A „sokszínűségmenedzsment” és az „interkulturális kompetencia” jegyében nőket, bevándorlókat, eltérő szexuális irányultságú személyeket, idősebbeket, különböző vallások követőit és fogyatékkal élőket kívánt bevonni a hadseregbe.
Workshopokat szervezett „A szexuális identitás és a szexuális irányultság kezelése a Bundeswehrben” címmel, miközben a hadsereg alapvető technikai problémái megoldatlanok maradtak.
Az EU hadserege: a nemzeti szuverenitás fenyegetése
Az Európai Bizottság elnökeként Von der Leyen hirtelen a közös európai haderő lelkes szószólója lett, ami valójában a nemzeti szuverenitás további korlátozását célozza.
A 2025-ös „ReArm Europe” terv a legkonkrétabb példája centralizációs törekvéseinek. A 800 milliárd eurós csomag közös fegyverbeszerzéseket, lég- és rakétavédelem fejlesztését, valamint Ukrajna támogatását célozza.
Ez azonban komoly veszélyeket rejt a tagállamok számára.
- Többségi szavazás és a kis országok kiszolgáltatottsága A védelempolitikában bevezetni kívánt többségi szavazás – amit von der Leyen is támogat – azt jelentené, hogy a kisebb országok elveszíthetik a kontrollt védelmi döntéseik felett. Egy közös hadsereg a legnagyobb EU-hatalmak, például Németország és Franciaország dominanciáját erősítené, miközben a perifériás országok, mint Lengyelország vagy Magyarország érdekei háttérbe szorulnának.
- Közös kötvények és pénzügyi függőség Von der Leyen nem zárja ki a közös védelmi kötvények ötletét, amely a tagállamokat közös adósságba kényszerítené, különösen a déli államok nyomására. Ez a fiskálisan konzervatív országok, például Németország vagy Hollandia szuverenitását csorbítaná, mivel költségvetési döntéseiket Brüsszel befolyásolná.
- Közös beszerzések és a nemzeti ipar gyengítése A tagállamok önálló fegyverbeszerzéseinek korlátozása csökkentené a nemzeti védelmi iparok autonómiáját. Azok az országok, amelyek saját védelmi prioritásaikat követik, kényszerülhetnek brüsszeli diktátumok elfogadására, ami alááshatja gazdasági és stratégiai függetlenségüket.
- Ukrajna támogatása és védelmi iparának előnyben részesítése kérdéseket vet fel a tagállami érdekek háttérbe szorulásával kapcsolatban. Von der Leyen tervei az ukrajnai háborúra és a transzatlanti kapcsolatok bizonytalanságára válaszul születtek, de centralizált megközelítése figyelmen kívül hagyhatja a tagállamok eltérő prioritásait.
Ellentmondások és veszélyek
Ursula von der Leyen pályafutása feloldhatatlan ellentmondást mutat: védelmi miniszterként aláásta Németország hadkészségét, a nemzeti érdekeket külsős tanácsadók és lobbicégek alá rendelte, most mégis egy 800 milliárd eurós európai védelmi projektet kíván vezetni. A „ReArm Europe” centralizált megközelítése ugyanazokat a hibákat ismétli, amelyek Németországban kudarcot vallottak: a túlzott kiszervezést, a bürokratikus inkompetenciát és a nemzeti érdekek háttérbe szorulását.
Von der Leyen politikája egyszerre kudarc és fenyegetés. A tagállamoknak ébernek kell lenniük, hogy megvédjék szuverenitásukat egy egyre centralizáltabb EU-val szemben. Ha egy nemzeti hadsereget nem tudott modernizálni, hogyan bízhatnánk benne, hogy egy egész kontinens védelmét megszervezi? Az európai szuverenitás jelszava alatt valójában a nemzetállamok önrendelkezésének felszámolása zajlik.
Nyitókép forrása: THOMAS PETER /AFP