Megkezdődött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei gazdasági évnyitója. A Puskás Arénában tartott rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök előtt felszólalt Nagy Elek, az MKIK elnöke és Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter is. A kormányfő beszédét külön cikkben olvashatja a Mandineren.
Az elmúlt 15 év gazdasági sikertörténet volt, gyakorlatilag nincs munkanélküliség, nagymértékben növekedett a gazdaság és az életszínvonal is. Ugyanakkor elérkeztünk a közepes jövedelmű országok csapdájába. Azaz jól élünk, de az erőforrásaink végesek, váltani kell – mondta Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szervezet 2026-os gazdasági évnyitójának nyitóbeszédében. A rendezvényről a miniszterelnök beszédét külön cikkben olvashatja.
Ezt is ajánljuk a témában
Ki kell maradni a háborúból és meg kell akadályozni Ukrajna felvételét az Európai Unióba – ez volt a fő üzenete a miniszterelnök beszédének a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2026-os gazdasági évnyitóján. Orbán Viktor azt is felvázolta: mi lesz a következő évek három legnagyobb kihívása.
Ezt is ajánljuk a témában
Fontos vállalásokkal, nagy lendülettel kezdte meg munkáját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tavaly novemberben kétharmados többséggel megválasztott új vezetése.
Az elnök kijelentette: az MKIK köztestületnek minősül, tehát nem piaci szereplő és nem is politikai intézmény, a magyar vállalkozások képviseletét látják el, egyben a gazdaság fejlesztéséért dolgoznak. Elmondása szerint egy hármas szövetség jött létre, a vállalkozók, a kamara és a kormányzat részvételével. Közösen, együtt keresnek megoldást a problémákra.
Nagy Elek rámutatott: a közepes jövedelmű országok csapdájába száz ország került már az elmúlt években, viszont alig tíz tudott kitörni onnan.
Az elnök szerint válaszút előtt áll a magyar gazdaság. Szemléletváltásra van szükség, Magyarországnak nem csak a munkaerejével és ipari kapacitásaival kell hozzájáruljon a világgazdasághoz, hanem a tudásával is kell. Ki kell tolni a kereteket, de a váltás kritikus pont lesz. A változás kulcsa a vállalkozók – tette hozzá. De szükség lesz az egyetemekre, a tudásközpontokra is ehhez.
Nagy Elek szerint rövid távon a cél a stabilitás, szerinte ez megvan. Középtávon a digitális és hatékony okos államot kell kialakítani, illetve regionális szolgáltató központot kell létrehozni, legyenek itt nagy cégek központjai. Ilyen például Írország, vagy Szingapúr. Hosszú távon pedig a tudás- és mérnöki ország létrehozása a cél, mint amilyen Finnország, vagy Izrael.
Exportálnunk kell az emberi agy termékét
– mondta Nagy Elek. Hozzátette: az MKIK ebben az átalakításban sokkal aktívabban kíván részt venni.
Nagy Elek után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter következett a pódiumon. Mint a tárcavezető beszédében kiemelte: egy ország versenyképességét az energiabiztonság, az adórendszer és a fejlesztő állam szerepe adja. A miniszter beszéde elején kitért, hogy a háború és jelenleg kiemelten Barátság kőolajvezeték elzárása erősen veszélyezteti az energiabiztonságot.
Mi az, amire szükség van? Olcsó gázra és olajra, és saját villamosenergia-termelésre. Utóbbiban 2021 óta 8,5 százalékkal emelkedett Magyarország teljesítménye. Ugyanakkor a fogyasztás 6 százalékkal csökkent.
Az olajjal kapcsolatban kiemelte: az olcsó orosz olajra támaszkodó gazdaság sikeresebb lehet, hiszen jóval olcsóbban lehet azt beszerezni. Az ellátásbiztonság mellett ugyanis az árbiztonság is ugyanilyen fontos. A villamosenergia területén jól állunk, kilőttek a háztartási naperőművek és Paks is remekül termel, Paks II. pedig hamarosan elkészül majd. Ugyanakkor nagyon nagy szükség lenne tárolókapacitásokra. Ezért is indított a kormány új programot, amelyben az állam támogatja a lakosság tárolótelepítéseit. Ilyen program lesz a vállalkozásoknak és a cégeknek is.
Ezt is ajánljuk a témában
Kitűzték a kormány lakossági energiatárolói programjának pályázati feltételeit.
2030-ra nem elrugaszkodott cél, hogy Magyarország nettó villamosenergia-exportőrré váljon
mondta a miniszter. Hozzátette: ez adja a versenyképességünk legnagyobb alapját.
Nagy Márton megjegyezte: a magyar adórendszer az egyik legversenyképesebb, a 9 százalékos társasági adó a legalacsonyabb az EU országai között. A kormány ráadásul 2010 óta kevesebb mint felére, 13 százalékára csökkentette a munkáltatói járulékokat. Nagy Márton szerint ezt még tovább lehet majd csökkenteni a jövőben, ez célja is a kormányzatnak. Megemlítette, hogy
azzal, hogy a jövedékiadó-emelést elhalasztották januárról, legalább 6-7 forintot lefaragtak a benzinárból.
Ezt is ajánljuk a témában
Üzemanyaghiány léphet fel az országban.
A harmadik fontos pillér a gazdaságfejlesztési pénzek szétosztása. 2026-ban a GDP hat százalékát költi az állam a gazdaságra, 6170 milliárd forintot tesz ki az összeg. Ez a 2010-es érték háromszorosa. Ebből
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert
Azt sem rejtették véka alá, hogyan működne.
Erős üzenetet küldött Varga Mihály jegybankelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján mondott beszédével. Varga Mihály kijelentette: nem a stabilitás korát éljük.
Ki kell maradni a háborúból és meg kell akadályozni Ukrajna felvételét az Európai Unióba – ez volt a fő üzenete a miniszterelnök beszédének a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2026-os gazdasági évnyitóján. Orbán Viktor azt is felvázolta: mi lesz a következő évek három legnagyobb kihívása.
A jövő energiapiaca már formálódik: tesztkörnyezet és új fejlesztések jöhetnek 2026-ban.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról is beszélt a Világgazdaságnak adott interjúban, hogy hosszútávú céljaik eléréséhez erős nemzetközi partnerük is van. Sok mindenben támaszkodhatnak a „sógorokra”.
Nagy Elek kiemelte, 2026 végéig 10 ezer vállalkozást ismertnek meg a mesterséges intelligencia (MI) hatékonyságnövelő tulajdonságaival.
A delegáció feladata az lesz, hogy megállapítsa a Barátság kőolajvezeték működőképességét.
A vendégeknek jó benyomást kell szerezniük Magyarországról.
A világ olajkészleteinek nagy része kiesett a keringésből, ezért Oroszország léphet be, hogy kielégítse Kína és India igényét.
