Ezért veszíthetnek a magyar gazdák is a Mercosur-megállapodással

Újabb fordulóhoz ért 2026 januárjának első felében az Európai Unió-Mercosur tárgyalások sorozata a szabadkereskedelmi megállapodásról. A korábbi, 2025 decemberi egyeztetéseket a gazdák brüsszeli tüntetése berekesztette, így a megállapodás aláírására is új időpontot jelöltek ki – emlékeztetett az Oeconomus. 

A mezőgazdasági dolgozók azonban azóta is folyamatosan támadják a tervezetet, mivel számos olyan pontot tartalmaz, amely versenyhátrányt okozna az EU mezőgazdaságában dolgozók számára. Sőt, emellett felmerülnek olyan élelmiszerbiztonsági kockázatok is, amelyek a teljes uniós lakosság számára veszélyeket jelentenek. A brüsszeli diplomaták jelezték, hogy mindent meg kívánnak tenni a helyzet orvoslására, azonban érdemi előrelépés az ügyben nem történt – írta a lap.

Az Oeconomus elemzésben a Mercosur-szerződés kérdéses részeit is áttekintette és az EU-Mercosur közötti kapcsolatok átalakulását is végigvitte. Valamint kitértek arra is, hogy a magyar gazdákat mennyiben érintené a tervezet jelenlegi formában történő elfogadása. Emlékeztettek, az EU és a Mercosur-országok közötti egyeztetések relatív hosszú időszakra tekintenek vissza. Az első lépések a partnerség irányába még 1999-2000-ben kezdődtek, amikor az EU Tanácsa meghatározta a tárgyalási irányokat az úgynevezett Interregionális Társulási Megállapodásra vonatkozóan. 2000 áprilisában formálisan is elindultak a tárgyalások a felek között a szabadkereskedelmi megállapodás kialakításának feltételeiről. 

Ezt követően egy hosszabb időszak következett, amikor érdemi előrelépés nem történt, majd a tárgyalások csak 2016-ban vettek új lendületet. 2019 júniusában az EU és a Mercosur országok képviselői elvi kereskedelmi megállapodásra jutottak, 2020 júniusában pedig lezárták az Együttműködés és Politikai Párbeszéd elnevezésű tárgyalási pillért. Ez volt az a szakasz, amikor a teljes társulási megállapodás tárgyalásai lényegében befejeződtek.

2023-tól a tárgyalások főleg a vitatott területekre terjedtek ki, vagyis leginkább a környezetvédelmi és mezőgazdasági ágazatokat érintő kérdésekre. 2025 szeptemberében az Európai Bizottság hivatalosan is benyújtotta a megállapodás aláírására és megkötésére vonatkozó javaslatot, amely azonban heves vitákat generált mind az EU, mind a társadalmi és vállalati szinteken. Így a december közepére tervezett aláírási ceremónia így, főleg francia és olasz ellenállásra elmaradt. A további tárgyalásokat és egyeztetéseket 2026 januárjában tervezték folytatni a felek.

Miért éri meg ez az EU-nak?

A terjedelmes írásban feltették a kérdést, hogy enny vita és hosszú tárgyalási folyamat után mennyire éri meg az EU-nak ez a társulás. Ismertették, hogy 

2024-ben a teljes kereskedelméből közel 17 százalékkal részesedett. A Mercosur az EU tizedik legnagyobb árukereskedelmi partnere volt ugyanekkor. 2024-ben az EU és a Mercosur közötti kereskedelem értéke meghaladta a 111 milliárd eurót: ebből 55,2 milliárd eurót képviselt az export és 56 milliárd eurót az import. A kereskedelmi forgalom több mint 80%-a az EU és Brazília között bonyolódott. De az árukereskedelem mellett jelentős a tőkeáramlás is a két szervezet között: az EU a legnagyobb befektető a Mercosur-országokban, 2023-ban mintegy 390 milliárd euró értékű befektetésállománnyal – sorolták.

Így hatna a magyar mezőgazdaságra

Az Oeconomus cikkében rámutatott, hogy az eddigi legtöbb vitát a mezőgazdasági termékek importja generálta a tárgyalások során. A megállapodás értelmében ugyanis az európai uniós piacra lényegesen magasabb mennyiségben érkeznének áruk a déli országokból, mint korábban, mindez pedig 

Kiemelték, a megállapodás a magyar gazdákra is jelentősen hatna a jelenlegi formában. A legnagyobb vesztese az egyezménynek az állattenyésztés volna, különösen a marha és baromfi ágazat. Az olcsó marhahús miatt csökkenne a magyar felvásárlási ár, romlana a jövedelmezőség, mindez pedig azokon a területeken okozná a legnagyobb gondot, ahol különösen nagy jelentősége van az ágazat fennmaradásának, például az Alföldön – tették hozzá.

Ők lennének a legnagyobb vesztesek

A lap úgy összegezte, hogy a Mercosur-szerződés, bár számos olyan pontot tartalmaz, ami valóban elősegítheti az EU számára az exportbővítést, a túlsúlyban mégis azok az érvek vannak, amelyek a tárgyalások folytatását, a megállapodás finomítását, átalakítását javasolják. 

Hangsúlyozták, hogy 

Az ellenző országok között Magyarország, Ausztria, Franciaország, Írország és Lengyelország hivatalosan is jelezték, hogy nem támogatják a megállapodást – zárták az elemzést.

Nyitókép: Christophe ARCHAMBAULT / AFP