Óriási bajban van Zelenszkij – könnyen lehet, hogy ezt már ő sem úszhatja meg

Úgy néz ki, kiderült, miért próbálkozott meg Volodimir Zelenszkij elnök júliusban Ukrajna két korrupció­üldöző intézményének kiüresítésével:

Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség (SZAP) múlt hétfőn tette közzé tizenöt hónapos nyomozati munka és több mint ezerórányi áthallgatott hangfelvétel lesújtó eredményét. Ukrajna legfontosabb energiavállalata, a téli hónapokban az ország áramszükségletének 70 százalékát előállító Enerhoatom állami atomenergia-vállalat egy százmillió dolláros nagyságrendű korrupciós hálózat középpontja lehetett – s az ukrán energiamaffia fő embere nem más volt, mint az ingatlan-, műtrágya-, gyémánt- és bankszektorban is érdekelt Timur Mindics, a Zelenszkij filmes és televíziós produkcióit forgalmazó Kvartal 95 stúdió társtulajdonosa, az elnök régi és közeli barátja.

Zelenszkij és Mindics kapcsolatának szorosságáról legendák keringenek – van szó például közös bulikról a koronavírus-járvány idején, vagy éppen arról, hogy Denisz Smihal korábbi miniszterelnök kormányának személyi összetételére Mindicsnek olyan jelentős hatása volt, hogy a kabinetet kijevi politikai körökben csak „Kabmin­dicsnek” becézték. (A „kabmin” mozaikszó – a kabinyet minyisztrov, miniszteri kabinet orosz kifejezés rövidítése – a Szovjetunióban és a szovjet utódállamokban a kormány szinonimája.) 

Mindicsnél – valamint a korábbi energiaügyi, mostanáig igazságügyi (!) miniszternél, Herman Haluscsenkónál – múlt hétfőn házkutatást tartottak, ám ezt Zelenszkij barátja már nem várta meg. Mindics az Ukrajinszka Pravda információi szerint a lakásában történt házkutatás előtt alig négy órával Lengyelország felé elhagyta Ukrajnát, majd Izraelbe repült, amely országnak szintén rendelkezik az állampolgárságával. Fő szabály szerint katonakorú férfiként erre nem lett volna lehetősége, ám mivel sokgyermekes apa, még épp meglóghatott a hatóságok elől. 

Timur Mindiccsel, valamint a korrupciós ügyben szintén érintett és már október végén Izraelbe menekülő Olekszandr Cukerman üzletemberrel szemben múlt csütörtökön léptetett életbe szankció­kat Zelenszkij elnök: vagyonukat három évre befagyasztják, Ukrajnába való beutazásukat megtiltják, állami kitüntetéseiktől megfosztják és az üzleti tevékenységtől eltiltják őket. Haluscsenko igazságügyi minisztert felfüggesztették hivatalából, felmentéséről – az energiaügyi miniszter, Szvitlana Grincsuk kirúgásával együtt – a kormány javaslatára november 18-án szavazott az ukrán törvényhozás, a Verhovna Rada. 

Mindics vezetésével egy Slagbaum, azaz ’sorompó’ névre hallgató korrupciós rendszer működött az ukrán energetikában az Enerhoatom körül, amelynek haszonélvezői kifejezetten a háborún nyerészkedtek. 

Történt ugyanis, hogy az ukrán állam a hadiállapot idejére megtiltotta bizonyos vállalatok tartozásának behajtását a cégek stratégiai jelentősége miatt. E listára került fel az Enerhoatom is. A vállalatok beszállítói, alvállalkozói, üzleti partnerei semmiféle jogi eszközzel nem tudnak élni, ha nem kapják meg munkájuk ellenértékét. Ezt a jogi kiskaput használták ki Mindicsék: miután az Enerhoatom partnerei beszállították termékeiket vagy elvégezték a munkát az energetikai óriásnál, az atomvállalat vezetésére semmilyen törvényes módon fel nem hatalmazott „figyelők” megkeresték őket, hogy a járandóságukhoz csak akkor juthatnak hozzá, ha a Mindicsék irányítása alatt álló, az Enerhoatomhoz nem kapcsolódó céghálóba tartozó vállalkozások egyikének elutalták a kintlévőségük 10-15 százalékát. Ebben az esetben a vállalatot törvénytelenül irányító Mindicsék elintézték az Enerhoatomnál a kifizetést, minden más esetben az atomvállalat egyszerűen nem fizetett, az üzleti partner pedig hoppon maradt, hiszen a hadiállapot alatt nem tudja behajtani az Enerhoatomon a neki járó összeget.

