Magyarnak lenni Amerikában – Antal-Ferencz Ildikó új könyvéről

Antal-Ferencz Ildikó nagy szolgálatot tesz a magyarságnak és a diaszpórakutatásnak azzal, hogy fáradhatatlanul interjúzik az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarokkal. Első kötetét már recenzáltuk, azóta 2024-ben megjelent a második kötet 37, 2025-ben pedig a harmadik kötet 31 interjúval. 

Amerikában nagyjából másfél millió magyar él, már ha több nemzedéket számolunk. A főbb kivándorlási hullámok 1848–1849 után, az 1940-es években és 1956 után voltak, de persze azóta is folyamatosan költöznek ki az Egyesült Államokba. A kommunizmus tapasztalata erodálta az anyaországgal való kapcsolatokat, hiszen a hivatalos képviseleteket az antikommunista amerikai magyarság érthetően ellenségként kezelte.

Persze a harmadik nemzedéktől kezdve kopik a nyelvtudás és a magyar identitás is, de jó esetben amerikai–magyar kettős identitás lesz belőle. Azokat, akik már elsősorban amerikaiak, de számontartják magyar gyökereiket, a ReConnect Hungary program igyekszik megszólítani, utakat szervezni nekik Magyarországra, növelni az „őshazáról” való tudást és erősíteni a magyar identifikációt. 

Mint a szerző írja a második kötet előszavában: „Az első évben elsősorban keleti parti magyarokról írtam riportokat és interjúkat, de idővel tudatosan tágítottam (földrajzilag és szervezetileg is) riportjaim témáját és interjúalanyaim körét; azzal a céllal, hogy még széleskörűbben mutathassam be az észak-amerikai magyar diaszpóra gazdag múltját, sorsának alakulását és várható jövőjét. Így született meg a második év során közel száz újabb írás, amelyek többsége egyéni életútinterjú, de ezúttal is vannak köztük beszámolók és magyar ünnepekhez kapcsolódó körkérdések is. Ebbe a második kötetbe beválogatott negyven beszélgetés alanyai immár nemcsak helyi magyar egyházi és civil szervezetek (külföldi magyar cserkészcsapatok, hétvégi magyar iskolák, magyar házak és klubok, hagyományőrző és néptánccsoportok), hanem több országos szintű magyar diaszpóraszervezet korábbi vagy jelenlegi vezetői és képviselői.” 

Nem tudományos munkáról van szó, ami azonban nem vesz el az értékéből, hanem újságírói, friss-ropogós, életszagú interjúkról, tele gondolatokkal, érzelmekkel. Amellett, hogy a kötet a laikusokat tudósítja róluk, az életükről, az amerikai magyarságról, nyilván a tudományos kutatás számára is forrásértékkel bír. Márpedig ilyen munkából nincs sok, sőt valójában alig van, a szerző vállalkozása egyedülálló. 

Az amerikai magyarok világa sajátos, sokszínű világ, nagyvárosi és kisvárosi közösségekkel, magyar iskolákkal, hagyományőrző csoportokkal, lapokkal, rádiókkal, néptánctáborral, templomokkal, magyar házakkal, de ott vannak a magyar külképviseletek, a nagykövetség és a konzulátusok is. Egyszerre magyarok és amerikaiak ők, akik egy nem ellenséges, talán támogatónak mondható közegben őrzik magyarságukat, de ezt teljes mértékben önerőből teszik, hiszen az amerikai hagyomány- és szokásrendszer nagy hangsúlyt helyez az önkéntességre, a „csináld magad” felszólítására. 

Ezt a színes, amerikai magyar világot, titkos előretolt helyőrségün- ket ismerhetjük meg Antal-Ferencz Ildikó köteteiből. 

Antal-Ferencz Ildikó: Magyarnak lenni Amerikában II–III. Bocskai Rádió, 2024–2025

Nyitókép: Bocskai Rádió