Megnéztük, mit ír a lengyel, a román és a német jogállamisági jelentés – bár ne tettük volna

Egészen elképesztő, más országokat hogyan mutat be az EB jogállamisági jelentése és ahhoz képest mi a valóság.

Voltak, akik már korábban figyelmeztettek, hogy erre akalmas a Soros-szervezet módszertanilag kétes indexe, amelyre a „korrupcióutatás korrupciójának” gyanúja is rávetül.
Ahogy arról korábban beszámoltunk: az Európai Bizottság (EB) kedden hozta nyilvánosságra a tagországok jogállamisági helyzetét bemutató éves összeállítását, amely Magyarországgal kapcsolatban megállapította: összességében nem történt előrelépés, sőt a helyzet tovább romlott.
Azt is megállapították, hogy mindennek tekintetében az EU továbbra is visszatartja a 6,3 milliárd eurós kohéziós forrásokat. Egy korábbi cikkünkben összeszedtük, hogy a jelentés igen nagyvonalúan kezel aggasztó jelenségeket más országokban.
Ezt is ajánljuk a témában
Egészen elképesztő, más országokat hogyan mutat be az EB jogállamisági jelentése és ahhoz képest mi a valóság.
A dokumentum arra is kitért, hogy a Soros György hálózatához tartozó Transparency International (TI) 2024-es Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) alapján Magyarország az EU „legkorruptabb országa”.
Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy már hónapokkal ezelőtt gyanítani lehetett, a TI módszertani problémáktól hemzsegő jelentése arra lesz alkalmas, hogy hivatkozási pont legyen a Magyarországnak járó uniós pénzek visszatartására.
A Nézőpont Intézet év elején olyan elemzést közölt, amely feltárta és részletesen bemutatta, milyen súlyos módszertani hibákkal dolgozik a TI, amikor összeállítja az indexét.
Ezt is ajánljuk a témában
Egészen véletlenül pont azok az országok kaptak jó helyezést a Transparency International korrupciós indexén, amelyek bőkezűen támogatják a Soros-szervezet tevékenységét.
1. A Korrupció Érzékelési Index nem a Transparency saját felmérése: bár a korrupciós rangsor kapcsán a média gyakran a Transparency felmérésére hivatkozik, valójában tizenhárom másik index kimazsolázott részeredményeit összesíti, amelyek egyébként az országok eltérő körét, eltérő célokkal, és a korrupciót is csak érintőlegesen, azt is eltérő értelmezéssel vizsgálják.
2. A Korrupció Érzékelési Indexnek semmi köze a korrupció mértékéhez: a Transparency és a közleményeit kritikátlanul átvevő média is valótlanul állítja, hogy az index a korrupciót méri. Valójában gondosan kiválogatott személyek véleményén alapuló pontszámok alapján készül az országok rangsora.
3. Egy szűkkörű, elfogult szakértői zsűri ítéli meg az országokat: az úgynevezett „Magyarország-szakértők” ugyanazon baloldali szakértői véleményhegemóniához tartozó személyek, akik nemcsak egy irányba elfogultak, de adott esetben nem is a korrupcióval kapcsolatos tudományterület szakértői.
4. A Transparency és adatdonor indexei körbehivatkozzák egymást: a World Justice Project Rule of Law Indexe és a Freedom House is a Transparency-re mutat hivatkozási alapként korrupcióval kapcsolatos pontszáma meghatározásakor, melyet végül ismét felhasznál a Transparency.
5. Országonként különböző és eltérő számú indexet vesznek figyelembe: 10-nél több index egyik ország esetében sem szolgáltat részpontszámokat, 13 ország esetében viszont csak 3 részpontszámból tudtak a rangsorhoz pontszámot előállítani. Az adatforrások eltérő száma miatt különböző súllyal esnek számításba az egy-egy szervezettől átvett értékelések.
6. Az éves index országonként eltérő éveket vesz alapul: bár az éves rangsor éves korrupciós szintről számol be, a 2023-as rangsor alapjául szolgáló személyes vélemények valójában 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan fogalmazódtak meg.
7. A Transparency szerint legkevésbé korrupt országok a Transparency fő finanszírozói: a Transparency-t finanszírozó, liberális vezetésű országok rendre kiválóan szerepelnek a szervezet rangsorán, annak ellenére, hogy azok hangosak a valódi állami korrupciós ügyektől. Ez az ellentmondásos helyzet felveti a maffiában jellemző „védelmi pénz” szedésének látszatát.
8. Magyarország valójában az EU 27 tagállama közül a 7. legkevésbé korrupt – az EU hivatalos felmérése szerint. Az Eurobarometer felmérése alapján hazánkban az EU-átlagnál jobb a kormány korrupció elleni küzdelmének megítélése (HU: 37 százalék, EU: 30 százalék), amely az EU-rangsorban a hetedik legjobb eredmény.
A teljes elemzést a Nézőpont Intézet oldalán közzétett linken keresztül éri el.
De a módszertani problémáknál egy sokkal csúnyább összefüggésre is felfigyeltek a Nézőpontnál, amely akár a „korrupció korrupciójának” is tűnhet: a Transparency szerint legkevésbé korrupt országok pont a Transparency fő finanszírozói.
Mindennek ellenére a Transparency indexe olyan hivatkozási pont lett, melyre mutogatva országokat elmarasztaló jelentések születnek az EU-ban, vagy akár kormánytagokat tesznek szankciós listára az Egyesült Államokban, de Mráz Ágoston szerint Magyar Péter is a Transparency munkásságának köszönheti, hogy Magyarországot rendre az EU legkorruptabb országaként jellemezheti.
