Orvoshiány: tényleg rosszabb a helyzet, mint hinnénk?

Nehogy azt higgye, hogy például Ausztriában jobb a helyzet, mint Magyarországon – mondja egy kedves, hatvanas éveiben járó orvosismerősöm, aki korábban az északi szomszédainknál mentőzött. Hozzáteszi: rendszeresen panaszkodnak a kollégák az ottani orvoshiányról. 

Ez a jelenség sajnos az egész kontinensen problémát okoz: az európai egészségügyi rendszerek előtt álló, a Covid-19 világjárvány utáni főbb kihívásokat vizsgáló, 2024-es OECD-jelentés szerint húsz uniós ország számolt be orvoshiányról, míg 15 ország ápolóhiányról. A becslések szerint 

különösen a háziorvosok hiánya emelkedik.

Orvoshiány: milyen okok állnak a háttérben?

Az orvoshiány fő oka, hogy az unió népességében növekszik az idősek aránya, amiből az következik, hogy egyre nő az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet is. Másrészt: nemcsak a népesség, de az egészségügyi munkaerő is elöregedő, egyre nagyobb szükség van az egészségügyben a nyugdíj környéki dolgozók pótlására. Az EU-ban az orvosok több mint egyharmada és az ápolók negyede 55 év feletti, és várhatóan az elkövetkező években nyugdíjba vonul. 

Mindezzel párhuzamosan csökken viszont az egészségügyi pályák iránti érdeklődés a fiatalok körében. 

ugyanis az utóbbi években határozott fordulat látható. 

A

• rezidensbérek rendezése, 
• az ösztöndíjprogramok 
• és az ágazati béremelések 

mind hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több fiatal orvos választja és tartósan is vállalja a hazai pályát. Miközben a korfán még látszik a Gyurcsány-Bajnai-éra „palacknyaka”, a most belépő generációk létszáma és megtartása már biztató jövőt rajzol ki az egészségügy számára. Az adatok azt mutatják: az utánpótlás stabil, a pálya vonzóbb, és a rendszer képes reagálni a demográfiai kihívásokra. Erről bővebben itt írtunk.

A súlyos hazai munkaerőhiány kezelése érdekében az európai országok egyre inkább 

 – számol be az OECD-jelentés. A világjárvány első két évében tapasztalt átmeneti csökkenést követően a külföldön képzett orvosok beáramlása az európai országokba 2022-ben 17 százalékkal nőtt 2019-hez képest, míg a külföldön képzett ápolók beáramlása 72 százalékkal ugrott meg. A sürgető szükségletre gyors megoldást nyújthat ez, ám a külföldön képzett egészségügyi dolgozókra való túlzott támaszkodás súlyosbíthatja a munkaerőhiányt.

Vissza az orvoshiányra, nézzük, mi a helyzet Magyarországon. 35 526 – ennyi orvos rendelkezett 2024-ben érvényes működési nyilvántartással az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatai szerint. Mint az alábbi grafikonon is látszik, az orvosok száma egyértelműen növekvő tendenciát mutat hazánkban. 

Mintegy hatezerrel több orvos dolgozik, mint 2011-ben 

– egy évvel a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai nyolcéves érát követően. Ekkor ugyanis összesen 29 462 orvos rendelkezett érvényes működési engedéllyel, és egyébként sem élte legfényesebb napjait a magyar egészségügy: kórházbezárások, ágyszámcsökkentések jellemezték, és ekkor tettek kísérletet a vizitdíj bevezetésére. Egy másik adatsor is illeszkedik az OKFŐ számaihoz: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-ra vonatkozó kimutatása szerint az ágazatban a működéshez szükséges álláshelyek 96 százaléka 2011 és 2023 között minden évben be volt töltve.

Visszatérve a számokhoz, a növekvő tendencia tovább folytatódott: 2019 és 2024 között 1389-cel nőtt hazánkban az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok száma. Érdekes jelenség, hogy miközben az összkép növekvő tendenciát mutat, 2019 és 2020 között – ahogy a grafikonon is látszik – nagy beszakadás figyelhető meg a számokban: mintegy négyezerrel csökkent az orvosok száma alig egy év alatt. 

Ennek kapcsán az OKFŐ arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra eltűnt volna négyezer orvos a rendszerből. Sokkal inkább adminisztrációs jelenséggel magyarázható a csökkenés. Nevezetesen: Magyarországon azok az orvosok dolgozhatnak, akik érvényes működési nyilvántartással rendelkeznek – ez garantálja, hogy a betegek minden esetben naprakész tudású, gyakorlott szakemberektől kapjanak ellátást. Ezt a működési nyilvántartást pedig ötévente – kötelező továbbképzésekkel, szakmai gyakorlat igazolásával – meg kell újítani. Ennek megfelelően bizonyos évek kiemelt időszaknak számítottak, amikor sok szakember egyszerre újította meg működési engedélyét.

Bár az orvoshiány Európa-szerte komoly és tartós kihívás, Magyarországon az elmúlt évek intézkedései érezhetően javították a helyzetet. A kedvező tendencia azonban csak akkor tartható fenn, ha a rendszer továbbra is képes alkalmazkodni a demográfiai változásokhoz, támogatni a fiatal szakembereket, és stabil, kiszámítható pályaképet kínálni. 

Nyitókép: AFP/Ina Fassbender