Orvoselvándorlás: tiszta vizet öntünk a pohárba!

„Minden tagállamban nagy az orvoshiány” – jelentette ki Sarada Das, az Európai Orvosok Állandó Bizottságának (CPME) főtitkára a Politicónak még 2022 novemberében. Az Európai Unióban körülbelül kétmillió egészségügyi dolgozó hiányzott 2022 végén, sok fiatal orvos vagy elhagyta a pályát, vagy a kiégés és más mentális egészségi problémák magas aránya miatt gondolkodott a váltáson – számolt be lapunk az egész kontinenst egyre jobban érintő problémáról. Alábbi cikkünkben annak jártunk utána, hogy mi a helyzet Magyarországon, milyen tendenciák rajzolódtak ki az elmúlt években, az orvoselvándorlást is megnéztük.

35 526 – ennyi orvos rendelkezett 2024-ben érvényes működési nyilvántartással az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatai szerint. Mint az alábbi grafikonon is látszik, az orvosok száma egyértelműen növekvő tendenciát mutat hazánkban. 

– egy évvel a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai nyolcéves érát követően. Ekkor ugyanis összesen 29 462 orvos rendelkezett érvényes működési engedéllyel, és egyébként sem élte legfényesebb napjait a magyar egészségügy: kórházbezárások, ágyszámcsökkentések jellemezték, és ekkor tettek kísérletet a vizitdíj bevezetésére. Egy másik adatsor is illeszkedik az OKFŐ számaihoz: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-ra vonatkozó kimutatása szerint az ágazatban a működéshez szükséges álláshelyek 96 százaléka 2011 és 2023 között minden évben be volt töltve.

Visszatérve a számokhoz, a növekvő tendencia tovább folytatódott: 2019 és 2024 között 1389-cel nőtt hazánkban az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok száma. Érdekes jelenség, hogy miközben az összkép növekvő tendenciát mutat, 2019 és 2020 között – ahogy a grafikonon is látszik – nagy beszakadás figyelhető meg a számokban: mintegy négyezerrel csökkent az orvosok száma alig egy év alatt. 

Ennek kapcsán az OKFŐ arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra eltűnt volna négyezer orvos a rendszerből. Sokkal inkább adminisztrációs jelenséggel magyarázható a csökkenés. Nevezetesen: Magyarországon azok az orvosok dolgozhatnak, akik érvényes működési nyilvántartással rendelkeznek – ez garantálja, hogy a betegek minden esetben naprakész tudású, gyakorlott szakemberektől kapjanak ellátást. Ezt a működési nyilvántartást pedig ötévente – kötelező továbbképzésekkel, szakmai gyakorlat igazolásával – meg kell újítani. Ennek megfelelően bizonyos évek kiemelt időszaknak számítottak, amikor sok szakember egyszerre újította meg működési engedélyét.

Európa-szerte probléma az elöregedő orvostársadalom, így van ez Magyarországon is. Nézzük meg, hogyan alakult az elmúlt években az orvosok korcsoport szerinti eloszlása! Ábránkon is látványosan kirajzolódik, hogy 2011-ben az egészségügyi ellátórendszerbe gyógyítóként belépők voltak a legkevesebben. Ebben az esztendőben mindössze 2154 fiatal, 29 év alatti orvos volt a rendszerben, míg ez a szám 2024-re 4099-re, vagyis majdnem a duplájára nőtt. Fontos az az adat is, hogy 

Hogy sikerült feltornászni ezt a számot, abban nagy szerepe lehet, hogy időközben végre rendezték a rezidensek fizetését, és útnak indítottak egy sor, kezdő orvosokat segítő ösztöndíjprogramot. A 2011-ben elindított Markusovszky-ösztöndíjprogramnak hála például a kezdő átlagorvosi fizetés 239 709 forint a 100 ezer forintos ösztöndíjjal kiegészítve közel azonos mértékűvé vált, mint a rangsorban felettük álló, kezdő szakorvosok átlagbére 358 377 forint. Ahhoz, hogy egyre több fiatal lépett be az egészségügyi ellátórendszerbe nagy mértékben hozzájárult a 2016-os ágazati béremelési program is, ami során több ütemben, mind a szakorvosok, mind a rezidensek bérét rendezték. Míg 2011-ben 348 403 forint volt az orvosok egy főre jutó havi bruttó keresete, addig 2016-ban már 541 316. Ezt követte a 2021-es történelmi jelentőségű orvosbéremelés, ami számottevően növelte az orvosok keresetét és a hivatás társadalmi presztízsét: 2024-ben egy orvos átlagos bruttó keresete már több mint 2 millió 100 ezer forint.

Mi a helyzet a bevonzott fiatalok megtartásával?

A második ábrán is jól látszik, hogy a 2011-es és a 2019-es adatokhoz képest is jelentősen emelkedett az orvosok száma mindhárom fiatal korosztályban (25-29; 30-34; 35-39). Kitűnik viszont, hogy egész egyszerűen a középgeneráció (44-59 közötti korosztály) hiányzik a rendszerből. Ráadásul a 40-44 és 50-54 év közötti orvosok száma 2019 és 2024 között folyamatosan csökken az OKFŐ adatai szerint. Míg 2019-ben 2924 40-44 éves kor közötti orvos dolgozott a rendszerben, addig 2024-ben 361-gyel kevesebben, összesen 2563-an. Még nagyobb arányban csökkent az 50-54 közötti orvosok száma, összesen 543 fővel 2019 és 2024. között. 

