Egészen véletlenül pont azok az országok kaptak jó helyezést a Transparency International korrupciós indexén, amelyek bőkezűen támogatják a Soros-szervezet tevékenységét, de ez csak az egyik égbekiáltó probléma a rangsorral, amelyre hivatkozva manapság szankciókat, országokat elmarasztaló jelentéseket alapoznak – derül ki egy friss elemzésből.
A Nézőpont Intézet felszólítja a közélet minden, magyar és külföldi szereplőjét, hogy a továbbiakban tartózkodjon a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexére való hivatkozástól, mert az hiteltelen, téves módszertanon alapul és téves következtetésekre jut – Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője ezt január 15-i sajtótájékoztatóján mondta, amelyen bemutatták az intézet legújabb elemzésének eredményeit.
A Nézőpont Intézet a Transparency International korrupciós indexének módszertanát vizsgálta meg és több meghökkentő problémát is talált, amelyek önmagukban is elegendőek lennének arra, hogy komoly körökben a Transparency jelentései ne képezhessenek hivatkozási alapot.
Azontúl, hogy a Transparency valójában nem a korrupció szintjét méri, hanem egyes szakértők szubjektív véleményeit értékeli, még csak nem is saját felméréseket vesz alapul, hanem más szervezetek kutatásait. Azonban itt nem állnak meg, ugyanis szürreális módon, a tudományos sztenderdeket teljesen figyelmen kívül hagyva előfordul, hogy ezek a szervezetek visszahivatkoznak a transparency-s indexre.
S ha mindez nem lenne elég, a Nézőpont egy olyan összefüggésre is felfigyelt, amely akár a „korrupció korrupciójának” is tűnhet: a Transparency szerint legkevésbé korrupt országok pont a Transparency fő finanszírozói.
Mráz Ágoston Sámuel szerint ez az összefüggés felvet kérdéseket, például, hogy az ezen országok által elutalt összegek, nem „védelmi pénznek” számítanak-e. „A Transparency szerint a világ kilencedik legkevésbé korrupt országában, Németországban a Cum-Ex adócsalási botrány árnyékolta be az ottani kormányt, miszerint tőzsdei vállalatok osztalékfizetése után fizetendő adót törvénytelen módon igényelték vissza az érintettek, s ez az ügy a mai napig napirenden van Olaf Scholz érintettsége miatt. A vádak szerint ez a séma akár 66 milliárd dollárral is megkárosíthatta az adófizetőket Európa-szerte. Hamburg városvezetőjeként a mai német kancellár, Olaf Scholz a gyanúba keveredett Warburg Banknak 47 millió eurónyi adóvisszatérítés kifejezését nem akadályozta meg, amelyet a banknak a botrány kirobbanása után vissza kellett fizetnie. Az üggyel kapcsolatban a törvényhozó testület vizsgálóbizottsága több alkalommal is kihallgatta Olaf Scholzot” – olvasható az elemzésben, hogy csak egy példát említsünk.
1. A Korrupció Érzékelési Index nem a Transparency saját felmérése: bár a korrupciós rangsor kapcsán a média gyakran a Transparency felmérésére hivatkozik, valójában tizenhárom másik index kimazsolázott részeredményeit összesíti, amelyek egyébként az országok eltérő körét, eltérő célokkal, és a korrupciót is csak érintőlegesen, azt is eltérő értelmezéssel vizsgálják.
2. A Korrupció Érzékelési Indexnek semmi köze a korrupció mértékéhez: a Transparency és a közleményeit kritikátlanul átvevő média is valótlanul állítja, hogy az index a korrupciót méri. Valójában gondosan kiválogatott személyek véleményén alapuló pontszámok alapján készül az országok rangsora.
3. Egy szűkkörű, elfogult szakértői zsűri ítéli meg az országokat: az úgynevezett „Magyarország-szakértők” ugyanazon baloldali szakértői véleményhegemóniához tartozó személyek, akik nemcsak egy irányba elfogultak, de adott esetben nem is a korrupcióval kapcsolatos tudományterület szakértői.
4. A Transparency és adatdonor indexei körbehivatkozzák egymást: a World Justice Project Rule of Law Indexe és a Freedom House is a Transparency-re mutat hivatkozási alapként korrupcióval kapcsolatos pontszáma meghatározásakor, melyet végül ismét felhasznál a Transparency.
