Ursula von der Leyen Ukrajna támogatásával foglalkozik, miközben már az EU szomszédjaiban is pattanásig feszült a helyzet Brüsszel miatt

Óriási, több mint tízezer termelő részvételével zajló demonstráción fejezték ki az európai gazdák elégedetlenségüket decemberben, majd január közepén ismét utcára vonultak, mivel Brüsszel döntései – elsősorban a Mercosur-megállapodás – veszélybe sodorják megélhetésüket. A dél-amerikai országokkal megkötött uniós szabadkereskedelmi egyezmény folyamatos tiltakozásokhoz vezetett Európa számos országában.

Ennek ellenére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke február végén, még az Európai Parlament döntését megelőzően bejelentette, hogy ideiglenesen életbe lépteti a Mercosur-megállapodást, amelynek legnagyobb kárvallottjai az európai gazdák lesznek. 

Von der Leyen kapkodásának hátterében az állhat, hogy a négy dél-amerikai országgal kötött egyezség legnagyobb támogatója a pártcsaládja, az Európai Néppárt és hazája, azaz Németország.

Brüsszel elárulta a gazdákat

Európában a felháborodás azóta fokozódik, mióta az Európai Unió 2020-ban, a Green Deal keretében egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásokkal és az adminisztrációs kötelezettségek növelésével rontotta a termelők versenyképességét. A zöldmegállapodás számos vitatott pontja végül nem lépett életbe, ám az ötödik évébe lépett orosz-ukrán háború újabb sokként érte a gazdákat: tovább nehezítette piaci pozíciójukat az Ukrajnával vállalt szolidaritás, amelyről azóta kiderült, 

A gazdák haragját tovább fokozta, hogy 25 év tárgyalás után az EU végül megkötötte azt a szabadkereskedelmi megállapodást négy dél-amerikai országgal, amelynek hatására az uniós szabályozáshoz képest kevesebb lazább szabályozással előállított alapanyagok és élelmiszerek korlátozás nélkül szállíthatók az uniós piacra. A Mercosur-megállapodást jelenleg az Európai Bíróság vizsgálja, de a következmények már most is súlyosak.

Ursula von der Leyen feladta a szuverenitást

A gazdák Nyugat- és Kelet-Európában is úgy érzik, az uniós intézmények lemondtak Európa élelmiszer-önellátásáról és inkább Ukrajnára és Dél-Amerikára bíznák az alapanyag-terelést, miközben Európa termőterületeit a biológiai sokféleség helyreállítására használnák.

Február második felében Lengyelországban tartottak traktoros felvonulást a termelők több vidéki nagyvárosban, tiltakozva a dél-amerikai és ukrán kereskedelmi egyezmények ellen.

Szintén a Mercosur-megállapodás életbe lépését kifogásolták a spanyol termelők. Az EU harmadik legnagyobb mezőgazdasági országában heteken keresztül demonstráltak a gazdák, időnként blokád alá vonva Madrid és Barcelona utcáit, de több vidéki városban is hasonlóképp fejezték ki tiltakozásukat.

Franciaországban – amely az EU legnagyobb élelmiszer-termelő állama – gyakorlatilag már alig maradnak abba a látványos gazdatüntetések, mivel a termelők bevétele folyamatosan csökken, az olcsó import pedig állandó fenyegetést jelent számukra. Párizs nem támogatta a Mercosur-egyezményt, sőt, leghangosabb ellenzője volt az alkunak a mezőgazdasági termelés kitettsége miatt. Emmanuel Macron francia államfő kellemetlen meglepetésnek nevezte az egyezség ideiglenes életbe léptetését.

Az EU jelentős vámtételeket vezetett be a kínai elektromos autókra, amelyre válaszul Peking extravámokkal sújtja az európai élelmiszer-importot. Emiatt tejtermékekből és sertéshúsból komoly felesleg halmozódott fel a belső piacon, a kereslet pedig tartósan visszaesett. Ez pedig szintén a francia mezőgazdaságot érinti, elsősorban a prémium-termékeken, például a borokon keresztül.