– hívta fel a figyelmünket az OKFŐ. Ez a korosztály az, akik 2011-ben olyan kevesen léptek be az ellátórendszerbe. Mint fentebb is írtuk, ekkor mindössze 2154 fiatalt sikerült bevonzani. Értelemszerűen, ha 2010 előtt kevés volt a pályakezdő, 29 év alatti fiatal orvos, ahogy az idő haladt, ez a „palacknyak” haladt tovább a korfán, és most hiányuk már a negyvenesek-ötvenesek korcsoportjában látványos.

Ellenben a 2010-es évek közepétől egyértelmű a pozitív tendencia: ha megnézzük a mostani 35-39 éves korosztályt (akik ekkoriban voltak pályakezdők), kirajzolódik, hogy 2019-ről 2024-re számuk jelentősen, összesen 909 fővel nőtt. Ráadásul ez évről évre folyamatosan történt, ami azt mutatja, hogy 

Az elmúlt tizenöt év kulcskérdése márpedig az volt, hogy a rezidensösztöndíj által bevonzott szakorvosi gárda mennyire akar és mennyire fog megmaradni a magyar egészségügyi ellátórendszerben. Ami azt illeti: az adatok jó irányba mutatnak.

Elöregedő a korfa, de bőven jönnek a fiatalok is

Szembeötlő, hogy milyen nagy arányban képviselteti magát az orvostársadalomban a hetvenpluszos korosztály. Míg 2011-ben 1951-en voltak, addig számuk az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt, 34 137-ről 35 526-re. Az adatokban szerepet játszik, hogy a 2011-ben a magukat legnagyobb számban képviselő 55-59-es korcsoport mostanra érkezett meg a hetvenpluszos korcsoportba. Annak tehát, hogy abban a korcsoportban olyan sokan vannak, az az oka, hogy tizenöt évvel ezelőtt ők voltak a legtöbben a középkorosztályban. Benne maradtak tehát ők is a rendszerben, ám lassan ki is fognak esni, hiszen nyugdíjba mennek. Szerencsére van viszont utánpótlás, 

A bevonzott, és az úgy tűnik, rendszerbe tartható fiatal orvosoknak hála az orvosok összlétszáma a jelenlegi adatok alapján várhatóan a következő időszakban sem fog csökkeni, még úgy sem, hogy a nagyarányú hetvenpluszos korosztály kiesik a rendszerből.

A korfa elöregedése különösen jellemző a háziorvosokra. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az orvosok jellemzően nem mennek el 65 éves korukban nyugdíjba (nem úgy, mint a szakdolgozók). Arról pontos információ sajnos nincs, hogy jellemzően hány éves korban hagyják el a pályát. Az viszont előfordul, hogy vannak, akik egy kórházi életpálya végén szerzik meg a háziorvosi szakvizsgát (például egy addig ezerrel hajtó sebész, aki már inkább ülőmunkát végezne), ami nyilván duzzaszthatja az adatokat.

Mi a helyzet az orvoselvándorlással? 

Pontos választ nehéz mondani. Az OKFŐ és jogelődjei 2004 óta gyűjtenek adatokat azokról, akik egészségügyi szakképesítésük külföldön történő elismeréséhez, vagyis külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt igényelnek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kiadott hatósági bizonyítványok száma nem tükrözi közvetlenül a tényleges migrációt. Ennek pedig az az oka, hogy 

A hatósági bizonyítványt kérők között szerepelnek például 

• olyan külföldi hallgatók, akik Magyarországon szerezték diplomájukat, majd visszatérnek hazájukba, 
• de olyan orvosok is, akik magyarországi állásukat megtartva vállalnak rövid távú vagy részmunkaidős tevékenységet külföldön. 

Ez tehát azt jelenti, hogy az, aki hatósági igazolványt kér, egyáltalán nem biztos, hogy letelepedési céllal teszi. Ez alapján 

Vagyis az alábbi adatok nem értelmezhetők automatikusan elvándorlásként.

Az OKFŐ adatai szerint 2010-ben 986 orvos kérte a hatósági bizonyítványt, míg 2024-ben 901. Ez látszólag nem nagy csökkenés, ám egy nagyon fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Mégpedig: Magyarországon nagymértékben fejlődött az orvosoktatás, aminek hála, egyre többen érkeznek tanulmányi céllal hazánkba. Ez azt jelenti, hogy jönnek, elvégzik az egyetemet, majd hazamennek dolgozni. Tehát ők nem is magyar állampolgárságúak.

Ami a magyar orvosokat illeti: míg 2012-ben 940 fő magyar (és nem frissen végzett külföldi) állampolgárságú orvos kért hatósági bizonyítványt, addig 2024-ben ez a szám majdnem felére csökkent, összesen 491-re. Ezzel párhuzamosan a külföldön végzett és hazánkba érkezett orvosok létszáma 2012-ben 75 fő volt, 2024-ben 133 fő. 

Összességében elmondható tehát, hogy az elmúlt évek adatai alacsonyabb létszámú ki- és magasabb létszámú beáramlást mutatnak a 2010-es évek elejéhez képest. Ez a folyamat pedig a humánerőforrás megtartását célzó intézkedésekkel együtt járult hozzá, hogy több orvos lett a rendszerben, és a fiatal gyógyítók száma is jelentősen megnőtt.

Nyitókép: Charly TRIBALLEAU/AFP