A foglalkoztatottak száma 26 ezer fővel nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent. A második negyedévben a 15–74 éves korosztály 68 százaléka volt aktív a munkaerőpiacon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalékra mérséklődött, és várhatóan tovább csökkenhet – 3,7 százalékra – a követ
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatás bővülése teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, itt a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest 26 ezer fővel nőtt, ami mögött a gazdasági teljesítmény fokozódása húzódik meg. Ezt mutatja az is, hogy ágazati bontásban is elsősorban a szolgáltató szektorban nőtt a foglalkoztatottak száma, amely terület az elmúlt időszakban leginkább támogatta a gazdasági növekedést.
Kismértékben, statisztikai hibahatáron belül emelkedett a külföldi telephelyen dolgozó, de magyarországi háztartásban élő munkavállalók száma is, azonban a második negyedéves 106 ezer fős létszámuk továbbra is érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalt szinttől. Jelentősen, több mint 12 ezer fővel, 60 ezerre csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is.
Emelkedett az aktivitás is: a második negyedévben a 15–74 éves korosztálynak már a 68 százaléka megjelent a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy álláskeresőként. Az aktívak számának növekedési üteme ugyanakkor fokozatosan lassul, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is már mérséklődésnek indult, a második negyedévben a munkaerőpiacon megjelenőknek csak a 4,3 százaléka nem rendelkezett álláshellyel.
A gazdasági növekedés fokozódásával várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma tovább emelkedhet.
Ennek forrását egyrészről a munkanélküliek jelenthetik, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta az idei év átlagában 4 százalék alá, majd jövőre 3,7 százalékra mérséklődhet. Ám az inaktívak között is még jelentős számban található a munkaerőpiacra bevonható munkaerő, a KSH több mint 300 ezer főt tart számon, mint potenciális munkaerő-tartalék. Körükben eltérő tényezők, például a képzettségi szint vagy a földrajzi elhelyezkedés jelenti a legnagyobb korlátot, az ő munkaerőpiaci integrációjukban jelentős segítséget jelenthetnek az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati programok, mint a 30 év alattiak számára rendelkezésre álló Ifjúsági Garancia Plusz program.
Kapcsolódó:
Címlapfotó:dreamstime.com
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,7 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig soha nem látott alacsony szinten maradt. A gazdasági környezet stabilizálódása esetén újra lendületet kaphat a munkaerőpiac, erősítve a foglalkoztatási mutatókat.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
