetméterenkénti ára legfeljebb bruttó 1,5 millió forint lehet. 
• Az ingatlan vételára legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől.

A baloldali kritikusok nagy része a jogosultak széles körét valamint a sokak által várt ingatlanpiaci hatásokat – az áremelkedést és a bérleti díjak visszaesését – bírálta. Panyi Miklós államtitkár az Inforádió Aréna című műsorában erre válaszolva kijelentette, hogy a kormány a saját ingatlantulajdont preferálja a bérléssel szemben, a jogosultsági feltételek enyheségét pedig azzal indokolta, hogy számos olyan élethelyzet van, amely miatt nem jogos kizárni valakit a programból. 

Ilyen lehet például az, hogy valaki haszonélvezettel terhelt ingatlant vagy résztulajdont örököl, esetleg lakásra nem alkalmas bontandó ingatlannal rendelkezik, és még sok egyéb szituáció. Az áremelkedéssel kapcsolatban az Indexnek adott interjúban kijelentette, hogy ez általános tendencia Közép-Európában, ám, Magyarországon még mindig alacsonyabb a jövedelemarányos mutató – azaz, hogy hány évnyi átlagkereset kell egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához – mint Prágában, Pozsonyban vagy Varsóban. 

Az államtitkár úgy fogalmazott, „A kérdés tehát az, hogy ez a program magasabb pályára teszi e az áremelkedést, vagy sem. Az Ingatlanárak minden évben nőnek, valószínűleg a következő években is így lesz. Éppen ezért igyekeztünk a programot 'körülbástyázni'. Ez egy országos program, és az adatok szerint az ingatlankeresések száma vidéki kisvárosokban arányaiban nagyobb mértékben nőtt, mint Budapesten. Nincsenek nagy eltérések, országosan általános az érdeklődés. 

A TISZA Párt elnöke sem ment el szó nélkül az Otthon Start Program mellett, és egyenesen 20-40 százalékos ingatlanár-emelkedést vizionált. „Bevezetnek egy programot, aminek az az eredménye, hogy két hét alatt húsz százalékkal nőnek az ingatlanárak, nemcsak Budapesten, mindenhol. Elvileg segíteni szeretnének. Több olyan fiatallal beszéltem, aki már összegyűjtötte a pénz felét egy lakásra, és a szülei kölcsönével most akart volna lakást venni. És amikor mentek volna aláírni a szerződést, akkor közölte az eladó, hogy nem, már húsz százalékkal drágább, mert ennyit mentek fel az árak. Ez milyen segítség a fiataloknak?” – fogalmazott nyaralókörútján országjárásán Magyar Péter. 

Az ellenben, hogy 20 százalékkal nőttek volna az ingatlanárak ellenőrizhető lesz, ám egyelőre nincs erről konkrét hiteles adat, hiszen az MNB negyedévenként teszi közzé a lakáspiaci jelentését. Az ország egészében azonban biztosan nem lesz ilyen mértékű az áremelkedés, mégedig azért, amire az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László a napokban lapunknak adott interjújában felhívta a figyelmet. 

Az ingatlanpiaci szakember elmondta, hogy Budapesten, főként a belső kerületekben eddig is 1,5 millió forint körül voltak a lakások árai, azaz itt biztosan nem hoz emelkedést az Otthon Start, de a többi kerületben is csak mérsékelt hatásai lehetnek, hiszen ott is jóval 1 millió forint felett kínálják a lakóingatlanok négyzetméterét, azaz már 6-7 százalékok áremelkedés azt eredményezné, hogy az érintett lakások kiesnek az Otthon Start hitel feltételeinek megfelelő ingatlanok köréből. 

Balogh arra is felhívta a figyelmet, hogy nem mindegy, milyen bázis esetén következik be a 20 százalékos emelkedés. 

Orbán Viktor szintén válaszolt az ellenzéki kritikákra, a miniszterelnök kiemelte a 3 százalékos lakáshitel  feltételeibe beépített fékeket, a négyzetméterenkénti árat, és az ingatlan vételárának felső korlátját. Az ingatlanpiaci elemzők közül pedig többen arra is felhívták a figyelmet, hogy az árak azért sem emelkedhetnek óriási mértékben, mert a bank által becsült – általában a piaci kínálati árnál jóval alacsonyabb – értéknél legfeljebb 20 százalékkal  kérhetnek többet a lakásért az eladók a program résztvevőitől. 

