Emelkednek a nevelőszülői díjak, új kiberbiztonsági törvény lép életbe és újabb népszámlálás jön.
Számos fontos jogszabályról szavaztak a képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén. Ezek közül az egyik legfontosabb a 14. havi nyugdíj bevezetése.
Jövő februárban összesen öt heti pluszjuttatást kapnak az érintettek, a teljes 13. havit és egy negyed 14. havit.
A törvényt ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazták meg a képviselők, összesen 181 igen szavazat érkezett be, 18-an pedig nem szavaztak.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerda délelőtt megszavazta az Országgyűlés a 14. havi nyugdíj bevezetését, ezzel eldőlt: jövő februárban összesen öt heti pluszjuttatást kapnak az érintettek, a teljes 13. havit és egy negyed 14. havit.
A parlament 133 igen és 28 tartózkodás mellett jóváhagyta a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosítását; a minősített többséget igénylő részekre 21, a fennmaradó részre 20 képviselő mondott nemet.
A törvényalkotási bizottság javaslatára a jogszabály gyermekvédelmi tárgykörökkel is bővült. Rögzítették: január elsejétől a minimálbér 30 százalékáról 60 százalékára emelkedik a nevelőszülőknek járó havi alapdíj, ha nem helyeztek el nála gyermeket.
Az egy gyermek nevelését vállaló nevelőszülőt a minimálbér 100 százaléka, a két gyermek nevelését vállaló nevelőszülőt a minimálbér 140 százaléka, a három vagy annál több gyermeket vállaló nevelőszülőt gyermekenként a minimálbér 60 százaléka illeti meg.
Ezzel egyidejűleg a nevelőszülőt a nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után megillető többletdíj mértéke a minimálbér hét százalékáról annak 15 százalékára emelkedik.
A szociális intézménynél, illetve szolgáltatónál foglalkoztatottak munkájának elismerése céljából lehetővé vált, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény illetményre vonatkozó szabályaitól kormányrendeletben el lehessen térni, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.
A jogszabály szerint az állami szerv vagy az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság köteles a gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúság miatt kikerült vagy utógondozói ellátásban részesülő, a foglalkoztatásban részt venni kívánó fiatal felnőtt részére legalább három évig az egészségi és személyiségállapotának, a készségeinek és a képesítésének megfelelő foglalkoztatást biztosítani.
A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és fiatal felnőttek munkaerőpiaci esélyeinek előmozdítása érdekében az állam támogatást biztosít számukra a jogosítvány megszerzéséhez.
A gyermekotthonokban megszervezésre kerülő iskolaőrség alternatívájaként a rendőrség adott esetben rendőri jelenléttel is biztosíthatja a gyermekotthon rendjének a fenntartását. Míg a javítóintézetek rendjének a fenntartása érdekében a törvény szabályozza ezen intézetekben a rendőri és a büntetés-végrehajtási jelenlétet.
A jövőben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka véleményezi a javítóintézet igazgatójának kinevezését, kinevezésének visszavonását. Garanciális szabályként rögzítették, hogy a javítóintézet biztonsági rendszerét a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka ellenőrizheti.
A törvény célja az is, hogy elősegítse a fix 3 százalékos hitelprogram feltételeit teljesítő lakások építését azzal, hogy az ilyen építési beruházások kiemelt beruházássá és az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé lesznek nyilváníthatók.
Módosították a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, így a jövőben
a család- és gyermekjóléti központ, valamint a gyámhatóság adatigényléssel fordulhat majd a bűnügyi nyilvántartó szervhez, hogy megismerhesse, folyik-e a szülővel szemben büntetőeljárás a gyermek veszélyeztetettségére kihatással lévő bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt.
A jogszabály megteremti a lehetőségét annak, hogy a klinikai központhoz hasonlóan az egészségügyi felsőoktatási intézmények által fenntartott szolgáltatók is nyújthassanak közfinanszírozottan CT-MRI ellátást. Ezek a szolgáltatók idén novembertől a hatályos szabályok alapján már nem lennének jogosultak az egészségbiztosítás keretében CT-MRI vizsgálatok végzésére, de a törvénymódosítás szerint 2026. március 31-ig lehetőséget kapnak arra, hogy teljesíthessék az új törvényi feltételeket – foglalta össze az MTI.
A törvénymódosítás érinti a védőoltások beadása alóli mentesítéshez szükséges orvosi szakvélemények ügyét, a jövőben a polgári perben eljáró bíróságoknak a kezelőorvos szakvéleményének pótlására irányuló kereseti kérelmet vissza kell utasítaniuk. Ezt a parlamenti vitában Takács Péter azzal indokolta:
sajnálatosan Magyarországon is megjelent az oltásellenesség, így jelenleg is több per van folyamatban, amelyek azért indultak, mert a háziorvos vagy házi gyermekorvos a szülő kérésére nem adta meg a védőoltások beadása alóli mentesítéshez szükséges szakvéleményét valós egészségügyi ok hiányában.
