Erre Zelenszkij aligha számított: elképesztő ajándékot kaphat Ukrajna az európai vezetőktől – de van egy bökkenő

A brüsszeli csúcstalálkozón dől el minden.

Sir Richard Knighton szerint az orosz támadás esélye kicsi, de nem zéró.

A brit külső hírszerzés (MI6) vezetője szerint a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg, és bár a konfliktus nem elkerülhetetlen, a szolgálat jelenleg „a béke és a háború mezsgyéjén működik”. A brit fegyveres erők vezérkari főnöke szerint „távoli, de nem zéró” annak a valószínűsége, hogy Oroszország megtámadja Nagy-Britanniát.
Blaise Metreweli, a 116 éves MI6 – hivatalos nevén titkos hírszerző szolgálat (Secret Intelligence Service, SIS) – 18., egyben első női vezetője hétfőn tartotta októberi kinevezése óta az első nyilvános helyzetértékelését, amelyben hírszerzési szempontból, mondanivalóját elsősorban Oroszországra összpontosítva vázolta fel a jelenlegi globális kihívásokat.

A James Bond-filmekben is megörökített MI6 főnöke – a szervezet egyetlen olyan tagja, akinek neve nyilvánosan ismert – úgy fogalmazott: Oroszország „agresszív, terjeszkedő és revizionista” irányvonalat követ, Ukrajna alávetésére törekszik, és mindeközben „a NATO-t is zaklatja”.
A felőrlő ukrajnai háború mellett Oroszország „a szürke zónában végrehajtott” akciókkal teszteli Nagy-Britanniát, olyan taktikákat alkalmazva, amelyek kevés híján ugyan, de még nem érik el a háború küszöbét – mondta a brit külső hírszerzés vezetője.
Ugyanezt a brit kormány nemrégiben előterjesztett új nemzetbiztonsági stratégiája is megállapítja.
Az 55 oldalas dokumentum megfogalmazása szerint az ukrajnai háborút Oroszország részéről közvetett, a nyílt fegyveres konfrontációval fenyegető szintet még át nem lépő – „sub-threshold” – műveletek, köztük kibertámadások és szabotázsakciók kísérik Nagy-Britannia és más NATO-tagországok ellen.
Hétfői helyzetértékelésében az MI6 vezetője is arról beszélt, hogy az orosz akciók közé tartoznak a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények elleni kibertámadások, a repülőterek és légitámaszpontok környékére irányított drónok, a tenger felszínén és az alatt végzett „agresszív aktivitás”, állami támogatással végrehajtott gyújtogatások és szabotázscselekmények, valamint olyan propaganda- és befolyásolási műveletek, amelyek célja az, hogy a társadalmon belüli repedések nyílt töréssé szélesedjenek.
Blaise Metreweli szerint
a káosz exportja” a nemzetközi kapcsolatok Oroszország által értelmezett formájának állandósult velejárója.
Az MI6 vezetője szerint a szolgálatnak világviszonylatban is a biztonsági kihívások egymásba fonódó egész hálózatával kell szembeszállnia katonai, technológiai, társadalmi, etikai területeken egyaránt, és e kihívások mindegyike az összes többire is igen összetett módon hat.
A brit külső hírszerzés főnöke úgy fogalmazott: ebben a helyzetben az MI6 jelenleg „a békét és a háborút elválasztó térben” végzi tevékenységét.
Blaise Metreweli szerint a szolgálat e tevékenysége során „kiszámított kockázatokat vállal”, ugyanakkor „soha nem süllyed az ellenfelei által alkalmazott taktikák szintjére, hanem igyekszik túljárni az eszükön”.
Sir Richard Knighton, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke a Royal United Services Institute (RUSI) nevű londoni védelmi és biztonsági elemzőközpontban ugyancsak hétfőn elmondott éves helyzetértékelésében kijelentette: távoli annak a valószínűsége, hogy Oroszország nagyszabású közvetlen katonai támadást intéz vagy inváziót indít Nagy-Britannia ellen, de
ez nem azt jelenti, hogy ennek esélye zéró”.
Knighton tábornok szerint a „távoli” ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy egy ilyen támadás valószínűsége eléri az 5 százalékot.
A vezérkari főnök – a brit királyi légierő (RAF) korábbi főparancsnoka – hétfő esti előadásában azt mondta: Oroszországnak masszív, technológiai szempontból egyre fejlettebb és immár jelentős hadszíntéri tapasztalatokkal is bíró hadserege van.
Knighton nem szólt ugyan közvetlenül arról, hogy Nagy-Britannia a hat évtizede megszűnt sorkatonai szolgálat újbóli bevezetésére készülne, de úgy fogalmazott: a nemzetbiztonság garantálását nem lehet egyedül a fegyveres erőkhöz „kiszervezni”, mivel ez a jelenlegi helyzetben az
„egész nemzet” feladata, „fiainknak, lányainknak, veteránjainknak egyaránt szerepet kell ebben vállalniuk,
szolgálniuk, szükség esetén harcolniuk kell”.
Ezt is ajánljuk a témában

A brüsszeli csúcstalálkozón dől el minden.

(MTI/Mandiner)
Nyitókép: Armend NIMANI / AFP