Átmeneti visszaesés után tovább nőhet az Európai Unióba érkező ukrán mezőgazdasági termékek és élelmiszerek mennyisége, tovább csökkentve az uniós gazdák versenyképességét. Brüsszel nagyvonalúságának Moszkva a legnagyobb nyertese: a jelentős bevételek mellett globális befolyását is növelte Ukrajna négy évvel ezelőtti megtámadása óta.
Ötödik évébe lépett kedden az orosz-ukrán konfliktus, a béke pedig még mindig távolinak tűnik, ráadásul Európa és Ukrajna tovább folytatná a háborút. A konfliktus a világ élelmiszer-kereskedelmében is nyomot hagyott, jelentősen megváltoztatva az erőviszonyokat a háború előtti utolsó, 2021-es évhez képest.
Magyarország szempontjából a legnagyobb változás, hogy tavaly az Ukrajnából származó élelmiszerek fele érkezett az EU-ba, a harcok előtt ez az arány a 30 százalékot sem érte el. Ez pedig oda vezetett, hogy Kijev nem szállít élelmiszert és más mezőgazdasági árukat a korábbi célországokba, amelyeknek így már Moszkva a legfontosabb kereskedelmi partnere.
Az EU-s import visszaesése 2024-hez képest nem tartós, mivel az okozta, hogy 2025-ben átmenetileg újra életbe léptek a 2022-től átmenetileg eltörölt vámok és a kvóták az ukrán termékekre. Az átmeneti időszakot követően pedig az EU és Ukrajna közti, tavaly módosított kereskedelmi szabályok miatt ismét az ukrán behozatal növekedésére lehet számítani.
Az ukrán agrárkivitel közel fele, 47,6 százaléka érkezett az EU-ba úgy, hogy a háború kitörése előtt, 2021-ben ez az arány még csak 26-27 százalék volt.
Az elkövetkező időszakban tehát újra számolni kell az ukrán élelmiszerek növekedésével Európában, amely komoly csapás a helyi termelőknek, mivel az olcsó alapanyagok és élelmiszerek lenyomják az árakat és beszűkítik az uniós termelők piacait.
Ezt is ajánljuk a témában
Pár stratégiailag lényegtelen település visszafoglalása után turbófokozatba kapcsolt az ukrán-nyugati propagandagyár, amit a német kancellár vezet.
Az ukrán élelmiszerek nem ugyanolyan súlyosan károsítják az uniós országok piacait. A kelet-európai tagállamokban érzékelhetőbb az import hatása, miközben Nyugat-Európa a dél-amerikai országokkal létrejött Mercosur-megállapodástól retteg.
Ezt is ajánljuk a témában
Az európai gazdatársadalom példátlan egységbe szerveződve küzd a túlélésért.
Az európai gazdák versenyképességét az előnytelen szabad-kereskedelmi megállapodások mellett tovább rontja a Green Deal és az agrártámogatások tervezett jelentős, 20 százalékos csökkentése, valamint a túlzott bürokrácia is.
Az Európai Unió immár ötödik éve támogatja Ukrajnát Oroszországgal szemben. Annak érdekében, hogy az ukrán gazdaság ne omoljon össze, az EU szabad utat engedett a belső piacaira az ukrán élelmiszereknek.
Az ukrán export megszilárdult Európába felé, Kijev korábbi célpiacait részben az olcsóbb uniós szállítás, részben a Fekete-tenger útvonalainak 2024-ig tartó orosz blokádja miatt elveszítette, vagy feladta.
Az EU-ba érkező ukrán élelmiszer-behozatalnak köszönhetően Oroszország megszerezte a korábbi ukrán exportpiacok jelentős részét, nagyban hozzájárulva az orosz hadigazdasághoz.
Ráadásul Moszkva nem csak üzleti szemmel tekint a mezőgazdasági- és élelmiszerexportjára, hanem geopolitikai eszközként is. Ennek köszönhetően a hagyományos piacaira már aligha tud visszatérni Ukrajna, hiába sikerült felszabadítani a Fekete-tenger útvonalait.
Oroszország tehát egyértelmű nyertese az Európai Unió saját gazdálkodóit hátrányba hozó ukrán élelmiszerimportnak, mivel olyan fontos piacokat szerzett meg tartósan az elmúlt években, amelyeket a háború kitörése előtt vagy Ukrajnával közösen láttak el élelmiszerrel, vagy Ukrajna volt a meghatározó partner.
A legnagyobb arányban az orosz gabonaexport nőtt, a háború előtt még jelentős mennyiségű ukrán gabonát vásárló országok közül ma már Oroszország látja el
Moszkva jelentős agrárexportot bonyolít a szubszaharai afrikai régióba és Dél-Kelet Ázsiába is.
Oroszország tudatos stratégiával szilárdította meg a termékei iránti keresletet, mivel jelentős állami kedvezményeket és sok esetben ingyenes szállítmányokat is juttatott a geopolitikai szempontból kiemelt célpiacokra.
Az orosz gazdaság ennek köszönhetően jelentős és stabil bevételhez jut, ráadásul a befolyt összeg nagy részét devizában kapja, amely a nyugati szankciók miatt kiemelten előnyös.
Oroszország és Ukrajna a világ két legnagyobb mezőgazdasági alapanyag-termesztő országa. Az elmúlt évtizedben az ukrán terméshozamokat jelentősen megemelték a nyugati befektetők a laza környezetvédelmi szabályoknak és a fejlett technológiáknak köszönhetően. Az orosz mezőgazdaság és halászat pedig behozhatatlan előnyt élvez, köszönhetően a hatalmas területeknek.
Ukrajna globális szerepének csökkenését és Oroszország erősödését jelzik az adatok is. Oroszország
Ukrajna ezzel szemben
Moszkva ráadásul jelentősen diverzifikálta agrárkivitelét: továbbra is meghatározó, 30 százalék a gabonafélék aránya, de jelentőssé vált az állati zsiradékok és növényi olajok exportja, valamint a halaké és tengeri élelmiszereké.
Az Európai Unió ukránbarát agrárpolitikája és a 2022 óta Moszkvával szemben bevezetett uniós szankciók nem érintették közvetlenül az orosz mezőgazdaságot, mivel az EU már 2014-ben, a kelet-ukrajnai konfliktus kezdetekor kitiltotta az orosz élelmiszereket.
A háború óta a világ élelmiszer-ellátásában a megváltozott erőviszonyok nyertese tehát Oroszország. Az agrárbizniszből származó bevétel ugyan nagyságrendekkel elmarad az energiahordozókból származó bevételektől, de Moszkva az élelmiszer-exportnak köszönhetően jelentősen növelte geopolitikai szerepét a világ számos régiójában.
Nyitóképünkön: Blokád alá vonták a lengyel gazdák a lengyel-ukrán határátkelőket, megakadályozva az ukrán élelmiszert szállító teherautók belépését Lengyelországba
Fotó: Omar Marques / ANADOLU / Anadolu via AFP
Bár a drogos bulibotrány nagyon zavaros, az biztos: Magyar Péter zsarolható – mutatott rá az elemző.
Ukrajna hajdani külügyminisztere egy interjúban tálalt ki a rettenetes titkokról.
Miközben a frontokon továbbra is zajlanak a harcok, Washingtonban már a naptárt nézhetik.
Az ukrajnai támogatási csomag körüli vita odáig jutott, hogy egyesek a tagsági jogok felfüggesztését is nyíltan belengették.
A francia államfő szerint Magyarországon kívül több európai országnak is nagyobb engedményeket kell tennie Ukrajna számára.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy egy nagyon udvarias levelet küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének.
„Magyarország elképesztő zsarolás, nyomásgyakorlás és fenyegetések célpontjává vált” – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Ukrajna hajdani külügyminisztere egy interjúban tálalt ki a rettenetes titkokról.
Miközben a frontokon továbbra is zajlanak a harcok, Washingtonban már a naptárt nézhetik.
