Megint keresztbe tettek: az EU megsemmisítette Paks II. állami támogatásának engedélyét

A korábbi döntését újra meg kell vizsgálni, ami, még nem jelenti azt, hogy teljesen ellentétes válasz születik majd.

A hazánkban felhasznált villamos-energia negyede importból származott 2024-ben.

***
Az európai országok villamosenergia-piacainak összekapcsolása kulcsfontosságú az energiabiztonság és a megfizethetőség szempontjából. Az összekapcsolt piac lehetővé teszi, hogy a termelők könnyebben találjanak vevőt a felesleges áramra, a fogyasztók pedig kedvezőbben vásárolhassanak. Ugyanakkor a túlzott importfüggés kockázatot jelenthet, különösen geopolitikai vagy piaci feszültségek idején – írja cikkében a Világgazdaság.
Az Eurostat friss adataiból kiderül:
az orosz–ukrán háború és a klímaválság hatására az energiabiztonság és az ellátás diverzifikálása kiemelt uniós cél lett.
Az OECD-tagállamok között az elmúlt húsz évben jelentősen nőtt az áramimport és -export volumene, miközben a tagállamok között nagy különbségek alakultak ki.
Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a 35 vizsgált európai ország közül 13 volt nettó exportőr és 21 nettó importőr.
A legnagyobb exportőr Svédország volt (–27%), mögötte Franciaország (–22%). A leginkább importfüggő Luxemburg (83,4%) és Moldova (81,4%) lett.
A Magyarországon felhasznált villamos energia 24,4%-a importból származott – ez a hetedik legmagasabb arány Európában.
Nettó importmennyiségben az ország a harmadik helyen állt Olaszország és Németország után. Bár a magyar áramtermelés jelentős részét az atomenergia adja, a napenergia időjárás-függősége és a földgázimport miatt továbbra is sérülékeny az ellátás. A helyzetet a paksi bővítés, a tárolási kapacitások fejlesztése és a megújuló energia bővítése javíthatja.
A legjobban és a legkevésbé áramimportfüggő európai országok:

A statisztikákból az is kiderül, hogy Franciaország 2024-ben 98,9 GWh nettó áramexporttal a világ legnagyobb exportőrévé vált – ez több, mint Belgium teljes éves fogyasztása. A növekedés az atomenergia-termelés felfutásának és a megújulók 10%-os bővülésének köszönhető.
A Világgazdaság ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az országok import-export egyenlege évről évre változhat. Görögország például 2023-ban még importőr volt, 2024-re viszont exportőrré vált. Németország két évtized után 2023-ban vált nettó importőrré, amit a magas szén-dioxid-kvótaárak, atomreaktor-leállítások és a szomszédos országok megújuló kínálata magyaráz.
Ezt is ajánljuk a témában

A korábbi döntését újra meg kell vizsgálni, ami, még nem jelenti azt, hogy teljesen ellentétes válasz születik majd.

Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP