Lesújtó a helyzet: ennyit ér ma a sorkatonai szolgálat Európában

Kilenc EU-tagállamban ma is létezik sorozás, ám a kiképzés gyakran inkább társadalmi tapasztalat, mint valódi harci felkészítés.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány arra is választ adott, hogy a Magyarországon alkalmazott professzionális állomány miért illeszkedik jobban a modern hadviseléshez.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemrég azt vizsgálta meg, hogy miként alakul a versenyképesség azokban az uniós országokban, ahol bevezették a sorkatonaságot.
Az elemzésben ismertették, hogy napjaink geopolitikai kihívásai egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az államok egyéni védekező képességére. Míg egyes országok visszaállították az elmúlt években a korábban eltörölt sorkatonai szolgálatot, addig más országok inkább professzionális hadseregfejlesztésekkel igyekeznek a védelmi képességeiket erősíteni, a hatékonyságot növelni.

Összességében a sorkatonai szolgálat visszaállítása (vagy afelé tett lépések) a modern időkben sokszor kapcsolódott az Európai Néppárt kormányra kerülésével az adott országban (pl. Horvátország, Lettország, Németország) – idézték fel.
Az Oeconomus összeállításában többek között megállapította, hogy
a sorkatonaság rövid távon szinte minden esetben negatív munkaerőpiaci hatású,
mivel késlelteti a munkába állást, megszakítja a karrierindulást és kieső munkatapasztalatot okoz, miközben soft készségeket is fejleszt
Ugyanakkor a hatás erőssége országonként jelentősen eltér: a feszes munkaerőpiacú, kis országokban – például Ciprus vagy a Baltikum – a fiatal munkaerő kiesése arányosan nagyobb teher. Míg a laza, strukturálisan sérült munkaerőpiacon, mint amilyen Görögország, a sorkatonaság nem csökkenti érdemben a fiatalok munkanélküliségét, inkább hátráltatja az életkezdést, miközben fokozza az érzetet, hogy munkaerőhiány van.
A gazdaságkutató alapítvány azt is megjegyezte cikkében, hogy a sorkatonaság továbbá nemcsak védelmi, hanem gazdasági kérdés is:
kieső adó/járulék, később induló fogyasztás, humántőke-felhalmozás fékeződése, növekedési potenciál romlása.
De arra is rámutattak, hogy hasonlóan fontos kérdések, hogy
Végül leszögezték, hogy
a Magyarországon is alkalmazott hivatásos hadsereg gazdaságilag és működésileg hatékonyabb, mert nem von ki tömegesen fiatal munkaerőt a civil gazdaságból, jobban illeszkedik a modern hadviselés technológiai igényeihez,
és kevesebb rejtett társadalmi költséget termel, mint a sorozott rendszer.
Ha pedig a társadalmi legitimációja is alacsony, az még inkább visszaveti a sorkatonai szolgálat iránti hajlandóságot. A Magyarországon alkalmazott professzionális állomány jobban illeszkedik a modern hadviseléshez, valamint a sorkatonai szolgálat jelentős költségei és társadalmi ellenállás miatt nem reális annak visszavezetése – hangsúlyozta az Oeconomus tanulmánya.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Ezt is ajánljuk a témában

Kilenc EU-tagállamban ma is létezik sorozás, ám a kiképzés gyakran inkább társadalmi tapasztalat, mint valódi harci felkészítés.
