Az Európai Bizottság elnöke a legfőbb szószólója lett az európai védelem megteremtésének. De mennyire hiteles Ursula von der Leyen?
Donald Trump újraválasztása óta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangosan szorgalmazza az európai védelmi képességek fejlesztését és az úgynevezett stratégiai autonómia megteremtését. Brüsszelben az „európai szuverenitás” és egy közös hadsereg létrehozása mellett érvel, ám múltja súlyos kérdéseket vet fel hitelességével kapcsolatban.
Német védelmi miniszteri tevékenysége alatt a Bundeswehr káoszba süllyedt, aláásva Németország hadrafoghatóságát és szuverenitását.
Hogyan bízhatnánk meg benne, hogy egy 27 tagállamot érintő, 800 milliárd eurós védelmi projektet vezessen, ha saját országának hadseregét sem tudta modernizálni?
Ursula von der Leyen 2013-ban, német védelmi miniszteri kinevezésekor ambiciózus célt tűzött ki: modernizálni a Bundeswehrt és növelni Németország nemzetközi katonai szerepvállalását.
Hat év alatt azonban a német hadsereg állapota drámaian romlott, botrányok sora rontotta a minisztérium megítélését, és a hadrafoghatóság soha nem látott mélypontra süllyedt.
A legnagyobb visszhangot a „Berateraffäre” néven ismert tanácsadói botrány váltotta ki.
A minisztérium szabálytalanul, gyakran közbeszerzési eljárások nélkül kötött több millió eurós szerződéseket külső tanácsadó cégekkel, például a McKinsey-vel.
Ez nemcsak pazarlást jelentett, hanem azt is, hogy a német védelem irányítását magáncégek befolyásolták. A Szövetségi Számvevőszék (Bundesrechnungshof) rendszerszintű problémákat tárt fel, köztük a túlzott tanácsadói függőséget és az IT-modernizáció kudarcát.
Az ügyet súlyosbította, hogy von der Leyen szolgálati telefonján lévő adatok törlésre kerültek – hasonlóan a későbbi Pfizer-gate ügyben eltűnt SMS-ekhez. Bár a parlamenti vizsgálóbizottság nem rótt fel közvetlen jogi felelősséget, politikai felelőssége vitathatatlan maradt.
A Bundeswehr „Gorch Fock” kiképzőhajójának felújítása szintén kínos epizódként vonult be a történelembe.
A költségek 9,6 millió euróról 135 millió euróra szöktek, miközben a felújítást végző hajógyár csődbe ment.
A botrány a minisztérium rossz projektmenedzsmentjét és a költségvetési fegyelem hiányát tükrözte, amiért Von der Leyent széles körben bírálták.
Von der Leyen minisztersége alatt rendszeresítették a „környezetbarát” Puma harcjárműveket, amelyekről 2022-ben derült ki, hogy harcképtelenek. A járművek környezetbarát tűzoltó készülékei – amelyek CO2-gáz helyett biológiailag lebomló port használnak – a por bejutott olyan az érzékeny alkatrészekbe, mint például a motorba, ezzel használhatatlanná téve azokat.
A Bild szerint a járműveket csak teljes szétszereléssel és 2,6 milliárd eurós utólagos beruházással lehetne harcképessé tenni.
A Puma fiaskója szimbolikus volt: Von der Leyen zöld ambíciói a harckészültség rovására mentek.
A hivatali ideje alatt napvilágot látott jelentések megdöbbentő hiányosságokat tártak fel a Bundeswehr felkészültségében. 2018-ban kiderült, hogy a német hadseregnek alig voltak működőképes eszközei:
A haditengerészet sem úszta meg: volt olyan időszak, amikor egyetlen tengeralattjáró sem tudott lemerülni a víz alá, az F125-ös fregattokat pedig megbízhatatlanság miatt ki kellett vonni a hadrendből. A G36-os gépkarabélyról pedig kiderült, hogy nem lehet vele egyenesen lőni.
Összességében tehát körülbelül a Bundeswehr csupán harmada volt alkalmas aktív szolgálatra. Ez különösen érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy nemrég Ukrajna Németország fegyvereinek éppen egyharmadát követelte magának.
