A foglalkoztatottak száma 26 ezer fővel nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent. A második negyedévben a 15–74 éves korosztály 68 százaléka volt aktív a munkaerőpiacon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalékra mérséklődött, és várhatóan tovább csökkenhet – 3,7 százalékra – a követ
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatás bővülése teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, itt a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest 26 ezer fővel nőtt, ami mögött a gazdasági teljesítmény fokozódása húzódik meg. Ezt mutatja az is, hogy ágazati bontásban is elsősorban a szolgáltató szektorban nőtt a foglalkoztatottak száma, amely terület az elmúlt időszakban leginkább támogatta a gazdasági növekedést.
Kismértékben, statisztikai hibahatáron belül emelkedett a külföldi telephelyen dolgozó, de magyarországi háztartásban élő munkavállalók száma is, azonban a második negyedéves 106 ezer fős létszámuk továbbra is érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalt szinttől. Jelentősen, több mint 12 ezer fővel, 60 ezerre csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is.
Emelkedett az aktivitás is: a második negyedévben a 15–74 éves korosztálynak már a 68 százaléka megjelent a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy álláskeresőként. Az aktívak számának növekedési üteme ugyanakkor fokozatosan lassul, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is már mérséklődésnek indult, a második negyedévben a munkaerőpiacon megjelenőknek csak a 4,3 százaléka nem rendelkezett álláshellyel.
A gazdasági növekedés fokozódásával várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma tovább emelkedhet.
Ennek forrását egyrészről a munkanélküliek jelenthetik, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta az idei év átlagában 4 százalék alá, majd jövőre 3,7 százalékra mérséklődhet. Ám az inaktívak között is még jelentős számban található a munkaerőpiacra bevonható munkaerő, a KSH több mint 300 ezer főt tart számon, mint potenciális munkaerő-tartalék. Körükben eltérő tényezők, például a képzettségi szint vagy a földrajzi elhelyezkedés jelenti a legnagyobb korlátot, az ő munkaerőpiaci integrációjukban jelentős segítséget jelenthetnek az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati programok, mint a 30 év alattiak számára rendelkezésre álló Ifjúsági Garancia Plusz program.
Kapcsolódó:
Címlapfotó:dreamstime.com
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
Az oktatásban és munkaerőpiacon a nők helyzete javulóban van, miközben a fiatal férfiak egyre nagyobb része szakad le és szorul ki a társadalomból.
Nincs mese, átalakul a garantált bérminimum, a következő években több mint egymillió munkavállaló fizetését érintheti a változás.
A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében – emeli ki a friss KSH-adatokat értékelve a Makronóm Intézet elemzője.
A Makronóm Intézet elemzése szerint érdemben mérsékelte egyes élelmiszerek árának növekedését az Árfigyelő rendszer működése, amely 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését. A bevezetése utáni első nyolc hónap elteltével 1,11 százalékponttal fogta vissza az élelmiszerek drágulásának az ütemét, míg a teljes gazdaság inflációját 0,2 százalékponttal lassította, amellett, hogy csak a téli hónapokban 19,4 milliárd forintot hagyott a magyar háztartásoknál.
Erre eddig senki nem gondolt.
