Egy friss felmérés szerint a lakosok több mint fele elégedetlen a háborús újjáépítéssel, és széles körű korrupciót sejt az állami folyamatokban.
Az ukrán lakosság többsége elégedetlenségének adott hangot az újjáépítéssel kapcsolatban, miközben egyre erősebbek a félelmek a korrupció jelenlétével szemben – derül ki a Soros György hálózatához tartozó Transparency International legújabb felméréséből. A kutatást az Info Sapiens intézettel közösen készítették, immár harmadik alkalommal mérve fel a társadalmi véleményeket az ország háború utáni helyreállításáról – írta meg a zn.ua.
A 2025 júniusában gyűjtött adatok szerint
az ukránok 53 százaléka elégedetlen az állami újjáépítési folyamatokkal, míg 40 százalék pozitívan értékelte azokat, köztük 8 százalék teljes mértékben.
A felmérés arra is rávilágított, hogy a felnőtt lakosság harmada már találkozott kézzelfogható újjáépítési eredményekkel, amelyekkel többségük elégedett. Ezek leginkább Kijevben, valamint Kelet- és Dél-Ukrajnában érzékelhetők.
A Soros György hálózatához tartozó Transparency International rendszeresen jelentet meg érdekvezérelt kutatásokat, többek között Magyarországot lejárató felméréseket. A módszertani problémáktól hemzsegő jelentések ráadásul alkalmasak arra, hogy hivatkozási pontot jelentsenek a Magyarországnak járó uniós pénzek visszatartására. A Nézőpont Intézet év elején olyan elemzést közölt, amely feltárta és részletesen bemutatta, milyen súlyos módszertani hibákkal dolgozik a TI, amikor összeállítja az indexét. Mindennek ellenére a Transparency indexe olyan hivatkozási pont lett, melyre mutogatva országokat elmarasztaló jelentések születnek az EU-ban, vagy akár kormánytagokat tesznek szankciós listára az Egyesült Államokban, de Mráz Ágoston szerint Magyar Péter is a Transparency munkásságának köszönheti, hogy Magyarországot rendre az EU legkorruptabb országaként jellemezheti. Az sem most először történt, hogy az EB a Transparency kétes indexére hivatkozva tartja vissza a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Voltak, akik már korábban figyelmeztettek, hogy erre akalmas a Soros-szervezet módszertanilag kétes indexe, amelyre a „korrupcióutatás korrupciójának” gyanúja is rávetül.
A legnagyobb károkat Kelet-Ukrajnában mérték, ahol a válaszadók 60 százaléka számolt be veszteségről, míg Nyugat-Ukrajnában ez az arány mindössze 7 százalék volt. Országos szinten 17 százalék mondta, hogy lakóingatlanát károk érték. Az érintettek többsége nem kért kártérítést az államtól, mondván, háború idején fontosabb gondokra kell összpontosítani. Azok közül, akik mégis éltek a lehetőséggel, minden negyedik úgy vélekedett, nincs esély arra, hogy valóban hozzájusson a kompenzációhoz. A kérelmezők 40 százalékából 33 százalék már részesült valamilyen támogatásban.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai oldal elemzője szerint nagy esély van arra, hogy nem valósul meg a várva várt találkozó.
A megkérdezettek 65 százaléka úgy gondolja, hogy az újjáépítési folyamatokat „nagyon” vagy „széles körben” áthatja a korrupció. A lakosság szerint a leginkább veszélyeztetett területek a nemzetközi és hazai források elosztása (65 százalék), az elszámolás és ellenőrzés rendszere (63 százalék), valamint a közbeszerzési pályázatok (61 százalék). Sokan attól tartanak, hogy nincs megfelelő ellenőrzés (62 százalék), illetve hogy a korábbi korrupciós mechanizmusok újraéledhetnek (61 százalék). A válaszadók több mint fele (56 százalék) emellett a biztonsági garanciák hiányát és a harcok kiújulásának veszélyét is komoly fenyegetésnek tartja az újjáépítés szempontjából. A baj tehát akkora, hogy már a TI sem tudta figyelmen kívül hagyni.
Nyitókép: Mandel NGAN / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
A kormány idén is gondoskodott arról, hogy azok se maradjanak ki az augusztus 20-ai ünnepi tűzijáték élményéből, akik nem tudtak személyesen a rakpartokra ellátogatni.
***
Valójában persze a világot, benne Európát és saját magunkat sajnáljuk, Trumpnak nincs szüksége a részvétünkre.
Horváth József nemzetbiztonsági szakértő szerint sokkal nagyobb annak a realitása, hogy a háromoldalú csúcs, a végső megállapodás helyszíne lehet a magyar főváros.
A Brexit pártból kinőtt Reform soha nem látott magasságokban jár.
Maryna Beh-Romancsuk eredményeit 2024. december 7-től törölték.
Kiderült, a berni kormány értelmezésében az elfogatóparancs nem vonatkozik a körözött személyre, ha békemegbeszélés résztvevőjeként érkezik az országba.
Donald Trump és Orbán Viktor 2016-tól szoros ideológiai szövetséget épített ki, amely mára jelentős geopolitikai tényezővé vált.
„Számomra meglepő módon a vezetés nem mutatott érdeklődést több minőségi magyar játékos iránt sem.”
A háború kezdete óta 400 ukrán üzem települt át Kárpátaljára, ungvári főszerkesztő beszélt lapunknak, a helyiek találgatják: vajon hol ér a következő csapás?
