A foglalkoztatottak száma 26 ezer fővel nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent. A második negyedévben a 15–74 éves korosztály 68 százaléka volt aktív a munkaerőpiacon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalékra mérséklődött, és várhatóan tovább csökkenhet – 3,7 százalékra – a követ
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatás bővülése teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, itt a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest 26 ezer fővel nőtt, ami mögött a gazdasági teljesítmény fokozódása húzódik meg. Ezt mutatja az is, hogy ágazati bontásban is elsősorban a szolgáltató szektorban nőtt a foglalkoztatottak száma, amely terület az elmúlt időszakban leginkább támogatta a gazdasági növekedést.
Kismértékben, statisztikai hibahatáron belül emelkedett a külföldi telephelyen dolgozó, de magyarországi háztartásban élő munkavállalók száma is, azonban a második negyedéves 106 ezer fős létszámuk továbbra is érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalt szinttől. Jelentősen, több mint 12 ezer fővel, 60 ezerre csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is.
Emelkedett az aktivitás is: a második negyedévben a 15–74 éves korosztálynak már a 68 százaléka megjelent a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy álláskeresőként. Az aktívak számának növekedési üteme ugyanakkor fokozatosan lassul, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is már mérséklődésnek indult, a második negyedévben a munkaerőpiacon megjelenőknek csak a 4,3 százaléka nem rendelkezett álláshellyel.
A gazdasági növekedés fokozódásával várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma tovább emelkedhet.
Ennek forrását egyrészről a munkanélküliek jelenthetik, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta az idei év átlagában 4 százalék alá, majd jövőre 3,7 százalékra mérséklődhet. Ám az inaktívak között is még jelentős számban található a munkaerőpiacra bevonható munkaerő, a KSH több mint 300 ezer főt tart számon, mint potenciális munkaerő-tartalék. Körükben eltérő tényezők, például a képzettségi szint vagy a földrajzi elhelyezkedés jelenti a legnagyobb korlátot, az ő munkaerőpiaci integrációjukban jelentős segítséget jelenthetnek az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati programok, mint a 30 év alattiak számára rendelkezésre álló Ifjúsági Garancia Plusz program.
Kapcsolódó:
Címlapfotó:dreamstime.com
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány arra is választ adott, hogy a Magyarországon alkalmazott professzionális állomány miért illeszkedik jobban a modern hadviseléshez.
A Tisza Párt elnöke teljes tiltást helyezett kilátásba az EU-n kívüli vendégmunkásokkal szemben.
A Tisza Párt vezetője teljes kontrollt akarna a munkavállalók és a munkáltatók felett, a digitális munkavállalói kártya bevezetése súlyos aggályokat vet fel.
Komoly bajban vannak a románok.
A háborúból menekülő ukránokat egyre több ország küldené inkább dolgozni.
Az üzleti, tudományos és közélet krémjétől tudhattuk meg, hogy a válságokat nem menedzselni, hanem megoldani kell.
A(z ellen)szurkolók szerint saját magát tette nevetség tárgyává.
A következő napok alakulása sokakat meglephet, érdemes figyelni a friss előrejelzéseket.