Balogh László ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az ingatlanok ára az elmúlt 20-30 évben kisebb-nagyobb kitérőktől eltekintve az állami támogatásoktól függetlenül folyamatosan emelkedett Magyarországon, és ez nem valószínű, hogy változni fog. Hozzetette, hogy a magas tulajdoni hányad miatt – tízből kilenc magyar saját ingatlanban él – a lakástulajdonosok is jól járnak az értéknövekedéssel, és ha vidéken jobban nőnének az árak mint Budapesten, az még a vagyoni különbségeket is csökkentené. 

A saját lakás megszerzésének lehetősége helyett albérletet ígér a fiataloknak a TISZA Párt – ismerős ez valahonnan?

Magyar Péter az említett fórumán az otthonteremtés, a saját otthon megszerzését segítő lakáshitelprogrammal gyakorlatilag szembeállítva ismét elmondta, hogy pártja a bérlakásépítési program mellett tette le a voksát. „A TISZA el fog indítani egy graniózus, nagy bérlakásépítési programot, szociális és piaci alapú bérlakásépítési programot”. 

Ezt az a politikus mondja, akinek a pártjában ülő EP-képviselők közül többen óriási ingatlanvagyonnal rendelkeznek – ilyen például a magyarok életszínvonalának csökkenését pozitívumként megélő Kollár Kinga, vagy épp Dávid Dóra. Persze Magyar Pétert sem kell félteni, hiszen legújabb vagyonnyilatkozata szerint több mint 60 millió forint értékű részvényvagyona mellett számos saját ingatlannal rendelkezik: van egy egy 216 négyzetméteres, XII. kerületében található lakóingatlanja; egy ugyanebben a városrészben fekvő 49 négyzetméteres lakóháza és egy 25 négyzetméteres garázsa; valamint egy 7926 négyzetméteres balatonhenyei beépítetlen területe, amelyek összértéke több mint 500 millió forint lehet. 

Azt nem részletezte a tiszás politikus, hogy hány bérlakás készülne, mindezt milyen forrásból finanszíroznák és csak utalás szintjén beszélt arról, hogy vélhetően az önkormányzatokat köteleznék az említett lakások fenntartására. Az említett bérlakásprogrammal kapcsolatban eddig szinte semmilyen konkrétumot nem lehet tudni, hiszen a TISZA Párt honlapján közzétett pártprogram, ahogy a többi kampányígéretről, erről sem közölt semmi érdemi információt. „Állami bérlakásépítési programot indítunk” – ennyi olvasható a TISZA programjában. 

De honnan olyan ismerős ez bérlakásépítésről szóló választási program? Az elmúlt évtizedekben szinte minden baloldali-liberális politikai párt és a szélsőjobboldaliból semmilyenné váló Jobbik egyaránt beleírta programjába a bérlakásépítést. A TISZA pedig folytatja ezt a szép hagyományt, ámbár tekintve, hogy 

 ez nem is olyan nagy meglepetés.

A Telex egyébként szépen összeszedte a korábbi bérlakásépítési ellenzéki ígéreteket, majd felidézte azt is, hogy amikor valamely politikus – jellemzően önkormányzati választásokon – hatalomra került, nem az volt a jellemző, hogy ebből sikeres projektek lettek, sokkal inkább az, hogy csökkent a bérlakások száma (eddigi megnyilvánulásai alapján lehet meg is kapják ezért a magukét Magyar Pétertől).  Már az SZDSZ 2002-es programjában is ott volt a bérlakásprogram, majd később a Momentum és az MSZP is ezzel jött elő. 

Szintén bérlakásprogramot hirdetett Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt-jelölti kampányában. Perzse azt nem tudjuk, mi lett volna, ha ő nyeri az előválasztást, hiszen Márki-Zay szerepében jött a villamos, ám ezzel kampányolt az általa megnyert főpolgármeste-választáson is, és bár második ciklusában jár, finoman fogalmazva sem számolhat be komoly sikerekről e téren. (Jellemző módon ezért is a kormányt okolja, ki tudja miért...). 

Bérlakásprogrammal kampányolva nyert önkormányzati választást 2019-ben a baloldali jelölt, Pikó András a Józsefvárosban. A polgármester 1200 bérlakás rendbetételét ígérte, de a jellemzően lepusztult állapotú önkormányzati tulajdonú lakások közül az első ciklusában ennek kevesebb mint 17 százalékát újították fel, majd a baloldali többségű képviselő testület ennek ellenére megemelte a bérleti díjakat. 

Összegezve tehát nem voltak éppen sikertörténetnek nevezhetők a baloldali bérlakásprogramok. Amennyiben létezik lakhatási válság annak ellenére, hogy még a hvg is kénytelen volt elismerni, hogy a magyar emberek 91,3 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, azért pedig minden bizonnyal legnagyobb részben az MSZP-SZDSZ koalíció és az általuk okozott devizahitel-válság a felelős. 

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás