Brüsszel újabb csapást mért a gazdákra, már kongatják a vészharangot

Újabb többletköltséget okozhat az európai termelőknek, hogy idén januártól Brüsszel kiterjesztette a magas szén-dioxid kibocsátású árukra vonatkozó CBAM-szabályozást több importtermékre, egyebek mellett a nitrogén-műtrágyákra is. A részletszabályok is kérdéseket vetnek fel, ami fokozza a piaci aggodalmakat, emiatt januárban gyakorlatilag leállt a műtrágya-import.

A CBAM-rendelet értelmében a magas szén-dioxid-kibocsátással gyártott, importált termékek után karbonvámot kell fizetniük az importőrök nagy részének, de az adminisztrációs terhek is jelentős kihívást okoznak. 

Több nehézipari termék mellett az intézkedés kiterjed a műtrágyákra, elsősorban a magas nitrogéntartalmú műtrágyákra is, vagyis ezeknek a behozatala jelentősen megdrágul. Az intézkedés egyébként az uniós műtrágya gyártókat hivatott védeni azzal, hogy a harmadik országokból érkező árukra is kiterjed az unió szén-dioxid-rendszere, de az adminisztrációs teher és a bonyolult szabályok a logisztikát is megnehezítik.

A műtrágya elengedhetetlen a növénytermesztésben a hozamok fenntartásához. Ráadásul az érintett szántóföldi növénytermesztő gazdálkodók önköltségének jelentős részét a műtrágya teszi ki, hiánya akár jelentős élelmiszerár-emelkedést is okozhat. A veszély nem ismeretlen: a 2022-es energiaválság időszakában a megduplázódó gázárak miatt a műtrágya ára is brutálisan megemelkedett, ami miatt a felhasználásuk is visszaesett.

Az árak az elmúlt években stabilizálódtak, de a továbbra is magasabb energiaárak miatt a műtrágya még mindig többe kerül, mint 2022 előtt. 

Brüsszel régóta azt várja, kevesebb legyen a műtrágya

A 2022-től fokozatosan elbukott Green Deal stratégiák egyik fontos célpontja volt a mezőgazdaság. 

Ennek ellenére Brüsszel korábbi terve az volt, hogy 2030-tól jelentősen korlátozza a műtrágya felhasználását, noha alapvető eleme a modern nagyüzemi növénytermesztésnek. Műtrágyázás nélkül a termés minősége rosszabb lenne, mennyisége pedig jelentősen elmaradna a jelenlegi hozamoktól, más tényezőkkel együtt jelentősen felhajtva az élelmiszerek árát.

Nem bízták a véletlenre a kereskedők

Műtrágyahiánytól szerencsére nem kell tartani, de az árak emelkedése miatt magasabb önöltség előbb utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. 

Az importőrök ráadásul nem bízták a véletlenre. Az európai műtrágyagyártók érdekképviselete szerint decemberben – azaz a magasabb költségek bevezetése előtt – 150 százalékkal nőtt a nitrogénműtrágya behozatala, az éves szükséglet több, mint negyedét is meghaladta a mennyiség.

A januártól bevezetett szigorításokra időben fel lehetett volna készülni, ugyanakkor a tiltakozások oka részben az, hogy az extra költségek és a bonyolult szabályozás miatt kiszámíthatatlanná vált a behozatal, mivel a költségek tervezhetetlenné váltak.

Putyin kezében az európai növénytermesztők?

Az Európai Unióban a szükséges műtrágyának csak egy részét gyártják, ráadásul a magas energiaárak miatt drágán. A 2022-es energiaválság a jelenlegi piaci feszültségekkel ellentétben hirtelen borította fel a műtrágyapiacot, brutális áremelkedést okozott az elszabaduló földgáztarifák miatt. 

Ezt kihasználta Oroszország, mint műtrágya-nagyhatalom: Moszkva az uniós árakhoz képest jóval kedvezőbb árat kínált. 

Az orosz szállítmányok kiváltása az uniós termelés növelésével lehetséges, amely több éves folyamat, ráadásul Ukrajna is növelné szerepét. A távolabbi régiókból a beszerzés a logisztikai költségek miatt jóval drágább.

Az európai gyártók örülnek a karbonvámok bevezetésének, ugyanakkor továbbra sincs átfogó stratégia az uniós műtrágya-előállítás megerősítésére, ami tovább növeli az uniós gazdák versenyhátrányát. 

Nyitókép: Li Junsheng / IC photo / Imaginechina / AFP