KATA-reform: itt az átfogó javaslat, öt lehetséges út áll a kisadózók előtt

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara átfogó vitaanyagot nyújtott be a Pénzügyminisztériumnak a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) újraszabályozásáról. Mint a Világgazdaság összeállításából kiderült, a kamara nem egyszerűen a régi rendszer visszaállítását szorgalmazza: öt különböző alternatívát vázol fel. Ugyanakkor 

Öt utat javasol a Kamara

Az MIKIK első és legóvatosabb javaslata a jelenlegi rendszer megőrzése volna kis B2B-nyitással: az éves keret tíz-húsz százalékáig vállalkozások felé is ki lehetne állítani számlát, miközben az alapstruktúra – havi 50 ezer forintos tételes adó, 18 milliós éves bevételi keret, fogyasztói fókusz – nem változna.

A második javaslatuk a 2013-as eredeti kata visszahozatala a forint azóta bekövetkezett, mintegy 80 százalékos értékvesztésével arányosan korrigált összegekkel: havi 100 ezer forintos adóval, 12 milliós éves kerettel, és újra megnyíló lehetőséggel a vállalatok felé való számlázásra. 

– emelték ki.

A Kamara által javasolt harmadik alternatíva – melyet még 2022-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Music Hungary közösen dolgozott ki – differenciált, több tételes rendszert javasol: eltérő adóterhet vetne ki a sok ügyféllel, illetve az egy-két megrendelővel dolgozó katásokra, és fenntartaná a főállású és mellékállású vállalkozók közötti különbségtételt.

A negyedik út a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete és az MKIK közös elgondolása, melynél a vállalkozások felé kiállított számlákat különadóval terhelnék. Az MKOE szerint ezt az adót maga a katás vállalkozó fizetné (15 százalék), az MKIK javaslata szerint viszont a megrendelő vállalkozásra hárulna a teher – megközelítőleg 18 százalékos mértékben –, így a kisadózónak nem keletkezne plusz adminisztrációja.

Mint kiderült, a Kamara ezen belül is több alternatívát dolgoz ki: 

egyes változatokban a különadó TB-ellátási alapot is teremtene, ami a jelenlegi rendszer egyik legkritikusabb hiányosságát orvosolná. 

Az ötödik javaslat pedig egy úgynevezett szociális kata, amely a rászoruló, nehéz munkaerőpiaci helyzetű vállalkozók számára nyújtana kapaszkodót: 

• évi hat millió forintos kereten belül érhető el,
• az első három millióra csak az alacsony tételes adó vonatkozna,
• afölött 15 százalékos különadó lépne életbe

 – sorolták.

Így térhetne vissza a kata

A Kamara azt is megválaszolta, hogy mikor térhetne vissza ez az adózási rendszer. A szervezet szerint egy végleges, adatalapú elemzésen nyugvó rendszer kidolgozására és bevezetésére reális határidő 2028. január elseje lenne. Úgy vélik, 2027-re a javaslatok valamelyikét átmeneti megoldásként be lehetne vezetni, amely egyszerre enyhítene az „égető problémákon”, és lehetőséget adna a végleges modell tesztelésére.

A minisztériumnak elküldött anyag arra is kitér, hogy a digitális gazdaságban dolgozók – online szabadúszók, platformmunkások, digitális nomádok – speciális helyzetét a mostani javaslatok csak részben fedik le. Ezért az MKIK külön kutatást és konzultációt javasol a modern önfoglalkoztatási formák adózási kérdéseinek hosszú távú rendezésére – írta a vg.hu.

Több visszaélési csatornát is azonosítottak

A gazdasági portál felidézte, hogy a kata 2013-ban azzal a céllal indult, hogy a legkisebb, jellemzően saját munkájukból élő mikrovállalkozóknak egyszerű és olcsó adózási formát kínáljon, a kisadózók száma 2022-re pedig elérte a 440-450 ezret. Az MKIK vitaanyagában kitért arra, hogy a 2022-es szigorítás szakmailag indokolt lépés volt, de túlságosan drasztikusra sikerült: 

Emellett a Kamara hat visszaélési csatornát is azonosított, amelyek a korábbi rendszerben jellemzően megjelentek. A legsúlyosabb a munkabér katás számlázássá alakítása volt: a tényleges munkavállalók formálisan egyéni vállalkozóként számláztak ugyanannak a megbízónak, miközben gazdasági tartalmát tekintve munkaviszony jellegű függésben dolgoztak.

Az állam így a 40 százalékos adóék helyett csupán 5–10 százalékos közterhet szedett be.

Emellett elterjedt a nyereség- és osztalékkivétel katás költségszámlán keresztül, a fel nem használt katás keretek ismerősi körben való „értékesítése”, a fiktív vagy túlértékelt szolgáltatási számlázás, a versenysemlegesség sérülése – azaz a szabályosan működő vállalkozások piaci hátrányba kerülése – valamint a társadalombiztosítási rendszer hosszú távú torzulása – ismertette a vitaanyag vonatkozó pontjait a Világgazdaság.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay