Brüsszel újabb merényletre készül az európai gazdák ellen, Ukrajna már dörzsöli a markát

Kiszivárgott Brüsszel terve: az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság azon dolgozik, hogy Ukrajna már idén részleges, 2027-től, pedig már az Európai Unió teljes jogú tagja lehessen. Ahogy arról a Mandiner korábban beszámolt, a terv végrehajtásának az útjában áll Orbán Viktor és Magyarország, ezért több mint valószínű, hogy Ukrajna érdekében beavatkozhat Brüsszel az április 12-ei választásokba.

A háború folytatását és Kijev gyorsított uniós tagságát erőltető uniós politikusok Magyar Péter győzelmét szeretnék, mivel számukra egyértelmű, a Tisza Párt elnöke nem akadályozná meg Ukrajna belépését az EU-ba. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány és más tagállamok sem pusztán szimpátiaalapon utasítják el az ukrán csatlakozást, hanem azért, mert óriási károkat okozna Európának egy ilyen döntés.

„Az is egyértelmű ma már, hogy Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közös céljainak az első nagy áldozata az európai élelmezés-biztonság lenne, mivel az eddig napvilágot látott tervek és a már meghozott döntések is veszélyeztetik az európai gazdákat, miközben az egész agráriumot versenyhátrányba hozzák a szabadkereskedelmi megállapodások” – nyomatékosította a Mandiner kérdésére Papp Zsolt. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az Ukrajnával és a dél-amerikai országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások veszélyei mellett arra is emlékeztetett, hogy Brüsszel 20 százalékkal csökkentené a következő uniós költségvetési ciklusban az agrártámogatásokat, miközben felszámolná az évtizedeken át sikeres uniós élelmiszer-előállítás egyik alapját, a Közös Agrárpolitikát.

Ukrajna kapná a gazdáktól elvett pénzt

Papp Zsolt figyelmeztetett, már régóta világos, hogy Brüsszel azért akarja a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetésben jelentősen, közel negyedével visszavágni a gazdák pénzét, mert Ukrajna háborús finanszírozása és az erőltetett uniós csatlakozási tervek rengeteg pénzbe kerülnek. Ráadásul 

Az agrárkamara vezetője kitért rá, hogy Brüsszel a közelmúltban olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kijevvel, ami hosszú távon lehetővé teszi, hogy a bizonytalan eredetű ukrán élelmiszerek nagy mennyiségben árasszák el az EU piacait, ráadásul több esetben ezek már most is uniós termékekként jelennek meg a fogyasztók asztalán. 

Brüsszel tehát Ukrajna érekeit szem előtt tartva 

• egyrészt elvenné az európai és így a magyar termelőknek járó pénzek egy jelentős részét, 
• miközben versenyhátrányba kényszeríti őket Kijev uniós csatlakozásával és a Mercosur-országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodással.

Az elnök az Ukrajna jelentette veszély mellett felhívta a figyelmet a Mercosur-megállapodásra is, amely szerinte egy merényletként értékelhető az európai gazdák és agrárium ellen. Miközben az EU folyamatosan szigorítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésre vonatkozó elvárásokat a saját termelőivel szemben – az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy mellett a fenntarthatóság és a környezetvédelem területén egyaránt – a szabadkereskedelmi egyezmény utat nyitna az uniós normáknál jóval enyhébb szabályozás mellett előállított, és így jóval versenyképesebb dél-amerikai import előtt.

„Csökkennének a felvásárlási árak, veszélybe kerülnének a vidéki munkahelyek és nőne az importfüggőség” – fogalmazott az elnök.

Összefogtak az európai termelők és nem adják fel a harcot

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ közösen lép fel a magyar gazdák védelme érdekében, együttműködve Magyarország nemzeti kormányával és a legnagyobb uniós érdekképviseletekkel. Papp Zsolt ennek kapcsán hangsúlyozta,

Rámutatott, ez nem csak szavak szintjén valósul meg: a NAK és a MAGOSZ részt vett decemberben a több tízezres, évtizedek óta nem látott méretű brüsszeli gazdatüntetésen, valamint a strasbourgi demonstráción is.

A december 18-i brüsszeli gazdatüntetés egyik részeredménye volt, hogy a Mercosur-megállapodás aláírását elhalasztották. Január elején azonban az Európai Bizottság egy számviteli trükközéssel feloldotta az olasz vétót a megállapodás aláírása kapcsán, így Magyarország mellett 

• Ausztria, 
• Franciaország, 
• Írország 
• és Lengyelország határozott tiltakozása 
• és Belgium tartózkodása ellenére január 7-én jóváhagyták tanácsi szinten a megállapodást. 

A tagállamok minősített többsége felhatalmazta az Európai Bizottságot az EU-Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény aláírására.

– idézte fel a NAK elnöke. Franciaországban és Belgiumban autópályákat torlaszoltak el, Brüsszelben több ezer traktor jelent meg a demonstrációkon, a francia-belga határnál napokra megbénult a közlekedés.

A gazdák európai összefogását jól mutatja, hogy a tiltakozások megfékezését célzó hatósági fellépések ellenére január 21-án ismét több ezer gazda tiltakozott és 1000 traktorral vonultak Strasbourgba az Európai Parlament épülete elé, hogy tiltakozzanak az EU agrárpolitikája és a Mercosur-megállapodás ellen.

Az újabb több ezres gazdatüntetést követően az Európai Parlament megszavazta azt a javaslatot, hogy az Európai Bíróság elé utalja az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodást, ami jelentősen késleltetheti az egyezményt, és akár az egyezmény végrehajtását is befolyásolhatja.

Papp Zsolt kifejtette, az uniós bíróságnak több mint egy éve lesz arra, hogy véleményt nyilvánítson, következtetései a megállapodás módosítását eredményezhetik, ha az egyes részeiben összeegyeztethetetlennek bizonyul az uniós joggal. Időközben a megállapodás végrehajtását is felfüggesztik.

Nem bíznak a gazdák a Tisza Pártban

A Mandiner is beszámolt róla, hogy a strasbourgi gazdatüntetésre a Tisza Párt EP-képviselői és Magyar Péter is kilátogatott, de vele volt Bóna Szabolcs, az ellenzéki párt nagybirtokosa, akinek az apja egykori tsz-vezetőként juttatta a több, mint ezer hektáros területet a család tulajdonába.

A helyszíni beszámolókból ugyanakkor világosan kiderült, Magyar Péterék oda sem mentek a magyar gazdákhoz, helyette az olasz termelők mellett fotózkodtak, majd azt próbálták meg a magyar közvéleménnyel elhitetni, hogy csak ők képviselték a hazai termelőket.

„Igencsak meglepő volt” – foglalta össze Magyar Péterék jelenlétét kérdésünkre Papp Zsolt. 

Az elnök világossá tette, a gazdák világosan látják a Tisza Párt politikáját és Magyar Péter viselkedését. „Azt a bizonytalanságot érzékeljük, amivel sokan tekintenek rájuk. Az azzal kapcsolatos ellenszenvet, hogy rövid felfutásuk során árulással, lehallgatással, egymás ellen uszítással vezettek meg embereket. Hit és remény helyett haragot és uszítást képviselnek. Kicselezik, cserben hagyják, elárulják őket” – részletezte Papp Zsolt.

Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP