Pénzkidobás százmilliárdokat költeni szélerőművekre

„❌ Pénzkidobás százmilliárdokat költeni szélerőművekre.
👉 Egy beruházásra akkor érdemes állami forrást áldozni, ha az olyan társadalmi célokat szolgál, amelyek tisztán piaci viszonyok között nem érhetők el.
👉 Az energetikában ilyen cél lehet a helyi gazdaság fejlesztése, az ellátásbiztonság, a környezetvédelmi teljesítmény javítása, vagy az energiaárak csökkentése.
❌ A szélerőművek egyikben sem fognak érdemi segítséget nyújtani.
1️⃣ Kapitány István tegnap maga ismerte be, hogy a beruházásokat nem magyar cégek fogják megvalósítani (videó kommentben).
📌 Magyarország tehát közvetítő szerepbe kényszerül: a beérkező uniós források rövid időn belül éppúgy el fogják hagyni az országot, mint a szélerőművek által termelt jövőbeli profit.
📌 A technológia üzemeltetésének alacsony a munkaerőigénye, így a beruházások nem fognak jelentős számú új munkahelyet létrehozni.
📌 Az pedig szemfényvesztés, hogy egyes önkormányzatok vételi opciót kaphatnak az erőművek kisebbségi tulajdonrészére, ugyanis nincsenek milliárdjai az opció lehívására.
2️⃣ Az ellátásbiztonság javulását várni a legkiszámíthatatlanabb, időjárásfüggő technológiától teljes nonszensz.
📌 Ezt jól mutatja, hogy augusztus elején, a paksi leszabályozás legkritikusabb napjainak legkritikusabb óráiban a hazai szélerőművek kihasználtsága 10 százalék alatt alakult.
📌 Az ellátásbiztonság növeléséhez rugalmas kapacitásokra van szükség – például energiatárolókra.
📌 Sokatmondó, hogy a Tisza az energiatárolókra vonatkozó támogatási programot befagyasztotta, ezért több, mint 40 ezer háztartás hónapok óta hiába vár a kifizetésekre.
3️⃣ Ha a szélerőműveknek jelentős környezetvédelmi haszna lenne, nem kellene enyhíteni miattuk a környezetvédelmi előírásokat.
📌 Klímavédelmi szempontból pedig a szélerőművek teljesítménye csak a rendszeregyensúly fenntartásához szükséges kiegyenlítő energia karbonlábnyomának figyelembevételével értékelhető, így pedig már nem túl jó a matek.
4️⃣ Végül, a megfizethetőségi dimenzióhoz elég megnézni azokat az országokat, amelyekben a szélerőművek aránya magas az energiamixben.
📌 A „szélenergia nagyhatalom” Dániában például a háztartások két és félszer annyit fizetnek a villamos energiáért, mint a magyarok.
📌 A szélerőművek mellé ugyanis rugalmas kapacitásokra és többlet hálózatfejlesztésre van szükség.”

Nyitókép: Pixabay