Von der Leyen minisztersége alatt a Bundeswehr vezetése nem csak technikai, hanem kulturális botrányokkal is szembesült. A tábornokokat megdöbbentette, amikor divatbemutatókat szervezett a minisztériumban, hogy kismama egyenruhákat vezessen be a terhes katonanők számára.
Összesen 500 egyenruhát teszteltek, amelyeket 80 önkéntes értékelt megjelenés, kényelem és légáteresztő képesség alapján.
Korábban a női katonáknak civil ruhát kellett viselniük, ha az egyenruha már nem fért rájuk.
Von der Leyen emellett egy nagyszabású fehér könyvben vázolta fel a Bundeswehr kulturális reformját, kiemelve a sokszínűséget és az esélyegyenlőséget.
A „sokszínűségmenedzsment” és az „interkulturális kompetencia” jegyében nőket, bevándorlókat, eltérő szexuális irányultságú személyeket, idősebbeket, különböző vallások követőit és fogyatékkal élőket kívánt bevonni a hadseregbe.
Workshopokat szervezett „A szexuális identitás és a szexuális irányultság kezelése a Bundeswehrben” címmel, miközben a hadsereg alapvető technikai problémái megoldatlanok maradtak.
Az Európai Bizottság elnökeként Von der Leyen hirtelen a közös európai haderő lelkes szószólója lett, ami valójában a nemzeti szuverenitás további korlátozását célozza.
A 2025-ös „ReArm Europe” terv a legkonkrétabb példája centralizációs törekvéseinek. A 800 milliárd eurós csomag közös fegyverbeszerzéseket, lég- és rakétavédelem fejlesztését, valamint Ukrajna támogatását célozza.
Ez azonban komoly veszélyeket rejt a tagállamok számára.
Ursula von der Leyen pályafutása feloldhatatlan ellentmondást mutat: védelmi miniszterként aláásta Németország hadkészségét, a nemzeti érdekeket külsős tanácsadók és lobbicégek alá rendelte, most mégis egy 800 milliárd eurós európai védelmi projektet kíván vezetni. A „ReArm Europe” centralizált megközelítése ugyanazokat a hibákat ismétli, amelyek Németországban kudarcot vallottak: a túlzott kiszervezést, a bürokratikus inkompetenciát és a nemzeti érdekek háttérbe szorulását.
Von der Leyen politikája egyszerre kudarc és fenyegetés. A tagállamoknak ébernek kell lenniük, hogy megvédjék szuverenitásukat egy egyre centralizáltabb EU-val szemben. Ha egy nemzeti hadsereget nem tudott modernizálni, hogyan bízhatnánk benne, hogy egy egész kontinens védelmét megszervezi? Az európai szuverenitás jelszava alatt valójában a nemzetállamok önrendelkezésének felszámolása zajlik.
Nyitókép forrása: THOMAS PETER /AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Néhány évvel ezelőtt az Európai Bizottság úgy döntött, 2030-ra az EU a globális chipgyártás 20 százalékáért fog felelni. Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint ebből semmi nem lesz – ahogyan a többi nagy ívű iparmentő tervből sem.
***
Megkongatta a vészharangot JD Vance.
Kiderült, hogy az OECD szerint a magyar gazdaság volt az egyik legsikeresebb az elmúlt tíz évben.
A politikai verseny éles, éhes, kreatív pártokat teremt, az ellenzék betiltása meg kényelmes, lusta posványt. Kohán Mátyás írása.
Szerintük az Egyesült Államok nem tudja, mi a demokrácia, de ők igen.
Éppen úgy, mint nálunk.
Magyarországhoz hasonlóan az Európai Unió több tagállama is szigorította az energiaitalok kiskorúaknak való értékesítését.
Az öreg kontinensen is hódítanak a kínai autók.
VOKS 2025, Magyarország a veszélyek korában, Kollár Kinga kijelentései, Magyar Péter „bennfentes kereskedelmi botránya” – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Horn Gábor és Sebestyén Géza.
