Jelentés a helyszínről: sokkolta a kárpátaljai magyarokat a munkácsi támadás

„Mindenkit meglepett, mert ugye eddig három és fél év alatt azért ilyen támadás nem érte Kárpátalját, most pedig második legnagyobb városban történt mindez” – mondja el lapunk kérdésére Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója, aki egy fotót is megosztott arról, ahogyan a munkácsi vár fölött gomolyog a füst.

– fűzi hozzá Dunda. 

Egyelőre nincs pánikhangulat, teszi hozzá, „Miroszlav Bileckij kormányzó kora reggeli órákban kiment a helyszínre, az egyik országos tévének ott jelentkezett be” – teszi hozzá. Mint ismert, mindenkit arra kértek, hogy tartsa zárva az ablakokat, mert veszélyes anyagok szabadulhattak fel a tűz során.

Emlékeztet: valóban a megyében eddig csak szórványos támadások voltak, „Kárpátalja egy-két dróntámadást leszámítva nyugalomban volt, most közelebb ért a háború.” 

A csapás egyébként egy országos csapássorozat része volt, Ivano-Frankivszkban halálos áldozata is esett, s sajnos kevésbé is volt szokatlan, ami történt.

„Nem tudunk róla, hogy bármiféle katonai célt szolgált volna az üzem, igaz, erről nem is tudhatunk, hiszen az ilyesmi hadititok” – teszi hozzá a Flex kapcsán. Mindenesetre szóbeszéd, pletyka szinten már régóta pletykálnak arról Kárpátalján, hogy egyes üzemek álca alatt haditechnikai elemeket is gyárthatnak, vagy legalábbis tárolhatnak.

Ez már csak azért is lenne logikus, hiszen, bár Magyarország területéről nem szállítanak haditechnikát, a szomszédos Szlovákiából és Romániából igen.

„Szóbeszédek szintjén szó arról, hogy Kárpátalján akár tranzitzéllal is megfordulhatnak fegyverek, vagy akár rejtett módon haditechnikai elemek játszhatnak, hangsúlyozom, szóbeszéd, pletykaszinttel. Erről semmilyen fajta hivatalos információ nincs, és nem is lehet a birtokunkban, hiszen hadititok” – fejti ki Dunda.

– mondja a lapigazgató.

Amennyire tudjuk, Kárpátalja megóvása kapcsán a közvéleményben három teória keringett; az egyik, s a legvalószínűbb, hogy az uniós és NATO-tagországok által körbevett régiót azért nem érte eddig támadás, mert nem akartak egy-egy eltévedt rakétával provokálni az oroszok (ahogy történt például a Lengyelország területén földet ért, tragédiát okozva).

Egy másik – utóbb katonailag cáfolt – spekuláció arról szólt, hogy a Kárpátok vonulata védi valamelyest a térséget és segíti a légvédelmet,

S persze az is közrejátszhatott, hogy – hivatalosan – nincsen stratégiai jelentőségű üzem a megyében. 

Persze ez nem jelenti azt, hogy fedett módon ne lehetnének ilyenek, úgy tudni, a háború kezdete óta 400 üzem települt ide, s hogy köztük mi az, amelyik hadicélokat is szolgál fedetten, nem tudni, elvégre hadititok.

Mint posztjában Demkó Attila is célzott rá: „az utóbbi időben az ukránok egyre több katonai üzemet helyeztek át ide – ami a fenti okból logikus is. De célpontot jelent”.

Hogy az ominózus Fleck elektronikai üzem milyen kategóriába tartozott, nem tudni, de az is igaz, hogy az oroszok skrupulusok nélkül támadnak polgári infrastruktúrát is. A Flex egyébként helyi információk szerint külföldi kézben van.

Nyitókép: Dunda György fotója a füstfelhőbe burkolózó munkácsi várról