Szerinte Merkel hazudott, Németország pedig sosem lett volna képes valóban megvédeni a zsidó államot.
Elege van a jelenlegi német Izrael-politikából Jacques Schusternek, a Welt am Sonntag főszerkesztőjének. Vezércikkében a szerző jelzi: Angela Merkel korábbi kancellár 2008-ban a Knesszetben megtartott beszéde óta alapvetés a német politikában, hogy Izrael Állam létezése a német államrezon része, ez azonban csak üres duma.
Azt az elképzelést, hogy „a német bűnök miatt a zsidó állam létezésének biztonsága a német identitás elhagyhatatlan része”, szerinte a kancellár – mint szokása volt – „nem gondolta át”.
Ez ugyanis a közel-keleti zsidó jelenség fenyegetettsége esetén azt jelentené, hogy „a Bundeswehr minden erejével megvédené a zsidó államot, és extrém sok német katona halálát kockáztatná”. Schuster szerint kérdés, hogy a németek erre valaha készek lettek volna-e, ma azok-e, és hajlandó lett volna-e valaha a szövetségi kormány mindent, ami a Bundeswehr raktáraiban és kaszárnyáiban található, szükség esetén Izraelbe küldeni.
E költői kérdésekre a válasz Schuster szerint „kijózanító”, s ebből az következik, hogy az államrezonról szóló, általában „nemes kenetteljességgel előadott” beszéd „sosem volt több üres, felfújt dumánál”, „kongó ürességnél”, amit abba kellene hagyni.
Izraelt a szerző szerint nem kell atyailag kézbe venni, és folyamatosan megmondani neki, mit tegyen és mit ne tegyen egy terrorszervezettel folytatott küzdelme során.
A főszerkesztő úgy látja: ezen hozzáállás tünete az is, hogy Berlinben most az Izrael felé irányuló német fegyverszállítások leállításával fenyegetnek, miközben „jelenleg épp Németország érdeklődik nagyon az izraeli katonai technológia iránt, nem pedig fordítva”, hiszen a szövetségi kormány mihamarabb szeretne vásárolni az Arrow légvédelmi rendszerből.
Jacques Schuster szerint ugyanakkor
ettől még egy német kancellár vagy külügyminiszter nyugodtan kimondhatja azt, hogy „a Gázai övezetben a háborút lehet emberek éheztetése nélkül is folytatni”,
ahogy azt is, hogy Ciszjordániában további izraeli telepek nemkívánatosak – csak nem úgy, ahogy azt Friedrich Merz és Johann Wadephul tették. „Egyedül a négyszemközti beszélgetés méltó egy olyan partnerséghez, amelyben a felek annak ellenére vesznek részt, hogy nem származik belőle folyamatos hasznuk”.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Mutatjuk a szombati nap legolvasottabb híreit!
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