5. Országonként különböző és eltérő számú indexet vesznek figyelembe: 10-nél több index egyik ország esetében sem szolgáltat részpontszámokat, 13 ország esetében viszont csak 3 részpontszámból tudtak a rangsorhoz pontszámot előállítani. Az adatforrások eltérő száma miatt különböző súllyal esnek számításba az egy-egy szervezettől átvett értékelések.
6. Az éves index országonként eltérő éveket vesz alapul: bár az éves rangsor éves korrupciós szintről számol be, a 2023-as rangsor alapjául szolgáló személyes vélemények valójában 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan fogalmazódtak meg.
7. A Transparency szerint legkevésbé korrupt országok a Transparency fő finanszírozói: a Transparency-t finanszírozó, liberális vezetésű országok rendre kiválóan szerepelnek a szervezet rangsorán, annak ellenére, hogy azok hangosak a valódi állami korrupciós ügyektől. Ez az ellentmondásos helyzet felveti a maffiában jellemző „védelmi pénz” szedésének látszatát.
8. Magyarország valójában az EU 27 tagállama közül a 7. legkevésbé korrupt – az EU hivatalos felmérése szerint. Az Eurobarometer felmérése alapján hazánkban az EU-átlagnál jobb a kormány korrupció elleni küzdelmének megítélése (HU: 37 százalék, EU: 30 százalék), amely az EU-rangsorban a hetedik legjobb eredmény.
A teljes elemzést a Nézőpont Intézet oldalán közzétett linken keresztül éri el.
A Nézőpont elemzése arra is rámutat, hogy
az EU hivatalos felmérésének eredménye a szöges ellentétét mutatja annak a képnek, amelyet a Transparency sulykol a magyarországi korrupciós helyzetről (lásd a fenti keretes írásunkban).
Ráadásul az Eurobarometer kutatása reprezentatív felmérésen nyugszik, míg a Transparency indexe egyáltalán nem. Azt pedig a Nézőpont elemzésében tételesen kimutatja, hogy
a Transparency indexe elfogult, a magyar kormánnyal szemben kritikus szereplők véleményein alapul.
Mindezen visszásságok ellenére a Transparency indexe olyan hivatkozási pont lett, melyre mutogatva országokat elmarasztaló jelentések születnek az EU-ban, vagy akár kormánytagokat tesznek szankciós listára az Egyesült Államokban, de Mráz Ágoston szerint Magyar Péter is a Transparency munkásságának köszönheti, hogy Magyarországot rendre az EU legkorruptabb országaként jellemezheti.
Lapunknak Hack Péter jogász korábban ezzel a jelenséggel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Teljesen általános jelenség lett, hogy a különböző nemzetközi dokumentumokban kritika nélkül civil szervezetek jelentéseiből dolgoznak, és tényként írják le, ami valójában a vitában csak az egyik fél véleménye. Az Európai Unió dokumentumaiban rendszeresen ez érhető tetten. Ezeknek a – civil szervezetektől átvett – állításoknak egy része helytálló, jogos kritika, egy másik része viszont téves vagy kifejezetten olyan ideológiailag meghatározott álláspont, ami természetesen vita tárgya lehetne. Viszont
ezeket a szervezeteket nem a vita egyik résztvevőjeként kezelik, hanem rendre döntőbíróként szerepelhetnek, ami nem helyes.
Ezt is ajánljuk a témában
A Korrupcióérzékelési Indexet, amire Pressman Rogán tiltólistára helyezése kapcsán hivatkozik, az a Transparency International készítette, amit az amerikai külügy és Soros György is pénzel.
Ezért a Nézőpont Intézet indokoltnak tartja, hogy az Európai Bizottság vonja vissza minősítését, amelyben a Transparency-féle Korrupció Érzékelési Indexet megbízható adatforrásnak minősítette.
Mráz Ágoston azt is bejelentette: „Ha azt fogjuk látni a jövőben, hogy hivatkozási alapul szolgál ez a hiteltelen felmérés, akkor petíciót fogunk indítani annak érdekében, hogy egy nemzetközi tiltakozás legyen ezzel az indexszel szemben.”
Ahogy a Mandiner is megírta, a Szuverenitásvédelmi Hivatal októberben közölt egy jelentést a Transparency International Magyarországról (TIM). Átláthatatlan működés, külföldi állami finanszírozás, manipulatív árnyékjelentések – többek között ilyen problémákra hívta fel a figyelmet a hivatal.
