A foglalkoztatottak száma 26 ezer fővel nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent. A második negyedévben a 15–74 éves korosztály 68 százaléka volt aktív a munkaerőpiacon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalékra mérséklődött, és várhatóan tovább csökkenhet – 3,7 százalékra – a követ
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A foglalkoztatás bővülése teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, itt a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest 26 ezer fővel nőtt, ami mögött a gazdasági teljesítmény fokozódása húzódik meg. Ezt mutatja az is, hogy ágazati bontásban is elsősorban a szolgáltató szektorban nőtt a foglalkoztatottak száma, amely terület az elmúlt időszakban leginkább támogatta a gazdasági növekedést.
Kismértékben, statisztikai hibahatáron belül emelkedett a külföldi telephelyen dolgozó, de magyarországi háztartásban élő munkavállalók száma is, azonban a második negyedéves 106 ezer fős létszámuk továbbra is érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalt szinttől. Jelentősen, több mint 12 ezer fővel, 60 ezerre csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is.
Emelkedett az aktivitás is: a második negyedévben a 15–74 éves korosztálynak már a 68 százaléka megjelent a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy álláskeresőként. Az aktívak számának növekedési üteme ugyanakkor fokozatosan lassul, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is már mérséklődésnek indult, a második negyedévben a munkaerőpiacon megjelenőknek csak a 4,3 százaléka nem rendelkezett álláshellyel.
A gazdasági növekedés fokozódásával várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma tovább emelkedhet.
Ennek forrását egyrészről a munkanélküliek jelenthetik, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta az idei év átlagában 4 százalék alá, majd jövőre 3,7 százalékra mérséklődhet. Ám az inaktívak között is még jelentős számban található a munkaerőpiacra bevonható munkaerő, a KSH több mint 300 ezer főt tart számon, mint potenciális munkaerő-tartalék. Körükben eltérő tényezők, például a képzettségi szint vagy a földrajzi elhelyezkedés jelenti a legnagyobb korlátot, az ő munkaerőpiaci integrációjukban jelentős segítséget jelenthetnek az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati programok, mint a 30 év alattiak számára rendelkezésre álló Ifjúsági Garancia Plusz program.
Kapcsolódó:
Címlapfotó:dreamstime.com
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A béren kívüli juttatásokat vizsgálva a dolgozók több mint háromnegyede kap cafeteriát, a home office szűkülésével pedig egyre inkább felértékelődik a külön juttatásként adott rugalmas munkavégzési lehetőség.
Január második felétől gyökeres fordulat következett be a forint piacán, amiben szerepet játszik a Trump által belengetett vámok szerepének átértékelése, emellett a kedvezőbb GDP-adat és a szigorúbb monetáris üzenetek is támogatták a hazai devizát. A geopolitikai konfliktusok enyhülése további forinterősödést hozhat.
Az idei évre várt 3 százalékos növekedés elérhető, amennyiben megvalósul az export és a beruházások élénkülése.
A munkaerőpiaci szakértővel – aki január óta munkaerőpiaci kérdésekben is segíti a kormányfőt miniszterelnöki megbízottként – azt jártuk körbe, a nőket különböző életkorokban és élethelyzetekben milyen kedvezményekkel segítik a munka világában.
A legjelentősebb nemzetközi intézmények prognózisai szerint a világgazdaság mintegy 3 százalékkal bővül az idén, ám az eurózóna kilátásai ennél jóval kedvezőtlenebbek.
Decemberben csökkent a gazdasági bizonytalanság a Makronóm Intézet EPU indexe alapján.
A Tisza Párt honvédelmi szakértője tagadta, hogy köze lenne a 928 milliós luxusvillához – miközben a dokumentumok mást mutatnak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke úgy látja, az Amerikában kirobbant USAID-botrány új lendületet adott a nyomásgyakorló hálózatok felderítésének munkájában.
