Átláthatatlan működés, külföldi állami finanszírozás, manipulatív árnyékjelentések – súlyos információkra hívta fel a figyelmet a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése a Transparency International Magyarországgal kapcsolatban.
Nyitókép: Ligeti Miklós a 2024-es Traniton
„Demokratikusak és politikailag függetlenek, pártatlanok vagyunk” – olvasható a Transparency International Magyarország (TIM) honlapján. Az „átláthatóságot” és a „korrupcióellenességet” a zászlajára tűző szervezet működését vizsgálva azonban hamar kiderül, hogy a TIM szembemegy a saját maga által meghatározott irányelvekkel.
Ezt támasztja alá a Szuverenitásvédelmi Hivatal legújabb, a Transparency International Magyarország tevékenységével foglalkozó jelentése is, amely számos súlyos állítást fogalmaz meg a szervezet működésével kapcsolatban.
A dokumentum egyebek mellett rámutat, hogy a magát független, szakmai szervezetként meghatározó TIM egy évtizedek óta működő globális hálózat részeként, nagyhatalmi érdekek mentén végez nyomásgyakorló tevékenységet. A jelentés részletesen feltárja a hálózat létrejöttének történetét és tevékenységi köreit, illetve a Transparency International Magyarország kapcsolatrendszerét.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésben kiemeli: a Transparency International nevű hálózatot az Amerikai Egyesült Államok érdekeit képviselő Világbank hozta létre, vezetőit onnan delegálták, céljait az Amerikai Egyesült Államok Világbankon keresztül érvényesített stratégiai célkitűzéseinek rendelik alá.
Kérdéseket vet fel továbbá a szervezet finanszírozása, ezzel kapcsolatban is aggasztó megállapításokat tartalmaz a dokumentum: a szervezetet több mint 80 százalékban külföldi forrásból működtetik.
A szervezetet működtető nemzetközi hálózat fő finanszírozói a Világbank legnagyobb szavazati erejű államai, valamint az Európai Bizottság, és ott van a jelentős támogatók között Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa is”
– olvasható a jelentésben.
A Hivatal elemzésében bemutatja, hogy a TIM mögött meghúzódó nemzetközi hálózat által tematizált „átláthatóság”, „korrupcióellenesség” fogalmai végső soron nem a közélet tisztaságát, a piaci résztvevők közötti kiegyenlített versenyt szolgálják, hanem az amerikai gazdasági és politikai érdekek érvényesítésének eszközei.
Ennek fényében talán nem meglepő, hogy a szervezet politikai függetlenségét az elmúlt években számos kritika érte. A TIM a „politikai pártatlanság” égisze alatt elemzésekkel, árnyékjelentésekkel járult hozzá a hazánkat elmarasztaló uniós határozatokhoz, köztük a Sargentini-jelentéshez is, amellyel súlyos károkat okoztak Magyarországnak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése külön kitér a TIM által évente kiadott korrupcióérzékelési indexre, amelyben a szervezet évről évre elmarasztalja Magyarországot. A dokumentum szerint az index alkalmas arra, hogy az országok nemzetközi megítélését befolyásolják vele, noha módszertana rendkívül torzító, illetve politikai és gazdasági érdekek szerint manipulálható. Hozzáteszik: maga a CPI eredeti módszertanának megalkotója, dr. Johann Graf Lambsdorff is többször figyelmeztetett arra, hogy a korrupcióval kapcsolatos percepciót nem szabad összekeverni a valósággal. A jelentés rámutat, hogy a korrupcióérzékelési index és annak felhasználása a dezinformáció minden formai kellékével bír, így dezinformációnak tekinthető.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha megszüntetnék a tévesen „vétóként” emlegetett együttdöntés intézményét az unióban, akár két erős állam is könnyedén határozhatna Magyarország sorsáról, anélkül, hogy beleszólhatnánk.
A donor dönt
A Mandinernek Hack Péter jogász, a Transparency korábbi munkatársa is Lambsdorffhoz hasonlóan nyilatkozott nemrég a korrupció érzékelési indexről.
„A Transparency korrupcióérzékelési indexet ad ki évente, amely csupán azt mutatja meg, mennyire elterjedtnek tartják egyes országokban a korrupciót. Azt, hogy mennyit beszélnek róla, de ez nem mutatja meg, hogy mekkora valójában a korrupció egy országban. Alaptétel, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyek ha sokat szerepelnek a statisztikákban, az azt jelenti, hogy az állam hatékonyan lép fel velük szemben” – fogalmazott Hack.
A jogász ugyanebben az interjúban egyébként arról is leránotta a leplet, hogy mi alapján kapnak támogatásokat a Transparencyhez hasonló NGO-k. „Dolgoztam ilyen civil szervezetekben, pontosan tudom, hogy csak arra kapnak pénzt, ami a donor értékrendjének megfelel” – fogalmazott Hack.
A teljes jelentést ITT olvashatja el.
Ezt is ajánljuk a témában
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója közötti vita nyitotta a Tranzit délutáni vitáinak sorát. Összefoglaló.
Mint ismert, a Szuverenitásvédelmi Hivatal júniusban egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország Alapítvány tevékenységével összefüggésben, a szervezet azonban megtagadta az együttműködést a Hivatallal. Augusztusban a tihanyi Tranzit fesztiválon ugyan egy parázs vita során találkozott Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, azonban Ligeti érdemben itt sem tudta megcáfolni azokat a vádakat, amelyek a vizsgálat megindításához vezettek.
A vitán egyébként Ligeti olyan rosszul szerepelt, hogy információink szerint alkalmasságát a TI-n belül is megkérdőjelezték.
Ezt is ajánljuk a témában
Lapunk információi szerint a szombati vita óta áll a bál a Transparency Internationalnél, belső berkekben még Ligeti Miklós alkalmassága is megkérdőjeleződött.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal üdvözli a döntést.
A demokraták veresége érzékenyen érintette a milliárdos üzletembert.
A „függetlenobjektív” médiumok elfelejtették feltenni a kérdést, megbízható-e egy olyan felmérés, mely szerint Ruanda, Namíbia, Botswana, Dél-Afrika, Szenegál, Ghána, továbbá Jordánia, Mongólia és Nepál jogállamisági helyzete jobb, mint Magyarországé. Mi feltettük helyettük.
A legjelentősebb vereséget Los Angeles városában szenvedték el a progresszívek.
Elegük lett a választóknak abból, hogy a bűnözőkkel engedékeny volt, de a saját beosztottait üldözte a kerületi ügyész.
Biden világháborút hagy maga után? A leköszönő amerikai adminisztráció engedélyezte a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen.
32 darab ötödik generációs F–35-ös harci repülőgép érkezik a szomszédos országba.