Ezt is ajánljuk a témában
Átláthatatlan működés, külföldi állami finanszírozás, manipulatív árnyékjelentések.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője egyébként egy ennél akár még komolyabb ügyre is felhívta a figyelmet.
Lánczi Tamás a napokban Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a Transparency jogi igazgatója, Ligeti Miklós „beismerő vallomást” tett egy Telex-interjúban, „hogy a Transparency arra használja a külföldről kapott támogatását, hogy külföldi szervezetek előtt támadja a magyar kormányt.
Bevallása szerint ugyanis Rogán Antal ügyében »kapcsolatba léptek« az Európai Bizottsággal és az Egyesült Államok szerveivel is. Ez persze eufemisztikus megfogalmazás, hiszen a TI ezen szervezetek fizetett ügynöke, vagyis csak rutinszerűen felhívták a gazdáikat.”
Lánczi egyébként már korábban is kemény véleményt fogalmazott meg a Transparency tevékenységével kapcsolatban. Tavaly nyáron a Tranziton Ligetivel folytatott vitájukon azt mondta vitapartnerének: „Amit ti folytattok, az politikai tevékenység civil álruhában”.
Ezt is ajánljuk a témában
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója közötti vita nyitotta a Tranzit délutáni vitáinak sorát. Összefoglaló.
A Mandinernek Hack Péter jogász, a Transparency korábbi munkatársa még tavaly nyáron nyilatkozott a szervezet korrupciós indexéről.
„A Transparency korrupcióérzékelési indexet ad ki évente, amely csupán azt mutatja meg, mennyire elterjedtnek tartják egyes országokban a korrupciót. Azt, hogy mennyit beszélnek róla, de ez nem mutatja meg, hogy mekkora valójában a korrupció egy országban. Alaptétel, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyek ha sokat szerepelnek a statisztikákban, az azt jelenti, hogy az állam hatékonyan lép fel velük szemben” – fogalmazott Hack.
A jogász ugyanebben az interjúban egyébként arról is leránotta a leplet, hogy mi alapján kapnak támogatásokat a Transparencyhez hasonló NGO-k.
„Dolgoztam ilyen civil szervezetekben, pontosan tudom, hogy csak arra kapnak pénzt, ami a donor értékrendjének megfelel”
– jelentette ki lapunknak a jogász.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha megszüntetnék a tévesen „vétóként” emlegetett együttdöntés intézményét az unióban, akár két erős állam is könnyedén határozhatna Magyarország sorsáról, anélkül, hogy beleszólhatnánk.
De kik a donorok? Fentebb már említettük, hogy a rangsorban feltűnően előkelő helyezést elérő országok nem csekély pénzzel támogatják a Transparency munkáját. De nem ők a nemzetközi szervezet egyedüli forrásai.
A Nézőpont elemzése felidézi, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint
a Transparency International központja működésének nagyjából 50 százaléka közpénzből van biztosítva, de a donorok között megjelenik még a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundation, a Sigrid Rausing Trust is, míg nagyvállalatok közül a múltban szintén sok korrupciós botrányban érintett Siemens AG76, valamint az Európai Bizottság is, mely 44 millió euróval finanszírozta a nemzetközi szervezet működését 2014-2023 között.”
Lánczi Tamás és Ligeti Miklós vitáját a Tranziton alább tekintheti meg:
Nyitókép: German Embassy Budapest/Adrián Zoltán
A fővárosi Fidesz-KDNP nem kér Bódis Krisztinából, de Magyar Péterből sem!
Egyre jobban látszik, hogy a háború-, bevándorlás- és genderpárti erők mit műveltek.
Ezzel Európa és Magyarország is jól járna. A Mol elnök-vezérigazgatójának írása.
Nem meglepő módon az aHang nevű, Soros György által is támogatott szervezet is beállt a tüntetésre embereket toborzók sorába.
„Az amerikai pénzcsapot elzárták, de a harcnak nincs vége, sőt!” – szögezte le Menczer Tamás.
Komolyan vette Ursula von der Leyen a gazdák haragját, de Brüsszel egy kulcskérdésről mégsem beszél.
Közleményt írtak a kisalföldiek Fodor Csenge döntése után.
Donald Trump szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára „nem túl fontos” a részvétel az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon.
