Európa utolsó nagy parasztfelkelésének helyszínén ismét forr a levegő, ám ezúttal békés eszközökkel. A román lakosság azzal tiltakozik a megszorítások ellen, hogy nem fizetik ki a megemelt helyi adókat, és ezzel már most komoly feszültséget okoznak.
Európa egyik legszegényebb térségében, Románia északkeleti részén újra címlapra került Flămânzi városa. A románok itt nem utcai tüntetésekkel vagy erőszakkal fejezik ki elégedetlenségüket, hanem adóellenállással reagálnak a tavaly elindult megszorításokra. A Világgazdaság szerint a folyamat messze nem ért véget, sőt, ez még csak a kezdete egy több évig elhúzódó időszaknak.
Flămânzi neve szimbolikus jelentőségű Romániában. Itt robbant ki 1907-ben Európa utolsó nagy parasztfelkelése, amely ezrek halálához és tömeges letartóztatásokhoz vezetett.
Most, közel 120 évvel később, a település ismét a figyelem középpontjába került, mert lakói nem hajlandók befizetni a megszorítások részeként megemelt helyi adókat. Az Adevarul beszámolója szerint a tiltakozás ezúttal békés, de annál következetesebb. A helyiek vagy egyáltalán nem fizetik be a terheket, vagy a lehető legtovább halasztják azok rendezését. A helyi hatóságok már most érzékelik a bevételek visszaesését.
A megszorítások különösen érzékenyen érintik az olyan régiókat, mint Botoșani megye, amely statisztikailag is az ország legszegényebb térségei közé tartozik. Itt az emberek jövedelme eleve alacsony, miközben az infláció, az energiaárak és az alapvető megélhetési költségek meredeken emelkednek. A flamonzaiak reakciója világosan tükrözi ezt a helyzetet. Egy helyi lakos így fogalmazott az Adevarulnak:
Az adók túl magasak, miközben az emberek zsebében nincs pénz, minden egyre drágább. Sokan ezért egyszerűen nem fizetnek, így próbálnak visszavágni a rendszernek – afféle csendes bosszúként.
Egy másik megszólaló szerint a tiltakozás mögött egyszerűen a túlélési kényszer áll:
Drágák a gyógyszerek, minden drága. Az élelmiszer is drága. Bolojan úr ellen állnak bosszút, mert megemelte az adóikat.
A helyi önkormányzat szerint a helyzet gyorsan súlyosbodhat. Ioan Guraliuc alpolgármester elismerte, hogy valódi fiskális lázadást tapasztalnak, miközben hangsúlyozta: az adóemeléseket a jogszabály által megengedett minimális szinten hajtották végre.
Pedig mi csak annyit emeltünk, amennyit a jogszabály minimális szinten enged
– mondta, hozzátéve, hogy az adók beszedése nélkül egyetlen település sem tud működni. A Világgazdaság szerint az adóellenállás már most konkrét következményekkel fenyeget. Amennyiben a bevételek tovább csökkennek, veszélybe kerülhet
A városvezetés arra figyelmeztet, hogy az adóbojkott végső soron magukat a helyieket sújtja majd. Az alpolgármester részletesen felsorolta, milyen költségeket kellene fedezni az önkormányzati bevételekből, az áramszolgáltatástól kezdve a tömegközlekedésen át egészen az utak jégmentesítéséig. A Világgazdaság értékelése szerint mindez csak a történet eleje:
A megszorításokat Brüsszelből is ösztönzik, miközben jelentős források áramlanak fegyverkezésre és katonai infrastruktúrára. A kérdés egyre inkább az, meddig tart ki a románok adóellenállása, és hogy a romániai megszorítások milyen társadalmi következményekkel járnak egy olyan térségben, ahol már most is a túlélés a tét.
Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
A szervezők nem várják meg, hogy csalódjanak.
Az 55 ezres stadionba 2600-an mentek ki a presztízsmeccsre.
A szabadsághoz való hozzájárulásnak nevezte el a sarcot az új holland liberális kormány.
Az Ukrajnának tett felelőtlen ígéretek a vesztünket okozzák Röttgen szerint.
„Amikor valaki csak szavakban áll a magyarok mellett. A tettek beszélnek, nem a szavak!” – így jellemezte Magyar Péter munkáját a miniszterelnök.
Pedig minden idegszálát megfeszítve keménykedik két órán át.