Lángol a Közel-Kelet: olajválság a láthatáron, jöhet az aranykor vagy a teljes összeomlás

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt róla: szombat reggel az Egyesült Államok és Izrael megelőző támadást indított Irán ellen. A légicsapások során sikeresen likvidálták Ali Hamenei ajatollahot, Irán legfelsőbb vezetőjét, valamint a rezsim több kulcsfontosságú tagját. Az izraeli hadsereg jelentése szerint 24 óra leforgása alatt több mint 1000 bombát dobtak le katonai célpontokra. 

Vasárnap válaszul Irán rakéták garmadáját lőtte ki Izraelre valamint az Egyesült Államok közel-keleti szövetségeseire: találat érte Bahreint, Kuvaitot, Ománt és az Egyesült Arab Emirátusokat, és több rakétát és drónt hatástalanítottak Jordánia, Szaúd-Arábia, Katar és Irak légterében. Bár Irán elsősorban az amerikai bázisokat célozta meg, civil infrastuktúrát is találat ért. Ez ahhoz vezetett, hogy a szunnita hatalmak közül többen, köztük Szaúd-Arábia is támogatását fejezte ki az amerikai akció iránt. Miközben a háború eszkalálódott az olaj ára 10 százalékkal nőtt a piacokon, és félő, hogy a sarokba szorított Irán rezsim olajválságot próbál okozni, hogy így biztosítsa a túlélését.

Az iráni válasz

Vasárnap Izrael-szerte megszólaltak a szirénák: Irán a Jerusalem Post információ szerint összesen 370 ballisztikus rakétát és 12 drónt lőtt ki a zsidó állam területe felé. Ezek jelentős részét az izraeli légvédelem sikeresen hatástalanította, azonban Tel-Avivot és Jeruzsálem környékét is találat érte. Szombaton egy halálos áldozata volt az iráni csapásoknak, vasárnap délután pedig a Beit Shemesh elleni rakétamadásban kilencen vesztették életüket, akik mindannyian egy nyilvános óvóhelyen tartózkodtak, mikor a rakéta becsapódott. A beit shemeshi tragédia rámutatott arra, hogy a gázai rakétákhoz szokott óvóhelyek nem feltétlenül tudnak védelmet nyújtani egy ballisztikus rakétával szemben. 

Mindeközben folytatódott a támadás az iráni célpontok ellen. Az IDF arról számolt be, hogy továbbra is zajlanak Irán ballisztikus rakétái és légvédelmi rendszerei elleni támadások. Megtörtént egy fontos stratégiai váltás is vasárnap: az izraeliek szombaton még elsősorban távolról indított fegyverekkel (szakmai nyelven stand-off) támadtak, de vasárnap bejelentették, hogy miután légi fölényre tettek szert már a légierő gépei „stand-in” módba léptek. 

Az izraeli hadsereg korábban közölte, hogy mintegy 200 izraeli harci repülőgép vesz részt a hadműveletben – számolt be a Times of Israel. 

Tengeri háború

Az amerikai kormányzat tagjai vasárnap senkinek nem adtak interjút, egyedül az elnök adott ki nyilatkozatot. Donald Trump vasárnap figyelmeztette Iránt, hogy jobban teszi, ha nem üt vissza az Egyesült Államoknak. „Irán most jelentette be, hogy ma nagyon keményen fog visszavágni, keményebben, mint valaha. 

A konfliktus a tengeren is eszkalálódott Irán és az Egyesült Államok között. Irán felügyeli a Hormuzi-szorost, amelyen áthaladnak a közel-keleti olajat szállító tankerek. A szoros csak jelentős hadierő segítségével helyezhető teljes blokád alá, ezért Irán szombaton megfenyegette az áthaladó hajókat, és megfélemlítéssel gyakorlatilag „lezárta” a szorost. 

Az iráni média arról írt, hogy találat érte az amerikaiak egyik repülőgéphordozóját, amit azonban az Egyesült Államok tagadott. Az amerikai hadsereg vasárnap bejelentette, hogy három katona elesett a támadás során, de egyelőre nem közölték a haláluk körülményeit. 

Támadás alatt az olajhatalmak

Az Egyesült Arab Emírségek Védelmi Minisztériuma vasárnap közölte, hogy Irán több drónt indíott az ország felé, amelyek több, mint 500 darab robbanószert hordoztak, és amelyek eltalálták a Jumeirah Fairmont Hotelt és a Dubaji nemzetközi repülőteret. A támadásokban három ember meghalt. 

Szaúd-Arábia is több iráni rakétát lőtt le vasárnap, amelyek Rijád nemzetközi repülőterét és a Prince Sultan légibázist célozták meg, ahol amerikai katonák állomásoznak.

Tárgyalás?

Donald Trump a vasárnap reggeli kemény nyilatkozatait követően az Atlantic újságírójának azt állította, hogy Irán új vezetői „tárgyalni akarnak”. „Tárgyalni akarnak, és én beleegyeztem a tárgyalásba, így tárgyalni fogok velük. Hamarabb kellett volna megtenniük. Hamarabb kellett volna megadniuk azt, ami nagyon praktikus és könnyen megvalósítható volt. Túl sokáig vártak” – mondta Trump. 

Trump a lapnak nem árulta el, hogy kivel tárgyal az adminisztrációja, és megjegyezte, hogy néhányuk, akikkel korábban tárgyaltak már meghaltak.

 – mondta. 

Mark Halperin washingtoni újságíró azonban az X-en arról írt, hogy a forrásai szerint ezen a ponton egyáltalán nem tűnik valószínűnek bármilyen tűzszüneti megegyezés. Halperin szerint ugyanis a Fehér Ház nem bízik meg az irániakban, az amerikaiak pedig olyan feltételeket szabtak a rezsimnek, amit nem fognak elfogadni. 

A rezsimet lefejezték, de egyelőre él tovább

Vasárnap az iráni média arról számolt be, hogy háromtagú tanácsot hoztak létre Teheránban, amely Hamenei utódjának kiválasztásáig gyakorolja a hatalmat. Az amerikai-izraeli támadások folytatódásával azonban nem lehet megjósolni, hogy ez mennyi időt vesz igénybe – írta a CNN. 

Hogy meddig tart ez a háború az nagy kérdés: Izrael bejelentése szerint még több napon át folytatni fogja a célpontok lövését. Trump korábban arról beszélt, hogy a hadművelet „néhány napig fog tartani”. 

Trump szombaton arról beszélt, hogy a hadművelet egyik célja, hogy az irániak a kezükbe vegyék a sorsukat, és felkeljenek a rezsim ellen. Az elemzők szerint egyelőre lehetetlen megjósolni a hadművelet kimentelét. Nem véletlen, hogy a sajtóértesülések szerint a támadások előtt a tanácsadói közölték Trumppal: a hadművelet nagy kockázattal jár, de nagy hasznot hozhat. Ha a rezsim bedől és Irán felszabadul, az az egész Közel-Keleten egy új fejezetet nyithat, ha viszont a rezsim túlél, vagy esetleg eluralkodik a káosz, akkor kiszámíthatatlan és nehéz időszak jöhet. 

Nyitókép: Teherán látképe (Photo by ATTA KENARE / AFP)