Az ebül szerzett pénzt aztán egy orosz kötődésű oligarcha irodája segített tisztára mosni: Andrij Derkacs veterán Verhovna Rada-képviselő, aki 1998 és 2023 között ült a kijevi törvényhozásban – 2014-ig Viktor Janukovics exelnök Régiók Pártjában, majd 2023-ig egyéniben megválasztott függetlenként. Parlamenti mandátuma mellett Derkacs médiaholdingot is vezetett, valamint 2006-tól elnökölte az Enerhoatomot, és vezérigazgatta az Ukratomprom ukrán atomipari gigászt. Apja KGB-ügynök, majd az Ukrán Biztonsági Szolgálat, a rettegett SZBU feje volt; ő maga is az SZBU-nál kezdett dolgozni a Szovjetunió felbomlása után, 2022-ben pedig orosz ügynöknek nyilvánították az USA-ban. A háború kitörését követően a Verhovna Radába már nem járt be, képviselői jogai­tól megfosztották. 2023-ban Zelenszkij ukrán állampolgárságától is megfosztotta. De Derkacs ettől különösebben nem zavartatta magát: áttette székhelyét Oroszországba, ahol először publicistaként dolgozott, majd 2024 szeptemberében az Asztraháni terület kormányzósága az orosz törvényhozás felsőházába, a föderációs tanácsba delegálta szenátornak. 

A NABU beszámolója szerint Derkacs irodájában vették számba az elorzott vagyont, és onnan szervezték az átmosását egy külföldi cégekből álló hálón. A NABU a bűnszervezetet lehallgatott telefon­hívások segítségével göngyölítette fel; a hívásokban a Slagbaum-maffia tagjai álnéven hivatkoztak egymásra. Mindics a „Carlson”, Igor Mironjuk energetikai miniszteri tanácsadó a „Rocket”, az Enerhoatom biztonsági igazgatója, Dmitro Baszov a „Tenor”, Haluscsenko a „Professzor”, Cukerman a „Sugarman”, Olekszij Csernisov, a Naftohaz gázvállalat 2022 és 2024 közötti vezére, 2024–2025-ben a „Kabmindicsben” miniszterelnök-helyettes a „Che Guevara” álnévre hallgatott. 

A történetnek két olvasata van. Az Ukrajnára nézve jó szándékú olvasat szerint az országban robusztus korrupcióüldöző intézményrendszer működik, hiszen a NABU és az SZAP az elnökhöz közel álló személyek, magas rangú politikusok ügyeit is képes feltárni, s ha e két intézményt politikai nyomás éri, a demokrácia iránt elkötelezett ukrán társadalom – akárcsak júliusban Zelenszkijjel szemben – képes és hajlandó is őket megvédeni. Ezt az olvasatot igyekszik hivatalosan képviselni az Európai Unió. Kaja Kallas EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselő a G7-es külügyminiszterek találkozójának margóján a Reutersnek adott interjújában bár elítélte az ukrán korrupciós ügyet, és felszólította a kijevi kormányt, hogy vegye komolyan, elmondta azt is, hogy az ukrán hatóságok „határozottan cselekszenek” az ügyben. 

A másik olvasat ennél nyugtalanítóbb, és azzal fenyeget, hogy teljes mértékben lerombolja Zelenszkij elnök – megválasztásakor még erős – korrupcióellenes, a korábbi oligarcha politikusok világától eltérő arcélét, s még tovább gyengíti az ukránok hitét a számukra harminckét év alatt egyébként is meglehetősen sok csalódást hozó demokráciában. A Slagbaum-rendszerben számos olyan elem van – az Enerhoatom szerepeltetése a végrehajtástól védett cégek kormányzat által összeállított listáján; az elnök közeli barátjának és cégtársának törvénytelen befolyása a vállalat felett; az előző kormány második embere és egy ma is aktív, ráadásul büntetőjogilag kifejezetten érzékeny területet felügyelő miniszter érintettsége; a két nyomozó szerv függetlenségének júliusban megkísérelt elvétele –, 

És itt Ukrajna számára mérhetetlenül kellemetlen kérdések hosszú sora nyílik meg. Erejét és rátermettségét bizonyító korrupcióellenes intézményrendszer ide vagy oda: azt a problémát valahogyan meg kell oldani, hogy 

Nyitókép: Shutterstock