Az Európai Bizottság bevándorláspolitika területén történő lopakodó hatáskörelvonásáról tartott konferenciát az MCC Migrációkutató Intézete és az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma.
Dócza Edith Krisztinának, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjének összefoglalója
Dezső Tamás, az Migrációkutató Intézet főigazgatója hangsúlyozta nyitóbeszédében, hogy bár a 2015-ös migrációs és menekültügyi válság óta tíz év eltelt, továbbra sem történt koncepcióváltás az Európai Unió részéről. Pedig az uniós tagállamokban láthatóan változnak a nézőpontok, és ennek következtében előtérbe kerül a származási országok biztonságossá nyilvánításának kérdése. Dezső Tamás szerint, amennyiben sor kerül arra, hogy az egykori származási országokat, mint például Szíriát és Irakot biztonságossá nyilvánítják, az újabb kapukat fog megnyitni a tagállamok számára. A csütörtökön megtartott konferencia az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának eseménysorozatának része, amelyet Bólya Boglárka miniszteri biztos koordinál. A kerekasztal-beszélgetést Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője vezette.
– Egyre többen állítanák meg a vonatot – hívta fel a figyelmet nyitóelőadásában Rétvári Bence miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a jövőre életbe lépő uniós migrációs és menekültügyi paktum kapcsán.
Miközben a tagországok egymás után szólalnak fel az új közös menekültügyi politika végrehajtása ellen, Brüsszel továbbra is azt tartja szem előtt, hogy 2026 júniusában életbe lépjen az új rendszer.
A miniszterhelyettes szerint az illegális migránsok tömeges beengedése lerombolja az európai értékeket, a közbiztonságot, ráadásul „súlyos eurómilliárdokba” kerül. Kiemelte, hogy Brüsszel megsérti a tagállamok nemzetvédelemhez való jogát azzal, hogy kötelezővé teszi a migránsok befogadását. A biztonsági kérdések kapcsán ijesztő adatokat ismertetett: például Németországban évente mintegy egymillió bűncselekményt követnek el külföldi állampolgárok, de hasonló helyzet uralkodik többek közt Svédországban – ahol a lakosság 15%-a bevándorló –, valamint Franciaországban.
Az Európai Bizottság legutóbbi értékeléséről – amely tartalmazza, hogy mely országok állnak migrációs nyomás alatt, és mely tagállamok vannak kitéve a fokozott migráció kockázatának –elmondta, hogy uniós szinten november 27-én kerül sor a következő egyeztetésre, majd december elején fogadhatják el a testület javaslatát.
A felsorolásokkal kapcsolatban Rétvári Bence rámutatott arra, hogy a Bizottság politikai megfontolások alapján állította össze a listákat, ugyanis az értékelés azt jelzi, hogy „Magyarország déli határán nincsenek migránsok” – miközben a külső uniós határokkal nem rendelkező Csehországot és Ausztriát a veszélyeztetett országok közé sorolta.
Mágó András alezredes, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Menekültügyi Igazgatóságának igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen egy sor példát felhozott arra, hogy mely esetekben lépi túl a hatáskörét az Európai Bizottság. Az egyik leglátványosabb pontként említette azt, hogy az eredetileg a tagállamok támogatására létrehozott Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) monitoring feladatokat is el fog látni, és a tervek szerint 2029-ben már azt fogja vizsgálni hazánkban, hogy hogyan valósul meg a menekültügyi intézkedések végrehajtása. – Ez hatáskörtúllépés a Bizottság részéről – szögezte le.
Hasonló példát említett Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója. – Az Európai Bizottságnak hagyományosan szakpolitikai szervnek kell lennie, az EUMSZ (az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés – a szerk.) alapján nem tölthet be politikai szerepkört – magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy néhány hónapja a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a lengyel–belorusz határon tett hivatali látogatást, miközben tíz évvel ezelőtt – és azóta is – Magyarországgal szemben súlyos bírálatokat fogalmaz meg a déli határzár felhúzása miatt.
Ez felveti azt a kérdést, hogy a Bizottság nem egyenlően bánik a tagállamokkal.
Az elmúlt években az Európai Unió több tárgyalást kezdeményezett az észak-afrikai kapuőrállamokkal, amelyek elsősorban tranzitországok a délebbről érkező migránsok számára. Brüsszel egy sor megállapodást kötött egyebek mellett Tunéziával, Egyiptommal és Marokkóval. Marsai Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az Európai Bizottságnak csupán tárgyalási jogköre van, döntési jogköre nincs, a tagországokkal mégis kész tények elé állítva közölte, hogy megkötötték a megállapodást Tunéziával.
