Új utakon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: A vállalkozók kerültek a középpontba

Jelentős változások zajlottak le egyetlen év alatt az immár 175 éves múltra vissza­tekintő Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) életében. A köztestület élére új elnökség került Nagy Elek üzletember vezetésével.  Nagy Eleket onnan is ismerhetik a tagok, hogy hét éve áll a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara élén. A kolozsvári születésű nagyvállalkozó a BÁV, a Főtaxi és a Lexholding tulajdonosa, a Monacói Hercegség tiszteletbeli konzulja, a magyar kultúra elkötelezett mecénása, korábbi egyetemi sakkbajnok. 

Új működési alapelvek 

A vezetés új alapokra helyezte a kamara működését és hozzáállását. Másként állnak mind a vállalkozókhoz, mind a területi kamarákhoz. A legfontosabb cél az volt, hogy egy sokkal dinamikusabb, a tagság számára valós és érzékelhető támogatást nyújtó szervezet jöjjön létre. Ma már a tagszervezeteknek van országos képviseletük, nem pedig az MKIK-nak területi kamarái. 

„A cél egy olyan országos kamarai rendszer, amely nemcsak képvisel, de kézzelfogható segítséget is nyújt, hiszen erős vállalkozások nélkül nincs erős ország” – vallja Nagy Elek. Ennek megfelelő­en a vállalkozók kerültek a középpontba, érdekeiket a kamara a legmagasabb szinteken képviseli. A szervezet minden vállalkozási méret és szegmens egyedi igényeit figyelembe véve teszi meg javaslatait a kormányzatnak. Ez különösen fontos feladat, hiszen 

Az MKIK vezetése már munkája elején konkrét vállalásokat tett a vállalkozóknak. Egyik fontos célkitűzése a kormányzattal való együttműködés szorosabbra fűzése volt. Ennek megfelelően idén tavasszal ötéves megállapodás született a kamara és a kormány között. Az eddigi legfőbb eredmény a fix 3 százalékos Széchenyi Kártya-hitelkamat és a 100 milliárd forintos Demján Sándor-tőkeprogram, amely jelentős előrelépés a vállalkozások támogatása terén.  Az MKIK több minisztériummal kiváló szakmai kapcsolatot tart fenn. A kamara javaslatainak és az ezek révén elért adózási és jogszabályi változásoknak hatalmas súlyt ad, hogy az új intézkedéseket nemegyszer maga a miniszterelnök jelentette be. 

További feladatok 

a turizmus­-vendéglátással és a kereskedelemmel kapcsolatos ágazatokban pedig az adminisztráció további csökkentése és egyszerűsítése várható. 

Az elmúlt egy évben az MKIK együttműködési megállapodásokat kötött a Nemzeti Adó- és Vám­hivatallal, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával, a Magyar Művészeti Akadémiával, több nagy érdekképviselettel, valamint egyetemekkel, kutatóintézetekkel, oktatási cégekkel és képzési központokkal is, vagyis minden olyan intézménnyel, amely használható tudást, naprakész ismereteket képes átadni a vállalkozóknak. 

A megújult vezetés célja a tudásalapú kamara felépítése. Folyamatosan fejleszteni kívánja a szervezet kutatói bázisát és kialakítani egy olyan ökoszisztémát, amely megnyitja a kapukat a fejlődésre, növekedésre képes vállalkozók előtt, és megkönnyíti a dolgukat. 

Kiemelt fejlesztések 

Az MKIK szakértői ma már a hazai tudományos és kormányzati szektor elismert szakmai partnereiként működnek közre a vállalkozói szektor működésének eredményesebbé tétele és a minél kedvezőbb jogi és gazdasági környezet kialakítása érdekében. A kamara megerősítette kutatói rendszerét, és elindította a Digitális ébresztő szemináriumsorozatot számos neves mesterségesintelligencia-szakértő közreműködésével. A projekt tízezer magyar vállalkozást vezet be az MI tudatos gyakorlati alkalmazásába, ezzel jelentős hatékonyságnövelés érhető el. 

A kamara nemrég létrehozott ingyenes, Secure­Bot elnevezésű kiberbiztonsági rendszere jelzi a cégeknek, hogy milyen rosszindulatú digitális támadásoknak lehetnek kitéve. A program az uniós kibervédelmi irányelvnek, illetve a hazai kiberbiztonsági törvénynek való megfelelésben is segíti a kkv-kat. 

Nagy Elek kezdeményezése nyomán elindult a kamarai reneszánsz folyamata. A középkorban a reneszánsz idején az ember került a középpontba. Az a korszak új irányokat nyitott meg a művészetekben, a gondolkodásban. Maga a reneszánsz kifejezés is erről árulkodik, hiszen azt jelenti: újjászületés. A kamarai reneszánsz esetében a középpontban a hazai vállalkozók állnak. A testület a vállalkozókat képviselve, az ő érdekükben kíván eljárni a mindennapokban, és nem csupán elméleti, hanem gyakorlati síkon is, szem előtt tartva, hogy az MKIK 900 ezer magyar vállalkozást fog össze.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos