Felerősödött az EU-ellenes hangulat – újabb gazdasági nagyhatalom fordult szembe Németországgal

A norvég kormány és a választók egyre elégedetlenebbül szemlélik, hogy az európai villamosenergia-piac működése miatt emelkednek az energiaárak, miközben Berlin ragaszkodása az egységes német árrendszerhez egyre nagyobb terhet ró Oslóra. Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter az Euractivnak adott interjúban arról beszélt, hogy Németország döntései közvetlenül hajtják fel az árakat, és ez oda vezethet, hogy Norvégia akár ki is szállhat az európai villamosenergia-piacból.

A német modell miatt feszül a rendszer és nőnek az energiaárak

A gondok forrása Berlin azon törekvése, hogy az ország egész területén egységes villamosenergia-árak legyenek. A skandináv országok már régen külön árszektorokra bontották hálózataikat, hogy a fogyasztás közel legyen a termeléshez, de Németország továbbra sem hajlandó követni ezt a példát. 

– mondta Aasland, hozzátéve, hogy a döntés a német politikusok kezében van. 

• A norvég fogyasztók különösen érzékenyen reagálnak a kilengésekre, mivel tízből kilencen valós idejű árazás alapján fizetik a számlát. 
• A német háztartások viszont jellemzően fix díjas szerződésekkel védettek, így a rövid távú drágulást jóformán meg sem érzik. 

A helyzet politikai következményekkel is jár: felerősödött az EU-ellenes hangulat, és egyre többen teszik felelőssé Brüsszelt a drágulásért. Mindez rossz hír a Dániába futó két hatalmas kábel jövőjére nézve, amelyek szerződése idén jár le.

Norvégia nem akarja pótolni Európa hiányzó alapterhelését

Aasland emlékeztetett arra, hogy a dán–norvég összeköttetések a hetvenes években még kiegyensúlyozott rendszerben működtek: nappal Norvégia küldött áramot dél felé, éjjel pedig Dánia vissza. Azóta azonban minden megváltozott. A megújulók térnyerése miatt a norvég export a kétezres évek óta nagyjából megháromszorozódott, és az ország mára hatalmas nettó áramexportőrré vált. 

A gondokat tetézi, hogy Európa egyre inkább az északi vízerőművek stabil termelésére támaszkodik, amikor nem fúj a szél vagy nem süt a nap a kontinensen. 

– tette világossá a miniszter, aki szerint Stockholm és Helsinki is osztja ezt az aggodalmat.

Berlin döntései veszélybe sodorhatják a kábelkapcsolatokat

Aasland közölte, hogy csak azután dönt a dán kapcsolatok sorsáról, hogy megkapja az ország hálózatüzemeltetője, a Statnett jelentését. 

A miniszter szerint a helyzet mára gyökeresen más lett, mint amikor az első kábeleket megépítették, és felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi rendszer még mindig kölcsönösen előnyös-e.

Norvégia a világ egyik vezető olajexportálójaként, bár nem tagja az EU-nak, kulcsszerepet játszik az európai árak kordában tartásában, de egyre kevésbé hajlandó úgy érezni, hogy a terheket egyedül viseli.

Nyitókép: Friedrich Merz német kancellár és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök / John MACDOUGALL / AFP