Gönczi Róbert arról kérdezte a szakértőket, hogy meglátásuk szerint hogyan alakulhat az Európai Unió bevándorláspolitikájának jövője. Mágó András kiemelte, hogy „a leggyorsabb útvonal Magyarországon keresztül vezet Nyugat-Európába”. Mára mindennapos jelenséggé vált, hogy a migránsok már nem ott nyújtják be a menekültügyi kérelmet, ahol nincsenek veszélyben, hanem ott, ahol a legjobbak a feltételek, különösen a szociális juttatások. – Pedig Magyarország körül van bástyázva uniós tagállamokkal és tagjelölt országokkal – tette hozzá.
Marsai Viktor abban látja a közös uniós bevándorláspolitika átalakításának alapját, ha a tagállamok visszaveszik Brüsszeltől a hatáskörök egy részét, erre azonban aligha fog sor kerülni.
Az eddigiek alapján több esélyt lát arra, hogy a visszatérési központok (return hubok) létrehozásával kiegészül a jövőre életbe lépő migrációs paktum. További lehetőségként vetette fel, hogy az uniós költségvetésből származó forrásokat a határzárak felhúzására is lehessen fordítani – noha ennek aligha adna zöld utat a Bizottság. Kevésbé optimista az Európai Bizottság által alkalmazott kettős mérce megszűnése kapcsán. Míg Magyarországra „embertelen politikájára” hivatkozva szabtak ki magas pénzbüntetést, az EU szemet huny afelett, hogy Németország sorra indítja a toloncjáratokat a tálibok uralta Afganisztánba.
A konferencia záróelőadásában Zsigmond Barna Pál elmondta, az elmúlt évek fontos felismerése, „a segítséget oda kell vinni, ahol baj van”. Ezt jól példázza az, hogy Brüsszel a kibocsátó országokkal igyekszik megállapodásokat kötni, amelyekkel bizonyos mértékben valóban mérsékelhető az Európába irányuló irreguláris migráció – de ennek feltétele, hogy ezekben az országokban létezzen a megfelelő hatalmi struktúra. A Paktum azonban továbbra is olyan elvekre épül, amelyek szerint Európának szüksége van a migránsokra, és be kell fogadni őket a munkaerőhiány kezelése érdekében, miközben a keresztény értékek egyre inkább háttérbe szorulnak.
A miniszterhelyettes előadásában szintén hangsúlyozta Brüsszel kettős mércéjét: ha határzárakról van szó, létezik „jó kerítés” – mint Lengyelország esetében –, valamint „rossz kerítés” – mint Magyarország esetében.
A különbség csupán annyi, hogy míg előbbi Belarusz és Oroszország instrumentalizált migrációjától védi Európát, addig utóbbi „csupán” a szélsőséges iszlamizmustól, amelynek veszélyét az Európai Bizottság láthatóan alulértékeli. Zsigmond Barna Pál megerősítette, hogy a magyar kormány kezdeményezni fogja Brüsszelben a határvédelmi kiadások megtérítését. A biztonsági szempontok kapcsán arra emlékeztetett, hogy csak az elmúlt évben több terrortámadás rázta meg az európai közvéleményt: különösen nagy visszhangot kapott a Magdeburgban végrehajtott tömegbehajtás, valamint a solingeni késelés.
Nyitókép: MCC
Ezt is ajánljuk a témában
„Ma Amerika nemzetbiztonsága sebezhetőbb, mint szeptember 11. előtt” – mondta a határvédelem korábbi vezetője a Mandinernek. Interjú.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
Eltökéltnek tűnik az Európai Bizottság elnöke.
„Elég a magyar emberek politikai okokból történő, hazugságokra alapozott büntetéséből” – jelentették ki.
Jobboldali fordulat jöhet a skandináv ország élén, miután a szocdemek kormányalakítása kudarcot vallott a március 24-ei előrehozott választás után.
Afrika népességrobbanása, az instabil régiók és a digitális bűnhálózatok együtt formálhatják át Európa biztonságát és politikáját a közeljövőben.
Már a nyugati elemzők is kapiskálják, hogy bebetonozódhat az EU alárendelt szerepe.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
