Újabb válság kapujában áll Európa, amire Brüsszel most készül rátenni még egy lapáttal

Megismétlődhet a 2022-es globális infláció, mivel a közel-keleti konfliktus hatásai az agráriumban is súlyos hiányhoz vezettek, Európa pedig egyre súlyosabb versenyhátránnyal néz szembe.

Az arab országokat ért iráni támadások és a Hormuzi-szoros lezárása példátlan sokkot okozott az olaj- és földgázpiacokon, de világszerte jelentős pánikot okoz a műtrágya és a műtrágya-alapanyagok hiányától való félelem is. Európa ráadásul ahelyett, hogy kezelné a helyzetet, tovább nehezítené a növénytermesztésben létfontosságú szerek beszerzését.

Mitől félnek Európa termelői?

Az iráni konfliktus miatt már március legeleje óta jelentős fennakadások vannak a globális kőolaj- ls LNG-kereskedelemben, ráadásul a legfrissebb hírek szerint a helyzet gyors javulására egyre kevesebb az esély.

A kőolaj világpiaci ára már többször is átlépte a 100 dolláros lélektani határt, miközben a földgázárak is jelentősen nőttek. Ennek oka, hogy a közel-keleti nagy olaj- és cseppfolyósított földgázszállító országok létesítményei súlyosan megrongálódtak az iráni bombázásokban, ráadásul a meglévő készletek tengeri szállítását is blokkolja Teherán.

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, világszerte súlyos piaci pánik lett úrrá, amely már a fogyasztói árakban is tetten érhető, elsősorban az üzemanyagárakban. Magyarország ezért védett árral avatkozott be a piaci tarifákba.

A védett üzemanyagárak szerepe kulcsfontosságú a mezőgazdaságban is, kiemelten most, a tavaszi munkálatok időszakában. A magyar gazdák így nagyrészt védettek a más országokban tapasztalt önköltség-növekedéstől, de a szántóföldi növénytermesztők a műtrágya árának az emelkedésétől is tartanak.

Nagy István agrárminiszter a napokban arra szólította fel a műtrágya-kereskedőket, hogy a már korábban – jóval alacsonyabb eladási árakon – megkötött szerződéseket ne mondják fel egyoldalúan azért, mert a globális kínálathiánytól való félelem miatt kilőttek az aktuális árak.

Ezért nélkülözhetetlen a közel-keleti szállítás

A műtrágya nélkülözhetetlen tápanyag a növénytermesztésben, elsősorban a szántóföldi növények átlaghozamának eléréséhez. A megtermelt mennyiség akár 50 százalékkal is kevesebb lenne műtrágyázás nélkül. A szerek kijuttatásának ráadásául most van itt az időszaka, vagyis a gazdák csak egy szűk, néhány hetes időszakban tudják hatékonyan alkalmazni az eljárásokat.

Egyelőre nincs készlethiány, mivel a termelőknek előre kell szerződniük a műtrágyára, ugyanakkor sok kereskedő akár szabálytalanul is felmondja ezeket azért, mert az azonnali piacon a sokszorosát keresheti a meglévő készletekkel.

A Közel-Kelet országai kulcsszerepet töltenek be a globális műtrágya-kínálatban, mivel 

• jelentős termelők
• és a műtrágya-gyártáshoz szükséges földgáz nagy része is a térségből származik.

Európa legnagyobb gyártója, a Yala a Financial Times-t arról tájékoztatta, hogy az előállításhoz szükséges földgáz ára a duplájára emelkedett. Problémát okoz, hogy az azonnali piacon brutálisan nőttek az árak, a helyzetet pedig tovább rontja, hogy a termelőknek most kellene leszerződniük a következő szezon szükséges mennyiségére.

Kihívást jelent, hogy a világpiacon rendkívül nyomottak a gabonaárak, vagyis az önköltség-emelkedést az árak nem tudják ellensúlyozni.

Szélsőséges esetekre is fény derült: a felhalmozott műtrágyával rendelkező gazdáknak most jobban megéri tovább értékesíteni a műtrágyát, mint megtermeszteni a gabonát.

Brüsszel ismét elkésett és nem a segítségen gondolkozik

Az európai gazdákat és vállalatokat tömörítő legnagyobb érdekképviseleti szövetség, a Copa-Cogeca a jelenlegi helyzetben arra sürgette az Európai Uniót, hogy mielőbb készítse el az évek óta késlekedő műtrágya-stratégiát.

A Copa-Cogeca felidézte, az európai gyártás felfutását és az alternatívák, például a hagyományos trágyahasználatot gátolják a szigorú uniós szabályok. Brüsszel ráadásul év elejétől kiterjesztette a műtrágyákra is az EU széndioxid-kereskedelmi szabályozását, vagyis az importált műtrágya után karbonvámot kell fizetniük a kereskedőknek, ami már alapvetően megdrágította az év első hónapjaiban a műtrágyát még annak ellenére is, hogy decemberben jelentős készletfelhalmozás ment végbe.

Kínálathiányt készít elő Ursula von der Leyen

Magyarország egyelőre blokkolja az Oroszországgal szemben elfogadni tervezett 20. szankciós csomagot. Ennek a csomagnak a része az Oroszországból importált műtrágyára kivetett extra vám és más olyan intézkedések, amelyek ugyan nem tiltják meg a behozatalt, de jelentős költségnövekedést okozhatnak. 

Nem ez az első intézkedés, amely komoly csapás az európai termelőkre. Ursula von der Leyen februárban bejelentette, életbe lép a Mercosur-megállapodás, vagyis a silányabb minőségű, olcsóbb dél-amerikai élelmiszerekkel kell hamarosan versenyezniük a termelőknek. Ukrajna felől is nő az import, mivel Brüsszel növelte a vámmentesen behozható mennyiségeket. A hátrányba kerül európai gazdáknak ráadásul a jövőjük is egyre bizonytalanabb, mivel Ursula von der Leyen terve, hogy jelentősen, 20 százalékkal csökkentse a Közös Agrárpolitika költségvetését azért, hogy a pénzből Ukrajna agrár-óriásvállalatait támogassa.

Nyitókép: Damien MEYER / AFP