Döbbenetes számok bizonyítják, mennyi pénzt hozhat egy év – mutatjuk a milliós nyugdíjcsapdát

A nyugdíjba vonulás időzítése az egyik legfontosabb pénzügyi döntés, amely hosszú távon jelentős hatással van a jövedelemre. A nyugdíj összegének meghatározásában kulcsszerepet játszik az úgynevezett valorizációs szorzó, amely a korábbi évek kereseteit a jelenlegi bérszínvonalhoz igazítja. Ennek köszönhetően a több évtizeddel ezelőtti fizetések nem az akkori, alacsony értékükön, hanem a mai kereseti viszonyokhoz igazítva számítanak bele a nyugdíj alapjába – írja a Blikk. 

A rendszer egyik sajátossága, hogy míg az aktív dolgozók jövőbeni nyugdíját a bérek növekedéséhez igazítják, addig a már megállapított nyugdíjak csak az inflációval emelkednek. Ez azt jelenti, hogy gyors bérnövekedés idején már egyetlen év várakozás is számottevő különbséget eredményezhet. A jelenlegi számítások szerint a várhatóan 9,4 százalékos valorizáció akár havi több tízezer forinttal magasabb induló nyugdíjat jelenthet annak, aki egy évvel később igényli az ellátást.

Egy konkrét példán keresztül ez jól érzékelhető: 

ami éves szinten több százezer forint többletbevételt jelent. Hosszabb távon, akár két évtizedes nyugdíjfolyósítás mellett ez az eltérés több millió forintra is rúghat. Ráadásul a később megállapított, magasabb alapra számított nyugdíj az inflációkövető emelésekkel együtt tovább növeli ezt a különbséget.

Ugyanakkor a döntés nem kizárólag pénzügyi kérdés. A későbbi nyugdíjigénylés egyben azt is jelenti, hogy az érintett egy évnyi ellátásról lemond, amelynek „megtérülése” több év alatt valósul meg. Matematikailag ugyanakkor – különösen tartós bérnövekedés mellett – a halasztás hosszabb távon kedvezőbb lehet. Összességében tehát a nyugdíj időzítése komplex mérlegelést igényel, amelyben a gazdasági környezet és az egyéni élethelyzet egyaránt meghatározó szerepet játszik.

Nyitókép: Bodnár Boglárka / MTI