Itt vannak a számok: 2026-ban brutális adóemelések következnek szerte Európában – de nem Magyarországon!

Magyarországon 2026. január 1-jét mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók várják, ugyanis a nemzeti kormány új támogatási, béremelési és adócsökkentési programokkal készül az új évre. Ennek eredményeként a háztartások több mint 2000 milliárd forinthoz jutnak 2026-ban, a vállalati adó és bürokráciacsökkentésnek köszönhetően pedig nagyjából 90 milliárd forintot hagy a vállalatoknál a kormányzat – ennek elemeit bemutató elemzést írt Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Pásztor elemzésében egyúttal azt is megállapította, hogy 

Az Oeconomus kutatási igazgatója a következő országok adóemeléseiről számolt be:

Olaszországban a 2026-os költségvetés olyan adóemeléseket tartalmaz, amelyek érintik a bankokat, a biztosítókat és a pénzügyi tranzakciókat. Ezek az intézkedések extra bevételeket kívánnak generálni és csökkenteni igyekeznek a költségvetési hiányt. Olaszországban az elkövetkező három éves időszakban nagyjából 11 milliárd euróval több adót kell fizetniük a bankoknak és a biztosítóknak.

Spanyolországban, egészen pontosan Barcelonában 2026 áprilisában lép hatályba a luxusszállodákban való tartózkodásra kivetett regionális idegenforgalmi adó emelése, amely jelentősen megnöveli az éjszakánkénti illetéket, ezáltal a szállodai szobák árát. A szolgáltatások igénybevételének ilyen jellegű adóztatása elviekben a helyi infrastruktúra támogatása érdekében történik majd. Az országban egyébként 2024-ben és 2025-ben már lezajlott egy nagyobb adóemelési hullám. A bevezetett adóemelések közül a legjelentősebb az élelmiszerekre vonatkozó áfa-kulcsok visszaállítása volt.

Hollandiában a 2025-ös költségvetési javaslat szerint 2026-tól 9%-ról 21%-ra tervezik emelni a szállodai tartózkodások, a sport, a kultúra, a könyvek és az újságok forgalmi adóját, amely jelentős változás a fogyasztási adók területén. Ezen kívül változik az szja-rendszere is. A második sáv adókulcsa kissé emelkedik, míg az első sáv adókulcsa kissé csökken. Mivel a jövedelemhatárok csak részben vannak indexálva az inflációhoz, sokan ténylegesen több adót fognak fizetni, mivel jövedelmük magasabb sávokba kerül. Mindez röviden adóemelést jelent.

Ausztriában Bécs 2026-ra tervezett díjemelései a kutyák után fizetendő adótól az óvodai étkezésig terjednek és jól mutatják, hogy a város hogyan kívánja befoltozni a költségvetési hiányát, de sokan azon tűnődnek, hogy ki is fogja valóban viselni a város költségvetési megszorításainak költségeit. Ezen kívül a kormányzat költségvetési konszolidációról hozott döntést, amely magában foglalja a bankok és az energetikai vállalatok extra profitjára kivetett adó emelését. Ezeknek az ágazatoknak a következő négy évben összesen további 1 milliárd eurót kell hozzátenniük központi költségvetéshez. Első lépésként Ausztria a 2025–2026-os költségvetési konszolidációs intézkedések részeként megemelte a banki illetéket, amelyet hivatalosan „stabilitási díjnak” neveznek.

Az Egyesült Királyságban a kormány befagyasztotta a jövedelemadó küszöbértékeket, ami azt jelenti, hogy az inflációval együtt emelkedő bérek miatt több adózó kerül magasabb adósávba, és több adót fizet, anélkül, hogy az adókulcsok változnának. Ez idővel sokak számára adóemelést jelent. Ezenkívül az osztalékadó mértéke 2026 áprilisától emelkedni fog, mind az alapadó, mind a magasabb adókulcsú adófizetők esetében – ez közvetlen adóemelést jelent a befektetésekből származó jövedelmekre.

Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán