És igen! Már megint segített a Transparency, hogy visszatartsák a Magyarországnak járó uniós pénzeket

A Nézőpont Intézet megállapításai

1.  A Korrupció Érzékelési Index nem a Transparency saját felmérése: bár a korrupciós rangsor kapcsán a média gyakran a Transparency felmérésére hivatkozik, valójában tizenhárom másik index kimazsolázott részeredményeit összesíti, amelyek egyébként az országok eltérő körét, eltérő célokkal, és a korrupciót is csak érintőlegesen, azt is eltérő értelmezéssel vizsgálják.

2.  A Korrupció Érzékelési Indexnek semmi köze a korrupció mértékéhez: a Transparency és a közleményeit kritikátlanul átvevő média is valótlanul állítja, hogy az index a korrupciót méri. Valójában gondosan kiválogatott személyek véleményén alapuló pontszámok alapján készül az országok rangsora.

3.  Egy szűkkörű, elfogult szakértői zsűri ítéli meg az országokat: az úgynevezett „Magyarország-szakértők” ugyanazon baloldali szakértői véleményhegemóniához tartozó személyek, akik nemcsak egy irányba elfogultak, de adott esetben nem is a korrupcióval kapcsolatos tudományterület szakértői.

4.  A Transparency és adatdonor indexei körbehivatkozzák egymást: a World Justice Project Rule of Law Indexe és a Freedom House is a Transparency-re mutat hivatkozási alapként korrupcióval kapcsolatos pontszáma meghatározásakor, melyet végül ismét felhasznál a Transparency.

5.  Országonként különböző és eltérő számú indexet vesznek figyelembe: 10-nél több index egyik ország esetében sem szolgáltat részpontszámokat, 13 ország esetében viszont csak 3 részpontszámból tudtak a rangsorhoz pontszámot előállítani. Az adatforrások eltérő száma miatt különböző súllyal esnek számításba az egy-egy szervezettől átvett értékelések.

6.  Az éves index országonként eltérő éveket vesz alapul: bár az éves rangsor éves korrupciós szintről számol be, a 2023-as rangsor alapjául szolgáló személyes vélemények valójában 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan fogalmazódtak meg.

7.  A Transparency szerint legkevésbé korrupt országok a Transparency fő finanszírozói: a Transparency-t finanszírozó, liberális vezetésű országok rendre kiválóan szerepelnek a szervezet rangsorán, annak ellenére, hogy azok hangosak a valódi állami korrupciós ügyektől. Ez az ellentmondásos helyzet felveti a maffiában jellemző „védelmi pénz” szedésének látszatát.

8.  Magyarország valójában az EU 27 tagállama közül a 7. legkevésbé korrupt – az EU hivatalos felmérése szerint. Az Eurobarometer felmérése alapján hazánkban az EU-átlagnál jobb a kormány korrupció elleni küzdelmének megítélése (HU: 37 százalék, EU: 30 százalék), amely az EU-rangsorban a hetedik legjobb eredmény.

A teljes elemzést a Nézőpont Intézet oldalán közzétett linken keresztül éri el.

Részlet a Nézőpont Intézet 2025 Jelentés a jogállamiság helyzetéről az EU intézményeiben című kiadványából.

„2022. február 17-én az EP követelte a Bizottságtól, hogy dolgozzon ki uniós szabályokat a korrupció elleni küzdelem jegyében – az ajánlást az EP részben a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexére tekintettel tartotta elengedhetetlennek. A felhívásra reakcióként a Bizottság először egy tanulmányt készíttetett a korrupció helyzetéről az Unióban – a Bizottság jelentéstevői 3 NGO-val konzultáltak az anyag megírása során, ebből az egyik a Transparency International volt. Nem sokkal később az Európai Bizottság 2023. május 3-án javaslatot tett egy új, korrupció elleni küzdelemről szóló irányelvre, amit a Transparency még aznap üdvözölt, mondván, hogy a szervezet már 2020-ban is hasonló elvek bevezetése érdekében „harcolt” az EU intézményeiben. A közös kommunikáció, amely bejelentette a Bizottság javaslatát, már az első oldalán két utalást tartalmazott a Transparency-re. A javaslat bejelentésével a Bizottság létrehozta a EU network against corruptiont, amelyben a Transparency rögvest aktív munkát kezdett el végezni. A Transparency túlzott befolyását szemléltető folyamat soron következő lépéseként a Transparency 2023 augusztusában véleményezte a Bizottság tervezetét és javaslatokat is tett vele kapcsolatban. Az EP 2024 februárjában fogalmazott meg javaslatokat a csomaggal kapcsolatban, a jelentéstevő, Ramona Strugariu (Renew, Románia) pedig az Europol és az Európai Ügyészség (EPPO) mellett a Transparency Internationalt nevezte meg azoknak a szervezeteknek, akiktől információt kapott a módosítási javaslatok kidolgozása során. Az EP által végül elfogadott javaslatok a Transparency saját állítása szerint részben a szervezet által javasoltakat is figyelembe véve fejlesztett a Bizottság eredeti csomagján. Az EP után 2024 júniusában a Tanács is kiállította véleményét az új korrupció elleni küzdelemről szóló irányelvről, amelyet a Transparency is és Daniel Freund is kifogásolt. Legfrissebb fejleményként elmondható, hogy a jogszabályalkotási folyamat következő lépésére készülődve az European Parliamentary Research Service 2024 szeptemberében elkészített egy eligazítást az EP-nek a csomaggal kapcsolatban – az eligazítás mindössze 9 oldalas szövege fél oldalban foglalkozik a Transparency álláspontjával.”