Az államtitkár szerint ezek a perek méltatlan helyzetet teremtenek, hátrányosan befolyásolják az orvosok szakmai tevékenységét, és elvonják őket a betegellátástól. A közigazgatási per ugyanakkor a kezelőorvos esetében azért jelent előnyösebb megoldást a polgári perekkel szemben, mivel azt az eljáró hatósággal szemben kell indítani, így ebben az esetben a kezelőorvos nem lesz fél a perben. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a jövőben hatékonyabban használhatják az egészségügyben foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat.
Az Országgyűlés elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását. A minősített többséget igénylő pontokat 185 igen szavazattal egyhangúlag, az egyszerű többséget igénylő pontjait szintén ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a ház.
nincs szükség a szülő gyámhatósági meghallgatására a közvetlenül a születését követően az egészségügyi intézményben hagyott gyermek örökbefogadhatóságának megállapítására irányuló eljárásban.
A módosítás az egészségügyi intézményben hagyott gyermek fogalmát is meghatározza. Eszerint ilyennek kell tekinteni a gyermeket, ha a gyámhatóság megállapította, hogy örökbefogadható, mert őt az anya közvetlenül a születést követően a haza nem adhatóságát megállapító döntés alapján, gyermekvédelmi jelzés miatt vagy anélkül a kórházban hagyta, és hat héten belül a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója nem tesz olyan írásos nyilatkozatot, hogy a gyermeket haza akarja vinni.
A módosítás szerint a jövőben ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni azokat az ismeretlen állampolgárságú gyermekeket, akiket a születést követően a kórházban hagytak.
Az Országgyűlés szerdai ülésén büntetőjogi tárgyú törvényeket is módosított és arról is döntött, hogy bevezetik az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést. Módosultak a magánjogi törvények is és Egyszerűsödött a Közszolgálati Közalapítványról szóló törvény.
A jogszabály egyebek mellett átvezeti a magyar jogba az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló EU-s irányelvet, amely a béranyaságot, a kényszerházasságot és a jogellenes örökbefogadást is emberkereskedelemnek minősíti.
A képviselők elfogadták a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítását.
A jogszabály új jogintézményként vezeti be az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést.
Ezt olyan munkakörökben dolgozók esetében lehet lefolytatni, amelyek jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek ugyan nem fokozott mértékben, de kitettek. Csak a minősített adatot kezelő szerveknél lehet egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket meghatározni.
Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkára a parlamenti vitában azzal indokolt: újragondolták a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkaköröket, hogy csökkentsék a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek számát. Az államtitkár szerint az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés egy kevésbé átfogó ellenőrzés lesz, és titkos információgyűjtés nem lesz alkalmazható ennek során.
Megszűnik a nemzeti minősített adatok kötelező ötévenkénti felülvizsgálata. Ez akkor válik haladéktalanul kötelezővé, ha a minősítés feltételeiben változás következik be. Rögzítették azt is, hogy a minősített adatra vonatkozó közérdekű adatigénylés esetén is el kell végezni a felülvizsgálatot.
A jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosításának a célja a jogi segítők munkájának segítése, míg az igazságügyi szakértőkről szóló törvény módosítása az igazságügyi vonatkozó szabályozás összhangjának biztosítását, továbbá az igazságügyi szakértők adminisztratív terheinek további csökkentését célozza.
A polgári perrendtartást érintő módosítások a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémákra adnak választ, a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző munkacsoport eredményeire támaszkodva. A polgári perjogi szabályok rendszerében fogja rendezni a félbeszakadás következtében időtlen státuszba került, a hatályos szabályozás szerint megszüntethetetlen és érdemben elbírálhatatlan perek problematikáját.
A modern technológiák fényében szükségessé vált a termékfelelősségi szabályok felülvizsgálata is. A módosítás célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági szereplő felelősségének és a fogyasztók magas szintű védelmének egyensúlyához.
A kézműves és ipari termékek földrajziárujelző-oltalom alatt állnak az Európai Unióban. A javaslat ezért az EU szabályozásával összhangban megalkotja a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek közvetlenül alkalmazandó, uniós szintű oltalmazási eljárása nemzeti szakaszát, valamint kijelöli az eljáró hatóságot.
Az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A minősített többséget igénylő rendelkezésekről 133 igen, 21 nem és 30 tartózkodó szavazattal, az egyszerű többséget igénylő pontjairól 134 igen, 21 nem és 29 tartózkodó szavazattal döntöttek a képviselők.
A javaslat a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességéhez kapcsolódó, azt erősítő intézkedéseket vezet be, egységesíti a külföldi és hazai oktatók címadományozásához kapcsolódó fogalomhasználatot és további, az egyetemek működését támogató szabályozásokat tartalmaz.
A törvényjavaslat részei az olyan intézkedések megalapozását jelentő módosítások is, mint a képzési és vizsgasikerességi mutatók közzétételének, valamint az egyéni tanulási számla rendszer kialakításának előkészítése.
A szakképzési vonatkozású rendelkezések pontosítják a szakmai vizsgáztatás rendszere ellenőrzésének, valamint átmeneti időszakának egyes szabályait, meghatározzák a digitális bizonyítványok kiadásával kapcsolatos egyes eljárási szabályokat, továbbá lehetővé teszik a szakképzésben dolgozók, tanulók hozzáférését a Nemzeti Köznevelési Portálhoz.
A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat minősített és egyszerű többséget igénylő pontjairól egyaránt 140 igen, 24 nem és 20 tartózkodó szavazattal döntöttek a képviselők.
A törvénymódosítás elsődleges célja a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények uniós jogharmonizációs jellegű módosítása, míg a javaslatok másik csoportját a pénzügyi szektor állandó változásának nyomon követésére vonatkozó igény indokolja.
Az Országgyűlés az Európai Unió kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról és egyes kiberbiztonsági rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő pontjairól 156 igen és 25 tartózkodó szavazattal, az egyszerű többséget igénylő pontokról 160 igen és 24 tartózkodó szavazattal határozott.
A javaslat indoklása szerint a kiberbiztonsági kockázatok mérséklése érdekében indokolt az egyes digitális termékek biztonságos használatát elősegítő, az e szempontból megfelelő hardverek és szoftverek kiválasztását megkönnyítő európai uniós rendelkezések átültetése a magyar jogrendbe a kapcsolódó hatósági feladatok ellátásáért felelős szervezet kijelölésével.
A törvény javaslatot tesz továbbá a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvény pontosítására.
A parlament elfogadta a közlekedési tárgyú törvények módosítását; a minősített többséget igénylő részekre 139 képviselő voksolt igennel, 28 nemmel, 16-an tartózkodtak, a javaslat egyéb részeit 137-en szavazták meg, 30-an voltak ellene, míg 17-en tartózkodtak.
A törvénymódosítás a tapasztalatok alapján pontosítja a közút területén veszteglő járművek elszállítására vonatkozó rendelkezéseket, amit a vita során a jogalkotók úgy írtak le, hogy egyszerűbbé válik a közlekedést zavaró járművek elszállíttatása. Emellett a jogszabály lehetővé teszi, hogy a közúti ellenőrök testkamerával kép- és hangfelvételt készíthessenek.
Könnyebb lesz szélerőműveket telepíteni, miután az Országgyűlés 134 igennel, 13 nem vokssal, 16, illetve 17 tartózkodás mellett elfogadta az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat minősített és egyszerű többséget igénylő részeit.
A jogszabály szélerőművekről szóló részében azt írják, hogy a változtatás orvosolja azokat a gyakorlati problémákat, amelyek a 2024. elején újraindult szélerőművi beruházások során merültek fel-
A villamos energiáról szóló törvény módosításának célja a villamosenergia-ágazatot érintő jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése és a jogalkalmazás során tapasztalt, jogalkotást igénylő problémák kezelése. A változtatás a villamos energiáról, valamint a távhőszolgáltatásról szóló törvényekben is az engedélyezés feltételeként írja elő, hogy a kérelmező köztartozásmentes adózónak minősüljön.
Elfogadta az Országgyűlés a 2027. évi kis népszámlálásról szóló javaslatot, a képviselők 150 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül döntöttek a mikrocenzusról, amely a Magyarország területén lévő lakások, intézetek - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által matematikai módszerrel kiválasztott - 3 százalékát és az azokban lakó természetes személyeket érinti.
A kis népszámlálást internetes önkitöltéses, telefonos, valamint személyes interjús módszerrel végzik, az adatszolgáltatás módját az adatszolgáltatásra kötelezettek választják meg.
Az adatfelvételt 2027. október 1. és november 7. között végzik, az adatfeldolgozási folyamat 2028. november 7-ig tart.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
***
A kormányfő a parlament délelőtti ülésének örült így közösségi oldalán.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
Budapest lesz szerdán főleg terítéken a Parlamentben, de más fontos döntéseket is hozhat az Országgyűlés, például szavaznak a képviselők a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.
A német védelmi miniszter kifejezetten pozitívan értékelte a diákok tüntetését, mondván ez is azt jelzi, a tanulók érdeklődnek a sorkatonaság után.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Az orosz–ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalás közben a londoni Downing Street 10.-ben december 8-án.
Egy laza csevegés és jó kis vitatémák várnak! Csütörtökön érkezik a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Mondd el te is a véleményedet, és oszd meg a két műsorvezetőnkkel!
Nem tudta tartani a tempót Orbán Viktorral.