Az EU zöldháborúja továbbra is fenyegető

Noha az utóbbi években enyhült a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése miatti nyomás a termelőkön, az Európai Bizottság nem hagyott fel a gazdák megélhetését veszélyeztető nyomásgyakorlással. Ezeket az elsősorban az állattartás fenyegető szigorításokat egyes uniós tagországok Európa-párti kormányai is támogatják.

Hollandia kis területe ellenére a világ egyik legnagyobb élelmiszer-előállító országa, amelyet fejlett technológiájának köszönhet. Az egyik legnagyobb állatsűrűségű országában az uniós szabályok értelmében az állattenyésztőknek olyan előírásokat kellene betartaniuk, amely miatt jelentősen megnőne az önköltségük, így jó esetben is nullára, de inkább mínuszosra jön ki a tevékenységük. A holland kormány folytatná az állami programot, amelynek célja, hogy jelentősen csökkenjen a haszonállatok száma, akár állami kivásárlással felszámolva az állattartó telepeket. 

Már a britek és a szerbek is tiltakoznak

Brüsszel elhibázott agrárpolitikája már nem csak az európai termelőket hozza hátrányba, de következményei Nagy-Britanniában és Szerbiában is demonstrációkhoz vezettek.

A brit gazdák azt nehezményezik, hogy a brexit óta 20 százalékkal visszaeső uniós agrárkereskedelem helyreállításáról szóló tárgyalások elakadtak. Az EU nem hajlandó beengedni a génszerkesztett (NGT) élelmiszereket és a szigetországban engedélyezett, de az unióban tiltott növényvédőkkel kezelt alapanyagokat. Noha az EU-s tagállamoknak kivételesen kedvező a tilalom, a britek szerint kormányuk nem képviseli őket kellő határozottsággal.

Szerbiában a napokban vált tarthatatlanná a helyzet, mivel az alacsony tejárak miatt elégedetlen termelők traktorokkal vonták blokád alá a legfontosabb útvonalakat országszerte. A demonstrációk megbénítják főutak és a fontosabb határátkelők forgalmát is. A szerb gazdák a kormányt is azzal vádolják, nem képviseli őket. Válaszul a szerb agrárminiszter a tejágazat számára kidolgozott mentőcsomagot mutat be a következő napokban, ám ez a termelők szerint már későn érkezik.

A szerb gazdák tiltakozáshullámáért szintén az EU okolható, mivel Brüsszel vámpolitikája miatt Kína jóval kevesebb tejterméket importál, mivel Peking extravámokkal sújtja az európai tejtermékeket. Célja kettős:

• az elektromos járművekre kivetett uniós vámokra adott válasz,
• valamint az átállás az önellátásra.

A kínai piac szűkülése tejválságot okozott Európában, a jelentős mennyiségre ugyanis nincs kereslet. Ez a válság pedig az unió peremén lévő Szerbiában is érezteti a hatását, a szerb termelők csak áron alul tudják tavaly év vége óta értékesíteni a készleteiket. 

Ukrajna támogatása vagy a gazdák túlélése?

Egész Európában óriási felháborodást váltott ki, hogy a 2028 és 2034 közötti időszak költségvetésében az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság megszüntetné a jelenleg elkülönült Közös Agrárpolitikát és a források kifizetését újra nemzeti hatáskörbe adná. Emellett jelentősen, 20 százalékkal csökkentené az agrártámogatások összegét is, miközben jelentős forrásokat különítene el arra, hogy a világ egyik legnagyobb termelő országát, Ukrajnát mielőbb felkészítse az uniós csatlakozásra, ezzel gyakorlatilag létében fenyegetve az európai mezőgazdasági termelést.

Már a jelenleg folyósítandó agrárpénzek visszatartásával is óriási kárt okoz Brüsszel: Görögországban szintén fellángoltak a gazdatüntetések, miután az EU visszatartja a termelőknek járó kifizetéseket. Athént az agrártámogatásokkal kapcsolatos korrupciós vádak miatt vizsgálják az uniós szervek, ám ezek lezárulásáig

Várhatóan az elkövetkező időszakban sem csillapodnak a kedélyek, mivel időzített bombaként értékeli az agrárium Brüsszel soron következő környezeti szigorítását, amely újabb pofont jelenthet az európai gazdák számára, elsősorban a műtrágyák várható drágulása miatt.

Nyitókép: Elvis Takahashi Mantello / Hans Lucas / AFP