Az sem most először történt, hogy az EB a Transparency kétes indexére hivatkozva tartja vissza a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
„A CPI nemcsak politikai vádiratok, de jogi következményekkel járó politikai döntések hivatkozási alapjaként is szolgált az elmúlt években.
2022 decemberében a Tanács végrehajtási határozata a Magyarországnak szánt EU-s költségvetési kötelezettségvállalások 6,3 milliárd eurónyi értékű felfüggesztése mellett döntött, s a Bizottság határozatot megelőző, a döntés szükségességét indokló javaslatában utalt a TI indexére.
Ebben a Bizottság »kiegészítő mutatóként« figyelembe vette a CPI-t, és elutasította Magyarország kritikáját az indexszel kapcsolatban” – olvasható a Nézőpont elemzésében.
Ezzel korábban a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás is szembesítette a TI magyarországi jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst egy vitájukban. Erre a szubjektív indexre alapozva hoz az Európai Bizottság súlyos, húsba vágó döntéseket, ami nagyon súlyos szuverenitási kérdés – fogalmazott Lánczi.
Ezt is ajánljuk a témában
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója közötti vita nyitotta a Tranzit délutáni vitáinak sorát. Összefoglaló.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, A Nézőpont Intézet legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban és az Európai Unió Bíróságán fennáll a jogállamisági elvek súlyos megsértésének kockázata.
Ezt is ajánljuk a témában
Súlyos gyanú merült fel.
Egyes lobbitevékenységet végző szervezetek, mint például a Transparency International és a European Movement International, túlzott és átláthatatlan befolyást gyakorolnak az európai intézményekre”
– állapította meg a Nézőpont elemzésben.
A TI befolyása a Magyarországot sűrűn támadó EP-képviselő, Daniel Freund személyén keresztül is jól érzékeltethető, aki korábban a Transparencynek is a munkatársa volt.
Daniel Freund például klasszikus esete a forgóajtó effektusnak,
ami – a Transparency International Magyarország szerint – olyan köz- és a magánszektor közötti mozgás leírására szolgáló kifejezés, amely lehetőséget ad a nyerészkedésre és illetéktelen befolyásolásra” – írja a Nézőpont.
„Miután Daniel Freund megjárta az EP-t, mint tanácsadó, majd az NGO-világot, mint lobbista, 2019-ben visszatért az Európai Parlamentbe, immáron mint a Zöldek képviselője” – derül ki az elemésből.
A Nézőpont úgy fogalmaz:
A Transparency átláthatatlan és számonkérhetetlen befolyása példázható a Bizottság új korrupció elleni küzdelemről szóló irányelve körüli nyomásgyakorló tevékenységével is”.
A kutatóintézet állítása szerint elmondtható, „hogy az irányelv elfogadásával kapcsolatos eljárás kezdetétől a Transparency mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobban igazítsa elvárásai szerint a csomagot. Transparency jelen volt javaslatok megfogalmazójaként, stakeholder csoportként, szakértőként, információszolgáltatóként, hivatkozási alapként és nyomásgyakorló szervként is az eljárás során. Befolyásolta az EB és EP munkáját segítő szakértői csoportokat és maguk az intézmények tagjait is”.
Részlet a Nézőpont Intézet 2025 Jelentés a jogállamiság helyzetéről az EU intézményeiben című kiadványából.
„2022. február 17-én az EP követelte a Bizottságtól, hogy dolgozzon ki uniós szabályokat a korrupció elleni küzdelem jegyében – az ajánlást az EP részben a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexére tekintettel tartotta elengedhetetlennek. A felhívásra reakcióként a Bizottság először egy tanulmányt készíttetett a korrupció helyzetéről az Unióban – a Bizottság jelentéstevői 3 NGO-val konzultáltak az anyag megírása során, ebből az egyik a Transparency International volt. Nem sokkal később az Európai Bizottság 2023. május 3-án javaslatot tett egy új, korrupció elleni küzdelemről szóló irányelvre, amit a Transparency még aznap üdvözölt, mondván, hogy a szervezet már 2020-ban is hasonló elvek bevezetése érdekében „harcolt” az EU intézményeiben. A közös kommunikáció, amely bejelentette a Bizottság javaslatát, már az első oldalán két utalást tartalmazott a Transparency-re. A javaslat bejelentésével a Bizottság létrehozta a EU network against corruptiont, amelyben a Transparency rögvest aktív munkát kezdett el végezni. A Transparency túlzott befolyását szemléltető folyamat soron következő lépéseként a Transparency 2023 augusztusában véleményezte a Bizottság tervezetét és javaslatokat is tett vele kapcsolatban. Az EP 2024 februárjában fogalmazott meg javaslatokat a csomaggal kapcsolatban, a jelentéstevő, Ramona Strugariu (Renew, Románia) pedig az Europol és az Európai Ügyészség (EPPO) mellett a Transparency Internationalt nevezte meg azoknak a szervezeteknek, akiktől információt kapott a módosítási javaslatok kidolgozása során. Az EP által végül elfogadott javaslatok a Transparency saját állítása szerint részben a szervezet által javasoltakat is figyelembe véve fejlesztett a Bizottság eredeti csomagján. Az EP után 2024 júniusában a Tanács is kiállította véleményét az új korrupció elleni küzdelemről szóló irányelvről, amelyet a Transparency is és Daniel Freund is kifogásolt. Legfrissebb fejleményként elmondható, hogy a jogszabályalkotási folyamat következő lépésére készülődve az European Parliamentary Research Service 2024 szeptemberében elkészített egy eligazítást az EP-nek a csomaggal kapcsolatban – az eligazítás mindössze 9 oldalas szövege fél oldalban foglalkozik a Transparency álláspontjával.”
Nyitókép: Transparency International Magyarország